Többen dolgoznak, házasodnak és beszélnek nyelveket – ismertették a 2022-es népszámlálás eredményeit

A 2011-es adatokhoz képest a magyar lakosságnak jelentősen magasabb az iskolai végzettsége, a nyelvismerete és a digitális jártassága. Nőtt a foglalkoztatottság, és emelkedik a harminc év alattiak körében a házasságkötések száma is. A válaszadók 73 százaléka vallásosnak mondta magát, közülük a római katolikusok aránya a legmagasabb – derült ki Magyarország utolsó hagyományos népszámlálásának adataiból.

Házasság amerika esküvő

Sajtótájékoztató keretében ismertette a 2022-es népszámlálás végleges eredményeit a KSH. Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetőjének tájékoztatása szerint az adatgyűjtés során 9,2 millió személyi kérdőívet és 4,6 millió lakáskérdőívet gyűjtöttek össze, tehát 1,8 milliárd adatot kellett feldolgozni. Mint mondta, a legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 

2022. október 1-jén 9,604 millió volt Magyarország lakossága, 

ez 3,4 százalékkal kevesebb a 2011-es adatokhoz képest. A lakosság 21 százaléka, közel kétmillió fő időskorú. A legidősebb korösszetételű település a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Debréte, ahol kilencen laknak, közülük hatan idősek.

Fotó: KSH

A 15 éveseknél idősebbek 43 százaléka él házasságban. A házasságkötésszám-növekedés hatására a házasok arányának évtizedek óta tartó csökkenése lelassult, a harminc év alattiak körében pedig 12 százalékra emelkedett.

A lakosság harmada viszont sosem élt házasságban, az ötven év alatti férfiak 62 százaléka nőtlen, az ilyen korú nők 52 százaléka hajadon volt.

Érettségivel a felnőtt lakosság harmada rendelkezett 2022 októberében, és további 22 százalékuk volt diplomás. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent, a szakmai oklevéllel rendelkezők 21 százalékos aránya pedig alig változott 2011-hez képest. Az angol a leggyakrabban beszélt idegen nyelv, minden negyedik magyar beszéli. Német nyelvtudással 1,2 millión rendelkeznek – derült ki.

Jóval többen dolgoznak

Jó hír, hogy a népesség csökkenése mellett is növekszik a foglalkoztatottak száma: 2011-ben 3,9 millióan voltak, 2022-ben viszont már 4,7 millióan. A 14 év felettiek körében a foglalkoztatottak aránya a fővárosban, valamint a nagyobb lélekszámú városokban a legmagasabb (54, illetve ötven százalék), míg a községekben a 49 százalékos országos átlag alatt maradt. A foglalkoztatottak több mint kétharmada szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozik. A mezőgazdaságan dolgozók száma csökkent, az építőiparban foglalkoztatottak aránya viszont nőtt 2011-hez képest. A munkanélküliek aránya a községekben meghaladja, a fővárosban és a vidéki városokban pedig elmarad az országos két és fél százalékos átlagtól.

Borsodi település a legvallásosabb

A projektvezető szerint a vallási kérdésekre a lakosság különösen érzékenyen reagált, de így is a lakosság hatvan százaléka felelt. A tájékoztatás szerint a válaszadók ötven százaléka, 2,9 millió fő katolikus volt, közülük 2,6 millióan a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben. A válaszadók 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem vallásos.

Lapunk kérdésére, miszerint igaz-e, amit a HVG állít, hogy „Magyarországon – először a népszámlálások történetében – kisebbségbe kerültek a magukat valamelyik egyház tagjaként meghatározók”, Kovács Marcell jelezte: a vallási kérdésekre, amely önként megválaszolható volt, a lakosság különösen érzékenyen reagált. Az, hogy a lakosság negyven százaléka nem válaszolt erre a kérdésre, kicsit megnehezíti az adatok értékelését, de ez nem volt másképp 2011-ben sem. A KSH így a válaszadók körére hagyatkozott, akiknek a 73 százaléka vallásosnak mondta magát – mutatott rá.

A legvallásosabb településnek a Borsod-Abaúj Zemplén vármegyei Gadna bizonyult, ahol a lakosság 98 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vallásos.

A legnépesebb nemzetiségek

A nemzetiséghez tartozásról szóló önként megválaszolható kérdésekre a lakosság 86 százaléka felelt. Eszerint a legnépesebb hazai nemzetiség a roma, a válaszadók 2,5 százaléka, 210 ezer fő tartozik ebbe a közösségbe. A német nemzetiségűek létszáma 143 ezer, a szlovákoké harmincezer, a románoké 28 ezer, az ukránoké 25 ezer volt.

Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki. A válaszadók 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségügyi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal – ismertette a népszámlálás projektvezetője.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Niann Hill/AFP)