Önvédelmünk emlékei

Belegondoltak valaha, milyen lenne, ha lerombolt váraink, önvédelmünk kőhalommá vált helyszínei helyett csak ép erősségek tarkítanák a magyar tájat? A Várak, kastélyok, templomok 2020-as évkönyv mindent megtesz lapjain azért, hogy a régi dicső korok megelevenedjenek.

Egy éve jelent meg a Várak, kastélyok, templomok folyóirat utolsó száma. A teljes, legutóbbi évfolyamot még be lehet szerezni a 2019-es gyűjteményes kötet formájában, ám a friss, 2020-as évkönyv más. Természetesen tartalmilag is különböző, ám a megszokotthoz híven érdekes, gazdag képanyagban „úszó” új tanulmányokat, cikkeket vonultat fel.

A tartalmas kiadványban olvashatunk a pécsi püspökvárban történt ásatásokról, amelyek legfontosabb eredménye az lett, hogy

sikerült tisztázni, hogy hol is állt Péter király (1038–1041, 1044–1046) székesegyháza, és hol temették el magát az uralkodót.

Periodizált alaprajz, és több drónfelvétel is emeli ennek az anyagnak a fényét.

Fotó: Várak, kastélyok, templomok 2020 évkönyv

A sátoraljaújhelyi vár feltárásáról, annak múltjáról és jövőjéről szóló írásban

egy 15. századi pénzhamisító műhely leletanyagából is közöl részleteket az évkönyv,

ahogy a romterületre tervezett kilátó s sétányrendszerről is képet kaphatunk. Királykőről, a magyar történelem egy méltatlanul elfeledett váráról is olvashatunk a kötetben, arról az erősségről amely a Törcsvári-hágó havasalföldi oldalán, az Arges megyei Podu Dambovitei település határában helyezkedik el. Valódi

időutazást tartogat a gyulai vár elméleti rekonstrukciójáról készült írás,

amely középkori hadmérnöki ábrázolások mellett szinte „megszólaló” számítógépes grafikákat is bemutat. A szerencsi vár történetéről szóló tanulmányt is több ilyen professzionális rajz színesíti, amelyek Rákóczi Zsigmond udvarába röpítik az olvasót, de a

számítógépes technika segítségével időutazást tehetünk többek között a Mecseknádasdi Réka-várba is.

Az évkönyvben a II. András királyunk sírját is rejtő, jelenleg Erdélyben található

Egres monostorának feltárásáról is olvashatunk. IV. László uralkodása alatt valószínűleg e monostorban őrizték a Szent Koronát.

Az egykori királyi temetkezőhely régészeti kutatásait 2013-ben kezdték el.

Mindemellett számtalan más ismert, illetve elfeledett régi magyar és külföldi erősségről, kastélyról, ősi templomról is olvashatunk ebben a kiváló évkönyvben, ami nem csak a régész és a történész szakmának szól, hanem könnyen érthető, modern eszközökkel dolgozó ismeretanyagot biztosít a fiatalok számára is.