A HM kiutasította a Hit Gyülekezetét

Értesüléseink szerint Szabó János honvédelmi miniszter néhány nappal ezelőtt levelet írt Németh Sándornak, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének, amelyben közölte: semmisnek tekinti azt a megállapodást, amely alapján a vallási közösség jelen lehet a honvédség és a határőrség tábori lelkészi szolgálatában. Csuka Tamás protestáns tábori püspök, valamint Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is úgy véli, hogy a Hit Gyülekezete törvénytelen megállapodás alapján próbált a katonák között tevékenykedni. Szabó János honvédelmi miniszter levelében egy 1994-ben meghozott kormányrendeletre hivatkozik. Leszögezi: a dokumentum értelmében a „tábori lelkészi szolgálat kizárólag a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó felekezet lelkészeiből áll. Más egyháznak nincs módja arra, hogy a Magyar Honvédségnél szervezetszerűen képviseltesse magát. A honvédelmi tárca politikai vezetése az állam és az egyház szétválasztásának, a vallásszabadság alkotmányos jogának értelmében nem kíván abba beleszólni, hogy az említett történelmi egyházak kiket foglalkoztatnak tábori lelkészként... A protestáns szolgálati ág képviselője kérdésemre a leghatározottabban úgy foglalt állást, hogy kereteikben nem biztosítanak hitszolgálati lehetőséget a Hit Gyülekezete munkatársainak. A fentieknek megfelelően a honvédelmi tárca vezetőjeként kötelességem tájékoztatni önöket, hogy a ... tevékenységüket meg kell szüntetni a Magyar Honvédségnél és a határőrségnél”.Az ügy 1995-ig nyúlik vissza. Uzoni Péter, a Hit Gyülekezete akkori elnöke levelet írt Keleti György honvédelmi miniszternek, amelyben leírta, hogy a felekezet „mind több és több tagja fog a honvédségnél és a határőrségnél szolgálatot teljesíteni. Ebből fakadóan egyházunk a tábori lelkészi szolgálatra is igényt tart”. 1996. február 16-án Szalay Tamás hivatalvezető a protestáns tábori püspökség nevében aláírta azt a megállapodást Uzoni Péterrel, amely alapján a gyülekezet tagjai a katonák körében a protestánsok engedélyével végezhetnek kisegítő lelkészi szolgálatot. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azonban később jelezte: ezt a megállapodást alaki és tartalmi hibák miatt a hatályos jogszabályokkal ellentétesnek tartja, ezért semmisnek tekinti. Csuka Tamás protestáns tábori püspök Szabó János kérésére ez év szeptemberében a megállapodásról kifejtette: ez a dokumentum „kísértetiesen emlékezteti arra a megállapodásra, amelyet 1948-ban az akkori kommunista vezetés kötött az egyházakkal. A szerződés aláírása előtt senkit sem kérdeztek meg arról, hogy mi a véleményük a Hit Gyülekezetéhez tartozó lelkészek szolgálatba állításáról. A református és evangélikus egyház vezetői 1999-ben tudták meg azt, hogy létezik egy ilyen jogszabályellenes szerződés.” Csuka Tamás arra is kitért, hogy ezt a dokumentumot nem az akkori tábori püspök, hanem egy hivatalvezető írta alá. Leszögezte: „Kemény politikai nyomás nehezedett ránk, de ez a törvénytelen irat csak úgy születhetett meg, hogy a protestáns tábori püspök három hónapig az Egyesült Államokban volt egy tanfolyamon, és ezt kihasználva a (tárca) volt vallásügyi főmunkatársa aláíratta a papírt a már azóta nyugdíjazott barátjával... Hivatásos tábori lelkészeink jelentették, hogy több helyőrségnél megjelent 10-12 Hit Gyülekezetéhez tartozó ember, akik kemény vallási és politikai propagandát, ördögűzést és hangosan, éktelenül kiabálva úgynevezett nyelveken szólást folytattak. Jelenlétük és működésük a történelmi egyházak lejáratását és lelki-szellemi zavarkeltést jelent a katonák körében.”