A halál egészen más

Hanczár János
1999. 11. 05. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Károli Gáspár-díjat adományozott Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere Szathmáry Sándor kutatóprofesszornak és Jánosy István költő, műfordítónak. A kitüntető plaketteket és elismerő okleveleket a miniszter pénteken Budapesten, a tárca Wesselényi utcai épületében adta át a díjazottaknak. Szathmáry Sándor a halálról és a feltámadásról fejtette ki nézetét lapunknak.Szathmáry Sándor 1988-ban kapott professzori kinevezést, de már 1973-tól kezdve dolgozott a debreceni református teológián. Svájcban öt évig tanított. Könyvet írt Jürgen Moltmann teológiájáról A reménység fényei címmel, amely később Magyarországon is megjelent. Jürgen Moltmann a reménységben látja a keresztyén teológia újszerűségét, mégpedig olyan értelemben, hogy ez nem a jövőt jelenti. Erői behatolnak a jelenbe, átalakítják és alkalmassá teszik arra, hogy az ember maga is átalakítsa a társadalmat, a körülötte lévő világot. Moltmann reménységteológiájának bemutatása után Szathmáry professzor 1976-ban Halhatatlanság vagy feltámadás címmel disszertációt írt. 1995-ben a Magyar Köztársaság Kiskeresztje kitüntetést kapta meg, majd egy évvel később a cambridge-i életrajzkutató intézet Az év embere kitüntetést adományozta számára. A múlt héten kapott Károli Gáspár-díj mögött nyolc évig tartó bibliafordító munkássága van, és azok az eredmények, amelyeket a bibliai tudományokban elért. Egészen egyedülálló módon dolgozta fel a halhatatlanság, feltámadás kérdéskörének összefüggését. Ezt a kettőt próbálta meg bizonyos értelemben egységre hozni, mert a kérdéskör mind a mai napig óriási vitát vált ki a teológusok között, hisz vagy az egyiket, vagy a másikat hangoztatják. Szathmáry Sándor saját teológiájába mind a két gondolatot megpróbálta beépíteni, felhasználni, ugyanakkor a halál tudományával foglalkozó thanatológia eredményeit is felhasználta. Ebben a vonatkozásban a református teológusok között egyedülálló kutatómunkát végzett. A halál és a feltámadás kérdéskörében a teológusok között két szemlélet létezik. Az egyik szerint a lélek halhatatlan, tehát a halál után a testet elhagyva létezik tovább. A másik szemlélet ezt nem tartja elfogadhatónak, platóni örökséget sejt benne, ami a Bibliával ellenkezik. A feltámadás keresztyén bibliai szemlélete szerintük inkább azt támasztja alá, hogy majd Krisztus visszajövetelekor történik a test feltámadása. Szathmáry Sándor a két szemléletet próbálta meg ötvözni. Úgy véli, nyomban a halál után megkezdődik a feltámadás, de az nem annak a testnek a feltámadása, amelyik a sírban van, hanem az emberi létnek egy magasabb dimenzióba való megérkezése, a Krisztus létében való részesedés, amely azonban nem a „napok végén”, tehát be nem látható messzeségben, hanem nyomban a halál után kezdődik meg. Nézete szerint a haldokló embernek nem puszta tant, hanem egy darab kenyeret, élő reménységet tud a kezébe adni, hiszen nem végtelen várakozás előtt állnak, hanem nyomban az ígéretek kapujába érkeznek el. A halál után a létezésünk töretlenül folytatódik Krisztusban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.