idezojelek

Tort akarnak ülni

Finoman szólva csúsztatás az, hogy a vallásos emberek kisebbségbe kerültek volna. Erősebben mondva: fake news.

Pintér Balázs avatarja
Pintér Balázs
Cikk kép: undefined
Fotó: MTVA/Jászai Csaba

Alig ismertették a népszámlálás végleges eredményeit, köztük a vallási hovatartozásra vonatkozót, egyből megjelentek a gúnyosnak szánt szalagcímek a balliberális médiában. „Kisebbségben a vallásosak”, „Felére sorvadt a katolikusok száma Magyarországon”, „Megduplázódott a muszlimok száma Magyarországon az elmúlt húsz évben, miközben feleződött a katolikusoké” és a többi. (Zárójelben tegyük hozzá, az utóbbi telexes cím már csak azért is megmosolyogtató erőlködés, mivel most 7900-an vallották magukat muszlimnak.)

Mintha – szó szerint – ezer éve arra várnának, hogy végre kimondhassák: Magyarország nem keresztény ország.

Tort akarnak ülni.

Csakhogy van itt egy kis bökkenő a vágykeltette szólamokkal. Magyarország ugyanis azok közé az országok közé tartozik, ahol – minden ellenkező híreszteléssel szemben – annyira toleráns az állam, hogy még egy amúgy teljesen anonim, védett népszámlálási kérdőívben sem kötelező válaszolni a vallásra vonatkozó kérdésre. Ami fontos körülmény, hiszen ez sok országban ma is kötelező, legfeljebb felekezeten kívülinek, ateistának sorolhatja be magát az állampolgár.

Idehaza viszont negyven százalék minden retorzió nélkül megtehette azt, hogy kihagyta a kérdést – még az egészségi állapotukról is többen nyilatkoztak. De hát csodálkozunk ezen?

Lehet a vallási kérdést függetleníteni attól a permanens hecckampánytól, amelyet a balliberális média hosszú évek óta folytat az egyházakkal, a vallásossággal szemben?

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Látni kell, hogy 2001-ben csak 1,1 millióan tettek így, tavaly már 3,8 millióan. Nem véletlenül emelte ki ezt a tényt a Magyarországi Református Egyház is, hangsúlyozva, hogy nem lehet hiteles számot kapni az egyes felekezetek pontos létszámáról. „A nem válaszolók ugyanúgy lehetnek vallásosak, mint nem vallásosak. Az adatok értékelésekor ezért a válaszadókon belüli számokra és arányokra érdemes támaszkodni” – írták.

Pontos helyzetelemzés.

És ha így teszünk, akkor az látszik, hogy hazánkban 73 százalék vallásosnak (túlnyomórészt kereszténynek), 27 százalék nem vallásosnak mondta magát.

Tény, hogy a cenzus eredményei alapján a meghatározó keresztény egyházak hívei – legalábbis akik ezt felvállalták –, kevesebben lettek. Ha csak a legnagyobb hazai egyházat nézzük, 2,9 millió fő mondta magát katolikusnak. A korábbi összeírások szerint a katolikusok 2001-ben még 5,5 millióan, 2011-ben 3,8 millióan voltak. Eközben a reformátusok és az evangélikusok is sok hívőt veszítettek.

Nehéz azonban vitatkozni a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciá­val is, amely az adatok nyilvánosságra kerülése után azt írta: „A nemzetközi tendenciák a népszámlálás adataiban is megfigyelhetőek, amelyek alól hazánk és ezen belül katolikus közösségeink sem képeznek kivételt”. A vallásosság ugyanis az egész modern világban visszaszorulóban van, az Egyesült Államoktól Nyugat-Európán át hazánkig. Magyarországon ugyanakkor így is erős a keresztény hagyományokhoz kötődés. Az Alapjogokért Központ friss felmérése szerint a válaszadók háromnegyede gondolja azt, hogy Magyarország kultúrája és hagyományai alapján keresztény ország. Sőt a megkérdezettek 86 százaléka azt mondta, meg is van keresztelve.

A megengedő népszámlálási kérdésből fakadó pontatlan eredmények sok mindenre lehetőséget adnak, sok kérdést felvetnek, sok feladatot adnak az egyházaknak.

Egy azonban biztos: finoman szólva csúsztatás az, hogy a vallásos emberek kisebbségbe kerültek volna. Erősebben mondva: fake news.

Magyarország keresztény ország – ezen a tényen pedig nem változtat a balliberális média még oly intenzív hangulatkeltése sem.

Borítókép: Szent István király lovas szobra a budai Vár Szentháromság terén. Stróbl Alajos 1906-ban felavatott alkotása (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

Magyar Péter sötét történelmi időket idéz

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Elittúltermelés és elszegényedés (2. rész)

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Vidékellenes flaszterhuszárok

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.