Bosch mester egyre népszerűbb

Születése 550. évfordulójának közeledtével egyre inkább reflektorfénybe kerül a XV. századi festészet különös alakja, Hieronymus Bosch. Nemrég a madridi Prado múzeumban újra látható volt A gyönyörök kertje című triptichon, melyet egyes szakértők a festészet történetének tíz legfontosabb alkotása közé sorolnak.A múlt század hatvanas éveiben találtak rá a hertogen-boschi Miasszonyunk-közösség anyakönyvében a Hieronymus Aquen Bosch névre. Mivel a festő művei évszázadok óta ismeretlenül bűvölték el a művészetkedvelőket, e felfedezés igen nagy jelentőségű volt művészettörténész körökben. Ennek ellenére Bosch élete sok tekintetben rejtély maradt számunkra. Máig sem tisztázott pontosan, hogy mikor látta meg a napvilágot. A kutatók többsége 1450-et tartja születési időpontjának. Szülővárosa, Hertogenbosch a XV. századi Németalföld negyedik legnagyobb városa Leuven, Brüsszel és Antwerpen után. A festő sokat dolgozott a Miaszszonyunk testvérközösségnek, megbízásukból többször festette meg Szent Antal életét, aki különleges tiszteletnek örvendett a városban. Egy másik, deventeri vallási csoporthoz tartozhatott a művész apja, amelynek tagjai ezen a környéken magukat „hieronymi-tánusoknak” nevezték. Egyes művészettörténészek véleménye szerint ezért kapta Bosch a Hieronymus nevet. A festményen könnyen felfedezhetők mind a zodiákus, mind az alkímia jelei. A triptichon külső tábláján sokak szerint Bosch a világ teremtésének harmadik napját ábrázolta, ugyanis a tábla felső részén ez a felirat olvasható: „Ipse dixit et facta sunt, ipse mandavit et creata sunt” („Mert ő mondta és lett, ő parancsolta és előállott” – Zsoltárok 33:9 és 148:5). Ha a szárnyakat kinyitjuk, elénk tárul a teremtés. Láthatjuk, hogy a születés, a halál és az újraszületés körforgása megindult. A triptichon részeit vizsgálva a modern Bosch-kutatás hajlandó a többértelmű jelképekből kiindulva egy nyitott motívumrendszer megalkotására.