Extrém biztonság

Szakértők szerint az extrém sportok azokban az országokban válnak egyre inkább népszerűvé, amelyekben a gazdasági sikerek és az anyagi biztonság nagyobb kockázatvállalásra ösztönzi az embereket. Varga Katalin, az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa elmondta, hogy a reklámok is a felfokozott aktivitást népszerűsítik, mint a sikeres üzleti élet feltételét. Ha a stressz fokozottan jelenik meg a hétköznapokban, az egyes sportágakra is a kockázatkeresés lesz a jellemző – fogalmazott a pszichológus. Magyarországon egyre többen választják a fővárosi hidak valamelyikét, hogy – a rendőrség elnéző pillantása mellett – hódoljanak veszélyes szenvedélyüknek: a bungee jumpingnak.Ha körültekintően járunk el, a hídról leugrás, a bungee jumping legfeljebb a kívülállók számára tűnik extrém sportnak, az ugrónak nem – vélekedik Karip Balázs. A Sün becenévre hallgató fiatalember ipari alpinistaként dolgozik, s hét végén – mint mondta –, ha éppen unatkozik, kijön a hídra és leugrik. „A Lágymányosi hídról hat métert zuhanhatsz”. Ötvenöt méteres kötelet használnak, amit a híd széléhez közel rögzítenek, majd a korlát vonalában hosszan kifeszítik, és még a középső pillérektől távol fűzik át azon a ponton, ahonnan majd elrugaszkodnak. „Ekkora hosszúság mindenképpen szükséges, mert a rövidebb huzal kevésbé nyúlik, és a hirtelen fékezés eltörné a gericedet. Csakúgy, mint az akasztás, azzal a különbséggel, hogy itt a kötél nem a nyakadon, hanem a derekadon van.”A srácok nemrég összeismerkedtek egy éppen szolgálatban lévő rendőrrel, aki intézkedés helyett végignézte az ugrásokat, és megígérte: a következő hét végén ő is kijön a hídra. Őt várják most. Közben Sün elmondja: nem a híd közepéről ugranak, ahol a legnagyobb a mélység – bár ott éreznék a legtovább azt, amit érezni jó –, mivel az uszályok ott közlekednek, s az ugró azoknak csapódhat. A várt vendég nem érkezik, elkezdik nélküle.A felszerelés drága, eddig egymillió forintomba került – végzett gyors fejszámolást Sün, aki a csomók és kötések ellenőrzése után átugrott a korláton, a híd párkányára. A kívülálló számára ez volt az első mozdulat, ami extrémnek nevezhető. Elrugaszkodás, majd hat méter szabadesés, két méter hirtelen lassulás. Ez a menetrend, ha minden jól megy.Nem szeretnék vizes lenni –, mondja végezetül, és leugrik. Zuhanás közben a kötelet a lába közé veszi, kezével a rugalmas érkezést várva arra készül, hogy megkapaszkodjon. Még korai. A márkás kötél villámgyorsan fut le, kiegyenesedik, már-már a vízbe ér a lába, ám ekkor a huzal megfeszül, és hangosan felsziszszen, ahogy a híd peremének szorul. Pontosan végrehajtott ugrás, Sün lentről mosolyog ránk. A visszaút nem könnyű, a hegymászóktól kölcsönvett taposógéppel tolja magát felfelé lépésről lépésre.A második ugrás előtt pár perces pihenőt tartanak, közben egy mentőautó áll meg a híd budai oldalán. A fiúk úgy vélik, lehet, vége a mulatságnak. Valójában nem tudják, szabad-e erre is használni a hidat.Információink szerint a rendőrség mindaddig elnéző az ugrókkal, amíg a látvány nem botránkoztatja meg a járókelőket, vagy nem kelt félelmet bennük. Ha mégis, akkor garázdaságért kezdeményezhető szabálysértési eljárás.Sün az aznapi utolsó ugráshoz készülődve ismét a párkányra áll. Alkalmi rendőr ismerősük még mindig nem érkezett meg, így most lemaradt az ugrásról.Azok a sportágak, amelyek a modernitás kiteljesedésével a század második felében olyan mértékben elterjedtek, mint a bungee jumping, nem lehetnek sem kevésbé feltűnők, sem kevésbé kockázatosak, mint az a korszellem, amiben a sikeres és magasan képzett üzletemberek a mintaadók. Varga Katalin, az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa úgy vélekedik, hogy a mindennapi életben megszaporodott stresszhelyzetek miatt az emberek egyre inkább azokat a szabadidős tevékenységeket részesítik előnyben, amelyekre a fokozott kockázatválallás a jellemző. Ezek – mint mondta – olyan élettani és pszichés állapotot idéznek elő, mint amilyen egy valós veszélyhelyzetben is kialakul.Egy, az intézet által végzett kutatás kimutatta, hogy a heroinfogyasztók és a hosszútávfutók belső élményvilága – amely alatt az érzelmeket, az időérzékelést és az éberséget értik – szinte megegyezik. Az USA egy elit egyetemén végzett diák úgy nyilatkozott heroinfogyasztásáról: célja a minél szélesebb skálájú tapasztalás – idézi egy neves amerikai lap.A Harvardon készített felmérés szerint az ott végzett fiatal közgazdászok 30 százaléka olyan cégeknél vállal állást, amelyek nemrégen alakultak, üzleti sikerük tehát nem garantált. A döntésük oka egyszerűen az, hogy a cégek bizonytalan jövője ellenére lehetőségük van a gyorsabb előmenetelre. Társadalomtudósok úgy vélik: az a tény, hogy az egyesült államokbeli háztartások több mint egyharmadában birtokolnak részvényeket, alátámasztja: a mostani generációra sokkal inkább jellemző a kockázatvállalás, mint a korábbiakra. Bill Clintonnak az emberek többsége megbocsátotta szexbotrányát, ugyanis azt az elnök impulzivitásával magyarázták. A szakértők a kockázatvállalás ilyen mértékű elterjedését a gazdasági, anyagi jólét erre ösztönző hatásával magyarázzák.Varga Katalin elmondta, hogy a köztudatban a kockáztatás Magyarországon is egyre inkább az üzleti sikerek egyik alapvető feltételének számít. A reklámok is a felfokozott aktivitást népszerűsítik – fogalmazott. Fontos azonban megtalálni az egyensúlyt az aktivitás és a nyugalom között.