Arafat Pesten

Született: 1929. augusztus 24-én az egyiptomi Kairóban. Teljes neve: Mohamed Abdel Kudva al-Husszeini. A „Jasszer” becenév, jelentése: gondtalan. Vallása: muzulmán. Apja: Abd al-Raouf al-Kudva sikeres kereskedő volt, akinek Jeruzsálemben és Kairóban voltak üzleti érdekeltségei. Anyja: Zahva Abu Szaud, Jeruzsálem prominens arab családjai egyikéből származott. Amikor meghalt, Jasszer Arafat négyéves volt. Magassága: 163 cm. Nem iszik és nem dohányzik. Szigorúan odafigyel étrendjére: gyengéje a mézes teába áztatott kukoricapehely. Fegyverzet: eredeti .357-es Magnumot hord az oldalán. Ruhatár: katonai egyenruha és kefijah (sálszerű fejviselet) Felesége: 1991-ben, 62 évesen vette el Szuha Tavilt, a vagyonos palesztin keresztényt. Egy lányuk született, Zahva, aki Arafat anyja után kapta nevét. Nobel-díj: 1994-ben Nobel-békedíjat kapott, Jitzak Rabin izraeli miniszterelnökkel és Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel együtt.Arafat, aki öt éve Nobel- békedíjat kapott Oslóban, nem bánta meg terrorista múltját, és minden, terrorista cselekményekért izraeli börtönbe zárt palesztint hősnek tekint. Nem minden izraeli viseli ezt jól, de nekik is el kell ismerniük, hogy ma már Arafat a terrorizmus ellen küzd. Éppúgy, ahogy hibáztatják Arafatot, ha az irányítása alatt álló területeken terrorizmus van, dicséretet érdemelne azért, ha nincs” – fogalmaz a Jerusalem Post napokban megjelent vezércikke. Az Izrael egyik vezető napilapjában közzétett vélekedés jól tükrözi azt a talányt, amelynek megfejtésével már évtizedek óta bíbelődnek a Közel-Keleten. Különösen problematikus lett Arafat megítélése, mióta 1993-ban Izrael hivatalosan is elismerte a Palesztin Felszabadítási Szervezetet (PFSZ), és a „területet a békéért” elv alapján tárgyalóasztalhoz ült a szervezet vezetőjével. Mióta 1969-ben a PFSZ vezetőjévé választották, a szervezet fokozatosan vívta ki magának a jogot, hogy a palesztin nép képviselőjeként léphessen fel. A PFSZ talán legnagyobb eredménye, hogy a palesztinkérdést sikerült a közel-keleti politika napirendjére tűzni (ezt a PFSZ nélkül az egyébként Izrael-ellenes arab államok nem nagyon erőltették volna). A kezdetben Jordánia területéről támadásokat indító PFSZ radikalizmusa miatt 1970-ben távozni kényszerült az Izraellel szomszédos királyságból, és csakhamar Libanonban ütött tanyát. Amikor Izrael 1982-ben támadást indított Libanon ellen, Arafatéknak onnan is távozniuk kellett. A szervezet aktivistái ezt követően Tuniszban és Jemenben leltek menedékre. Arafat, aki Tuniszba helyezte át a PFSZ székhelyét, a palesztin mozgalom „szent háborúja”, az intifáda 1987-ben történt megindításával került újból előtérbe. A száműzetésben tevékenykedő palesztin parlament 1988. november 15-én egyoldalúan kikiáltotta a palesztin államot, amelynek elnökévé Arafatot választották. Hosszú tárgyalási folyamat után 1993. szeptember 13-án a washingtoni Fehér Házban Arafat kezet szorított Jichák Rabin akkori izraeli miniszterelnökkel a palesztin autonómiára vonatkozó elvi nyilatkozat aláírása alkalmából, elindítva ezzel a máig tartó politikai rendezési folyamatot. 1994-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki őket, Simon Peresz akkori izraeli külügyminiszterrel együtt. Versenyt fut az idővel a PFSZ vezetője, az elért sikerek ellenére. Pályájának betetőzését ugyanis a valóban önálló palesztin állam megteremtése jelentené, ám a 70 éves Arafat még ma sem lehet biztos abban, hogy megérheti a jeruzsálemi székhelyű Palesztina megszületését, és a több millió, szülőföldjéről elűzött palesztin hazatérését. Még akkor sem, ha idén májusban, Ehud Barak izraeli miniszterelnökké választása után némileg javultak az esélyei annak, hogy – a még 1998 októberében, Netanjahuval megkötött, ám felrúgott – Wye-folyói egyezmény alapján ismét beinduljon a békefolyamat. A szeptember 5-én, kisebb módosításokkal felújított egyezmény (az izraeli és a palesztin vállalásokat keretes írásunk részletezi) azt a menetrendet szabja meg, ami a palesztin területek végső státusának rendezése felé vezet. Az Oslóban a hét elején lezajlott tárgyalás ennek a menetrendnek egyik fontos állomása volt, ahol azonban a jelek szerint – a döntő tárgyalások időpontjának kitűzése és kölcsönös gesztusok megtétele mellett – nem sok történt. Kedd este Arafat Oslóból egyenesen Budapestre repült. 1997-ben az izraeli médiában felröppent a hír, hogy Arafat súlyos beteg, Parkinson-kóros. Akkor ezt a PFSZ vezetése határozottan cáfolta. Ha a hír nem is volt igaz, a PFSZ-vezető egészségi állapota így is indoka lehet annak, hogy a lehető legjobban felgyorsítsa az Izraellel folytatott tárgyalásokat. A MAG információi szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerdára tervezett Arafat-előadást is a PFSZ vezetőjének egészségi állapota miatt kellett törölni a programból. A Palesztin Nemzeti Hatóság (PNH) elnöke legutóbb 1989-ben járt Budapesten, akkor a PFSZ végrehajtó bizottságának elnökeként. Most Orbán Viktor meghívására érkezett Budapestre; hasonlóan magas szintű találkozó még nem volt a PNH és a magyar kormány vezetője között. – Magyarország számít arra, hogy a palesztin autonómiával kialakítandó gazdasági együttműködés hozzájárul a békefolyamat során kibontakozó regionális projektekben történő magyar részvétel előkészítéséhez – közölte a Külügyminisztérium szóvivői irodája a látogatással kapcsolatban. A budapesti palesztin képviselet – amely 1975-ben kezdte meg működését – 1982-ben kapott diplomáciai rangot. Magyarország 1988-ban nem a palesztin államot, hanem annak kikiáltását ismerte el. Magyarország 1994-ben csatlakozott a közel-keleti multilaterális béketárgyalásokhoz. Kovács László külügyminiszter 1997 januárjában látogatott a palesztin autonómia területére, s Jasszer Arafat elnökkel, valamint Nabíl Ali Saat tervezési és nemzetközi együttműködési miniszterrel találkozott. Nabíl Saat idén februárban járt Budapesten, s akkor kezdődtek tárgyalások az Eximbank és az Arab Bank között hitelvonal nyújtásáról. Herman János, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára októberben járt az autonómia területén, amikor – négymillió forint értékben – számítógépeket adott át egy palesztin iskolának. Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, a Palesztin Nemzeti Hatóság részéről elsősorban a közlekedés és a mezőgazdaság területén tapasztalható érdeklődés a magyar termékek iránt. Idén júliusban Magyarország felkerült a PNH-t támogató országok listájára. Budapest ezzel – közvetlen információk birtokában – kedvező helyzetbe hozhatja a PNH-val gazdasági és üzleti kapcsolatokat kiépíteni szándékozó magyar vállalatokat.