Aztán folytatódott a megfeszített meló. Karácsony Gergely előterjesztésére arról tanácskoztak, hogy a tiszás Bódis Kriszta vezesse-e a jövőben a Fővárosi Szociális Közalapítványt. Bódis jegyzi a Csipke Józsika című genderagitációs kiadványt, így nála jobb kezekbe aligha kerülhetnének a szociális ügyek. Bódis kinevezése még Karigeriéknek is kínos lehetett, hiszen előbb zárt ülésen akarták elsumákolni a dolgot, később a főpolgármester indoklás nélkül visszavonta saját javaslatát. Budapest épüléséről-szépüléséről ezúttal sem esett sok szó – az LMBTQ-zás után nem maradt rá ideje és ereje a megfáradt városvezetésnek. Elégedjünk meg azzal, ha Karácsony a szivárványos zászlót kitűzi az ablakába vagy ukrán színekben kivilágítja a Lánchidat. Neki ezek a fontos dolgok. Március 15-én a város magyar zászlós föllobogózása meg kit érdekel.
Van ám előnye is, hogy Budapestet (amolyan zárványként) ideológiailag terhelt, tehetségtelen, az idegenséget ajnározó, de legalább lusta balliberálisok „vezetik”. Elriasztja a magyarokat attól, hogy valaha kormányra emeljék őket.

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: MTI/Lakatos Péter)