Stomás világnap

A stoma (ejtsd: sztóma) görög szó: nyílást, szájadékot jelent. Az orvosi szakzsargonban ezt a szót egy üreges szerv vagy szervrendszer testfelszínre, bőrre való kivezetésének megnevezésére használják. A colostoma a vastagbél kivezetését, az ileostoma a vékonybél kivezetését, az urostoma a vesevezeték kivezetését jelenti a hasfal bőrére. Stomát vagy vendégnyílást a sebészek kényszerhelyzetben alakítanak ki, amikor az adott szervrendszer az általa termelt vagy szállított váladékot, salakanyagot a szervezetből másként kivezetni, kiüríteni nem tudja, csak a sebészeti ténykedés végeredményeként kialakított művi nyíláson, a stomán keresztül. Legtöbbször valamilyen daganatos, gyulladásos betegség, fejlődési rendellenesség, illetve belső sérülés megoldása végén készít a sebész stomát.– Dr. Szentpétery Félix a fővárosi Uzsoki Utcai Kórház sebész főorvosa, a stomával élők istápolója, a zuglói ILCO klub orvos vezetője. A közvélemény nagyon keveset tud erről a témáról. Miről is van szó tulajdonképpen? – Október 2. nemzetközi stomás világnap. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO harmadszor hirdette meg a világnapot, hogy világszerte felhívja a közvélemény figyelmét a stomások, a bél- és vesevezeték-kivezetéssel élők gondjaira. Magyarországon nem illendő a stomásokról beszélni, keveset foglalkoznak a problémáikkal. Úgy érezzük, hogy a nyugati médiákhoz hasonlóan a magyar tömegtájékoztatási eszközöknek is többet kellene foglalkozniuk ezekkel a hátrányos helyzetű emberekkel, már csak azért is, mert hazánkban ez a probléma mintegy 15-20 ezer embert érint. – Mióta tudja a sebész megmenteni ezeknek az embereknek az életét? – Először 1710-ben Littre francia sebész fejében merült fel a colostoma, a vastagbél kivezetésének lehetősége, egy fejlődési rendellenességgel született gyermek problémájának műtéti megoldásaként. Az akkori orvosi tudományos közvélemény ezt nagy kétkedéssel fogadta. 1776-ban, ugyancsak Franciaországban, Pillore volt az a sebész, aki először stomát alakított ki. 1793-ban Duret francia sebész stomát képzett egy háromnapos újszülöttnél, aki stomájával 45 évet élt. Ő volt az első tartósan túlélő stomás. 1869-ben Simon angol orvos volt az első vesevezetéket kivezető sebész. A sebészet fejlődésével, a modern bélvarrógépek használatával a stomaképzés arányszáma csökken, de ilyen kimenetelű műtétre mindig is szükség lesz. – Mit jelent stomával élni? – A stomás élettel nagyon sok új probléma jár. A testi változásokon kívül számos lelki probléma is felmerül a stomakialakítással végződő sebészeti beavatkozás után. Ezeket a problémákat kívánta megoldani az 1952-ben az Egyesült Államokban megalakult ILCO-mozgalom. Ez egy önszerveződő, önsegélyező, önkéntes szervezet, amely ma már behálózza az egész világot. Neve az ileostoma és colostoma – vagyis a vékony-, illetve a vastagbél-kivezetés – szó első szótagjából tevődik össze. A szervezet célja a vékony- és vastagbél-, valamint a vesevezeték-kivezetettek öszszefogása, rehabilitációjuk elősegítése. Így természetes, hogy segítenek a stomások jobb segédeszközzel való ellátásában, a stomások jogainak kiharcolásában, életkörülményeik javításában, a velük foglalkozó orvosok és nővérek továbbképzésében. A segítség lehetősége a stomások számára többsíkú. A társadalom segíthet a stomások mind tökéletesebb rehabilitációjában, szükség szerint a műtét utáni munkahelyi átképzésben, a jobb segédeszköz-ellátás biztosításában, a szükséges többletkiadások dotálásában, a műtét előtti jobb életminőség elérésének elősegítésében. Másodsorban a közvetlen környezeten, a családon, a barátokon, a munkatársakon múlik a mind tökéletesebb rehabilitáció. Ez utóbbiaknak nem szabad elfordulniuk a stomásoktól, lelkileg, illetve tevőlegesen kell segíteniük a problémákkal küzdő betegeket. – Hányan élnek így? – Magyarországon sok ezer stomás – bél- vagy vesekivezetett ember – él, de más országokban ennél jóval nagyobb számokról is hírt adnak: az USA-ban 750 ezerre, Angliában és Franciaországban 100-100 ezerre, Németországban 70-90 ezerre, Ausztriában 10-12 ezerre becsülik a stomások számát. – Mi a világnap célja? – A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a hátrányos helyzetű stomásokra. Szó sincs arról, hogy sajnáljuk őket, de meg kell ismernünk életüket, problémáikat, hogy világszerte tudjunk a jogaikról, alapvető szükségleteikről. A világnap másik célja a figyelem felhívása a prevencióra. Célunk, hogy a stomás állapothoz vezető betegségek szűrése, illetve megelőzése mind tökéletesebb legyen. Sajnos Magyarországon a lakosság nagy része nem ismeri a stomások életét, problémáit, ezért viszolyog tőlük. Sokan úgy érzik, hogy ezek az emberek nem társaságképesek, környezetük számára kellemetlenek. Nem is gondolják, hány stomás él közöttünk, akik a társadalom éppolyan hasznos tagjai, mint bármelyikünk, és semmivel sem kellemetlenebb vagy zavaróbb a velük való együttélés. Épp ezért fontos, hogy ne legyen tabu téma az ő problémájuk, hogy nyíltan beszéljünk róluk, és eloszlassuk a velük kapcsolatos téveszméket. – Az Uzsoki Utcai Kórház sebészei nemcsak a műtétekben jeleskednek, de szívükön viselik betegeik sorsának alakulását is. – Igyekszünk. A gondozás legalább olyan fontos, mint a műtét. A zuglói ILCO klub 1999. szeptember 30-án tartotta nemzetközi stomás világnapi megemlékezését az Uzsoki Utcai Kórház „faházában”. Egyben a zuglói ILCO klub megalakulásának 13. évfordulóját is ünnepeltük. Klubnapunkon idén is kiosztottuk a „Stoma et vita” ajándékokat. A díjat a stomaműtét után 5, 10, 15 stb. évet megélt stomások számára hoztuk létre, és szeretnénk elismerni vele az ünnepeltek erős akaratát, küzdőképességét, emberi tartását, amely segítette őket abban, hogy idáig eljuthassanak. Egyben célunk ezzel a díjjal demonstrálni azt is, hogy a stomás állapothoz vezető, nagyrészt daganatos betegségek gyógyíthatók. Az országos megemlékezésre Siófokon került sor tudományos ülés keretében, október 1–3. között. Az ünnepi megnyitót Gógl Árpád egészségügyi miniszter tartotta. Ádám György akadémikus a vastagbélkutatás legújabb eredményeiről, Ritter László professzor az orvos-beteg kapcsolatról, Horváth Gyula, a Magyar ILCO Szövetség elnöke a vastagbélszűrések eredményeiről tartott előadást. A kongresszust jótékonysági hangverseny zárta, a Fővárosi Operettszínház művészeinek szívességéből.