Látni kell, hogy 2001-ben csak 1,1 millióan tettek így, tavaly már 3,8 millióan. Nem véletlenül emelte ki ezt a tényt a Magyarországi Református Egyház is, hangsúlyozva, hogy nem lehet hiteles számot kapni az egyes felekezetek pontos létszámáról. „A nem válaszolók ugyanúgy lehetnek vallásosak, mint nem vallásosak. Az adatok értékelésekor ezért a válaszadókon belüli számokra és arányokra érdemes támaszkodni” – írták.

Pontos helyzetelemzés.

Tény, hogy a cenzus eredményei alapján a meghatározó keresztény egyházak hívei – legalábbis akik ezt felvállalták –, kevesebben lettek. Ha csak a legnagyobb hazai egyházat nézzük, 2,9 millió fő mondta magát katolikusnak. A korábbi összeírások szerint a katolikusok 2001-ben még 5,5 millióan, 2011-ben 3,8 millióan voltak. Eközben a reformátusok és az evangélikusok is sok hívőt veszítettek.

Nehéz azonban vitatkozni a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciá­val is, amely az adatok nyilvánosságra kerülése után azt írta: „A nemzetközi tendenciák a népszámlálás adataiban is megfigyelhetőek, amelyek alól hazánk és ezen belül katolikus közösségeink sem képeznek kivételt”. A vallásosság ugyanis az egész modern világban visszaszorulóban van, az Egyesült Államoktól Nyugat-Európán át hazánkig. Magyarországon ugyanakkor így is erős a keresztény hagyományokhoz kötődés. Az Alapjogokért Központ friss felmérése szerint a válaszadók háromnegyede gondolja azt, hogy Magyarország kultúrája és hagyományai alapján keresztény ország. Sőt a megkérdezettek 86 százaléka azt mondta, meg is van keresztelve.

A megengedő népszámlálási kérdésből fakadó pontatlan eredmények sok mindenre lehetőséget adnak, sok kérdést felvetnek, sok feladatot adnak az egyházaknak.

Magyarország keresztény ország – ezen a tényen pedig nem változtat a balliberális média még oly intenzív hangulatkeltése sem.

Borítókép: Szent István király lovas szobra a budai Vár Szentháromság terén. Stróbl Alajos 1906-ban felavatott alkotása (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)