Bolgári szöveg

Talán nem olyan megvetendő dolog, hogy a politika iránt érdeklődő választópolgár – lehetősége szerint – olvas újságot, néz televíziót és hallgat rádiót, már ami a köz- és magánmédiumok főbb hírműsorait illeti. Ilyenformán joggal elvárható, hogy az úgynevezett közszolgálati médiumok, következtetvén elnevezésükben is megfogalmazott céljukból, lehetőleg kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást adjanak nekünk, az úgymond „köz”-nek. A balliberális és „független” újságírók naponta hallott siráma azt sugalmazza, hogy a polgári kormány mindenféle eszközzel és módszerrel a sajtó- és szólásszabadságot akarja korlátozni, a médiumokat saját ellenőrzése alá kívánja vonni. Nos, ennek számtalan esetben az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, olyannyira, hogy ez – véleményem szerint – a közszolgálati médiumokra sem igaz. Egy, a közvéleményt erősen befolyásoló rádióműsor (Kossuth rádió – Beszéljük meg!) heti két alkalommal jelentkezik. Ez, illetve annak műsorvezetője ékesen cáfolja a mesterkélt rágalmakat. Bolgár György és kollégái rendszeresen orientálják, mi több, befolyásolni igyekeznek az élő adás hangulatát. A véleményüket elmondani szándékozókat oly módon szelektálják, hogy csak olyanok kapjanak rendszeresen szót, akik a jelen kormányt, de főleg Orbán Viktort szidják. Ha kormánypártiasra sikeredik az illető mondandója, s nem eszi meg a liberálisok pocskondiázását közvetítő bolgári szöveget, az csak azért fordulhat elő, mert első ízben jelentkezik a hallgató. Egy nagyon rafinált módszerrel ugyanis „szűrőrend-szert” iktattak be, amin nehéz lenne átjutni, másodjára is szót kapni. Egy tisztességes „interaktív” műsorba a hívás sorrendjében kapcsolják be a hallgatót (tévénézőt). Itt ez nem érvényesül, mivel – és ez a trükk lényege – elkérik a telefonszámot, mondván, visszahívják a telefonálót. Sőt eleinte ezt azzal magyarázták, hogy ne a hallgató zsebét terhelje a telefonszámla, ezért van a visszahívás. Ennek a „gesztusnak” a leple alatt rögzítik a telefonszámokat. Ha a hallgató véleménye nem a levitézlett balos és ultraliberális véleményt tükrözi, akkor a telefonszám mellé egy „minősítő” jel kerül. Így legközelebb ezt a jelentkezőt nem hívják vissza, azaz nem kap lehetőséget a műsorban megszólalásra. Jómagam körülbelül hat-hét hónapja képtelen vagyok szót kapni a műsorban, legutóbb szeptember 22-én kísérleteztem ezzel. Ennek a „kiszorítós játéknak” az az előzménye, hogy Bolgár György akadékoskodó és szándékoltan kormányellenes irányba terelgető közbekérdezései ellenére keményen és határozottan elmondtam véleményemet, amitől bélyeget kapott a telefonszámom. Ez az „atrocitás” két esetben érte a „független” műsorvezetőt, s attól kezdve nemkívánatos személy lettem az egyébként számomra is fontosnak tartott közszolgálati műsorban, hiszen ha maga a műsor az átlagpolgárok számára befolyásmentes lehetőséget ad véleményük nyilvánosság előtti elmondására és kifejtésére, akkor ez életképes és megtartandó dolog. Csakhogy a műsort készítők és „levezénylők” beállítottsága ne legyen pártokhoz szorosan kötődő, illetve elkötelezett. A „szűrő” már csak azért is működik, mert sokan azt sem tudják, hogy minden ilyen „telefonos műsornál” a beszélgetést teljes egészében magnóra veszik, esetleg a „páciens” tudta és beleegyezése nélkül. Bolgár György egyébként a közszolgálati rádiónál a heti két műsorért havi 140 ezer forintot kap saját bevallása szerint, amit egy hallgatói kérdésre elmondott az élő adásban. Csak az a kérdés: Bolgár Györgyöt (és hasonszőrű kollégáit) hogyan lehet a közszolgálati rádióban (és tévében) alkalmazni és ennyire premizálni, ha ennyire üldözi őket a kormány? Netán mégsem igaz a „független” sajtómunkások jajveszékelése? Vagy attól agresszív az Orbán-kormány (ahogy a „VIP-esek” és a „Villa Negrások” is titulálják a kormányt), hogy nem dupla fizetséget adnak a szerintük üldözött (független?) újságíróknak?