A lehetetlennel határos vállalkozás megvizsgálni, mi lakozik annak az (egy vagy több) élőlénynek a lelkében (már ha van neki olyanja), aki másodjára is lerúgta, szétverte a dunavecsei Mária-szobor fejét. Tavaly májusban egyszer már a felismerhetetlenségig lerombolták a Béke királynője szobrot, amelyet saját fizetéséből állíttatott a helyi plébános, Bese Gergő atya. A barbarizmus nyomán közadakozásból és a KDNP parlamenti frakciójának támogatásával a szobor újra elkészült, és várta, hogy január elsején, Mária istenanyaságának katolikus ünnepnapján Bábel Balázs érsek megáldja. Ám érkezett az az egy vagy több lelki torzszülött, aki szilveszterkor leverte a szobor fejét.
Az elkövető(ke)t egyelőre nem ismerjük. Remélem, hamarosan megkerülnek, elbeszélgetnek velük a fogdán, s kamatostul behajtják rajtuk az okozott kárt.
A fölbujtók viszont nagyon is ismertek. Itt járnak-kelnek köztünk, s következmények nélkül sértegethetik magyar keresztények millióit, becsmérelhetik hitüket, sértegethetik lelki vezetőiket. Szinte ugyanúgy, ugyanazzal a kétbites érvrendszerrel, amellyel anno a bolsevikok tették. Más kérdés, hogy ma már nem vitethetik el az Andrássy út 60.-ba meg Recskre a papokat – talán ezért is annyira frusztráltak.
„Miért provokálja egy agresszív kisebbség a többséget azzal, hogy vallási szimbólumokkal foglalják el a köztereket?” – reagált a Mária-szobor lefejezésére a Magyar Ateista Társaság. Nem tudom, az istentagadó brigádot ki hatalmazta föl arra, hogy beleszóljon a dunavecseiek dolgába.
Tudniillik a dunavecseiek szuverén joga eldönteni, milyen szobrot, emlékművet, domborművet, esetleg marmonkannát helyeznek ki saját közterületeikre. Ha majd az ateisták tanácsára kíváncsiak, gondolom, szólnak nekik. A magyarok hazájában nem kötelező hinni a Jóistenben, nem kötelező tisztelni Boldogasszony anyánkat, sőt nem kötelező szeretni a kereszténységet. Ám annyi talán még tyúkésszel is fölfogható, hogy éppen a keresztény vallás, annak végtelen türelme (és olykor sajnos önsorsrontó engedékenysége) hívta életre, engedte kibontakozni azt az elburjánzott szabadságot, amelyben az ateisták büszkén és büntetlenül gúnyolhatják Jézust. Fölteszem, ha ez a csapat Szaúd-Arábiában lelkendezne valamely muszlim kegyhely megrongálásának, már egy fejjel rövidebbek lennének.
