Vasárnap eldőlhet az euró sorsa

Rendkívül nagy a tétje a hét végi görögországi választásoknak, mivel a voksolás az euróövezet egészének sorsát befolyásolhatja.

Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa úgy vélekedett, ha vállalná is az új görög kormány a megszorítások folytatását, nem lesz rá képes, mert ehhez erős katonai–rendőri eszközöket kellene alkalmaznia. Másrészt „nincs olyan megszorítás, amellyel ki lehet termelni azt a hatalmas adósságot, amelyet régóta halmoz az ország”. Mint rámutatott, az adósság mértéke összefügg a bankrendszer megroppanásával és a világméretű gazdasági visszaeséssel. Az uniós mentőcsomag feltételeként kötött megállapodást formálisan vagy ténylegesen tehát mindenképpen felmondja Athén – mondta a szakember.

Nem zárhatják ki a görögöket

Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa azt mondta, azért nagy a görögországi voksolás jelentősége, mert ha nem az eddigi kormánypártok győzedelmeskednek, hanem a Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza), akkor felmondhatják vagy legalábbis újratárgyalhatják a hitelmegállapodásokat, és ez sok kérdést vetne fel az euró jövőjével kapcsolatban. Ha az új görög kormány nem lenne hajlandó teljesíteni az uniós feltételeket, elapadhatnak a források, nem jutna elég pénz a görög bankoknak, és megindulna a tőkemenekülés, amelyet „csak erőszakos eszközökkel lehetne megállítani” – véli Gálik.

Véleménye szerint Görögország már eddig is sok eredményt ért el gazdasági helyzete javításában, de további komoly szerkezeti reformokra lenne szükség. Hangsúlyozta: az euróövezet elhagyása a jelenlegi jogi feltételek mellett nem lehetséges az unióból való kilépés nélkül, és Görögországot – beleegyezése nélkül – a többi tagállam nem zárhatja ki.

Le kell mondani a szuverenitásról

Artner Annamária úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben az euróövezetet csak az menthetné meg, ha tagjai lemondanának nemzeti szuverenitásuk újabb részéről. Ez azonban nem következhet be, mivel most éppen a protekcionizmus újraéledése jellemző, erősödnek a nemzeti piac védelmét követelő hangok – emelte ki.

Hangsúlyozta, „Görögország kilépése az euróövezet széthullásának tényleges kezdetét jelentené”, és egyben az EU felbomlásának első lépcsője lenne. E beláthatatlan következmények miatt nem akarják engedni még a legerősebb országok – például Németország és Franciaország – sem, hogy Görögország elhagyja az övezetet, közölte.

Meglátása szerint Görögországot előbb-utóbb követnék a már mentőcsomag igénybevételére kényszerülő országok, illetve azok, amelyek szintén segítségre szorulnak. Úgy fogalmazott, hogy a dél-európai tagállam kitaposná az utat a további kilépők előtt.

Káosz

Mindez Magyarországra is súlyos következményekkel járna, hiszen a protekcionizmus kiélezné a versenyt az országok között, késhegyre menő lenne a küzdelem a piacokért. Káosz alakulna ki, jeléül annak, hogy „a világ megérett egy teljesen új berendezkedésre” – mondta a szakértő, megjegyezve: ehhez képest elenyésző probléma, hogyan alakulna a forint árfolyama.

A szavazók büntettek a megszorításokért

Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára elmondta, Görögországban tíz nappal a választások előtt lehet utoljára közvélemény-kutatást végezni, és a legutóbbi felmérések azt mutatták, hogy még mindig a konzervatív Új Demokrácia (ND) és a Sziriza áll az első két helyen, és jelentősen növelték előnyüket a többi párthoz képest.

Kifejtette, az ND a többi jobboldali, a Sziriza pedig más baloldali erőktől csábított át támogatókat, és jelenleg 25–30 százalék között alakul a támogatottságuk. A Sziriza vezet, de ez a helyzet könnyen megváltozhat – vélekedett.

Úgy látja, májusban a szavazók meg akarták büntetni a Pánhellén Szocialista Mozgalmat (Paszok) és az ND-t az elmúlt két év megszorításaiért, a hét végi eredményt azonban inkább már az befolyásolja, hogy a görögök egy része fél, hogy az ország kikerülhet az euróövezetből és az EU-ból, ezért az ND-re voksol majd. Mások ugyanakkor attól tartanak, hogy további megszorítások következhetnek, amelyeknek beláthatatlanok a következményei, ezért inkább a Szirizát támogatják – tette hozzá az egyetemi tanár.

A május 6-ai választásokon egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget. Karolosz Papuliasz államfő egymás után adott kormányalakítási megbízást a legtöbb mandátumot szerző három párt vezetőinek, azonban nem sikerült stabil parlamenti többséggel rendelkező koalíciót összeállítaniuk. Utolsó kísérletként az elnök szakértői kormány felállítására próbálta rábírni a pártok vezetőit, ám ez a kísérlete is kudarcba fulladt, így nem maradt más hátra, mint új választások kiírása.