„El kell magyaráznia”, de szerencsére „lát némi javulást” elkanászodott diákjai viselkedésében a bölcs tanár – értelmezhetnénk szavait. Timmermans a megunhatatlan vezényszót, a szolidaritást sem felejtette megemlíteni a Rheinische Postnak adott interjúban, mondván, ha a szolidaritás „csak egy irányban mutatkozik meg, akkor rögtön meg is szűnik”.
A kölcsönösség elvét tehát a szolidaritás mindenható elve váltotta fel az utóbbi években az Európai Unióban. A Hollandiában alig mérhető támogatottsággal rendelkező munkáspárti politikus és hasonszőrű társai a szolidaritás címszava alatt követelnek engedelmességet azoktól az országoktól, amelyek éppenséggel a schengeni övezet fenntartása, az Európai Unió szilárdan tartása érdekében védték meg Európa külső határait. A holland munkáspárti politikusoknak azonban el kellene végre magyarázni: a lesajnált kelet-európaiaknak igenis fontos az uniós tagság. Nem a bécsi cukrászdák miatt. Hanem azért, mert az éles kulturális különbségek ellenére, korunk legnagyobb kihívásai közepette igényt tartunk az európai összetartásra. A vitát pedig – ennek érdekében – vállaljuk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!