A harmincéves Térszínház – amely szombaton mutatta be Racine Phaedra című darabját – 1990 őszétől dolgozik jelenlegi játszóhelyén, a Zichy-kastély szárnyépületének emeletén. Vajon mi okból akarják az 1997/98-as évad legjobb alternatív színházának járó díjjal kitüntetett együttest kiköltöztetni a közel egy évtizede belakott otthonából? Hallgattassék meg először a szenvedő fél, a három évtized művészeti eredményeivel létét százszorosan bizonyított Térszínház igazgatója, Bucz Hunor.– Az önkormányzat október 6-án levélben értesített bennünket arról, hogy a hónap 31. napjáig ki kell ürítenünk termeinket. Ezt követően 19-én ülést tartott a III. kerület önkormányzatának kulturális és médiabizottsága, amelyen megjelent Tarlós István polgármester úr. Nem állítom, hogy fenyegetett, de felém bökött a mutatóujjával, majd szeletelni kezdte a levegőt, és üveghangon így szólt: „Tudod, Hunor, nem szeretem, ha a lábamra lépnek.” Ezt követően dizájnos fordulattal feltette a költői kérdést: hogy kerül a csizma az asztalra? Sajnos képtelen vagyok értelmezni, vajon mi lehet a csizma, valamint az asztal. Az Országos Műemléki Hivatal képviseletében Lamperth Rózsa közölte az ülésen, hogy a jelenlegi tulajdoni helyzet nem teszi lehetővé a kerületi önkormányzat számára a mi kilakoltatásunkat. – Hogyan került szóba egyáltalán a színház elköltöztetése? – Egy multikulturális tervet dolgozott ki az önkormányzat a Zichy-kastély hasznosításával kapcsolatban. Azonban ezt elfelejtették egyeztetni az épületben működő kulturális intézmények vezetőivel: sem a Kassák Múzeuméval, sem velem. Június 24-én megismerkedhettünk a tervezettel. Eszerint a kastély rekonstrukciója után helyet kapna benne egy reprezentatív házasságkötő terem, illetve egy vendéglátó-ipari múzeum, amely ha kell, produkálja bármely történelmi kor ételkülönlegességét. Csak zárójelben jegyzem meg: a környéken három nagy hírű étterem küszködik az életben maradással. Tervezik még a magyar Nobel-díjasok panteonjának felállítását. A terv nemes, azonban a kiállítási tárgyak – amelyek e nagy emberek életére és munkásságára jellemző rekvizitumokból állnak majd –, mint egy jegyzetfüzet, egy toll, vagy egy szék, amelyen valahol, valamikor ült az illető tudós, meglehetősen szegényes képet mutatnának. Szintén a kastélyban kapna elhelyezést a Szabó Ervin Könyvtár valamelyik részlege, a kőtár, illetve egy műszaki múzeum. Mindemellett az épületben áll egy barokk színházterem, ahol az önkormányzat befogadó színházat kíván működtetni. Ez a távlati elképzelés, a közeli terv a millennium megünneplésére vonatkozik, amely az óbudai múzeum ünnepi kiállításában öltene testet. Erre, valamint a kastély alatt fellelt középkori épületmaradvány feltárására – mint a főpolgármester és alpolgármester urak levélben értesítettek – az önkormányzat hatmillió forintot nyert pályázaton a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. A tervezett kiállítás mérete miatt társulatunknak el kell hagynia jelenlegi játszóhelyét. – Október 31. elmúlt. Ennek ellenére önök itt helyben folytatják a munkát... – Igen, dolgozunk, annak ellenére, hogy sem a színháztermünkben, sem egyéb helyiségeinkben nincsen fűtés. Emellett a régészeti feltárás – amelynek engedélye az udvarra szólt – maradványai nehezítik a bejutást a lépcsőfordulóban. Nemrégiben fedték be a négy méter mély leletmentő-kutató árkot, ami felett pallón egyensúlyozva közlekedtünk. Semmi baj, teher alatt nő a pálma. Október 30-án Hegedűs László verseiből állítottunk össze ünnepi műsort a forradalom tiszteletére, ma este pedig Racine Phaedra című trgagédiáját mutatjuk be. A művészetnek nemcsak az a feladata, hogy az ember felismerje magában a torzat, hanem a lehetőséget is, milyenné válhat. Erről szól többek között Racine remek- műve.
Megrázó kérdés merült fel Till Tamás gyilkossági ügyében