Egy letartóztatás politikai motívumai

Csontos Csaba
1999. 11. 10. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Október 29-én a röszkei határátkelőnél egy Interpol-körözés alapján a magyar hatóságok őrizetbe vették Anatolij Bikovot, a krasznojarszki alumíniumüzem igazgatóját. Az ismert politikus vállalkozó ügyvédje exkluzív interjút adott a Napi Magyarországnak. Az egyik legismertebb orosz sztárügyvéddel, Genrih Pavlovics Pavdával nem csupán a Bikov-ügy jogi vonatkozásait boncolgattuk, természetesen szóba kerültek a letartóztatás mögött sejthető politikai szándékok is.– Az orosz hatóságok milyen vádak alapján adtak ki letartóztatási parancsot ügyfele ellen? – Anatolij Bikovot egy Gubin nevű egyén 1996-os meggyilkolásával kapcsolatban tartóztatták le. Ügyfelemet nem a gyilkosság elkövetésével, még csak nem is megrendelésével, avagy megszervezésével vádolták. Amiatt adtak ki ellene elfogatási parancsot, hogy állítólag ő biztosított házat a gyilkosoknak találkozóik lebonyolítására, tanácsokkal látta el az elkövetőket, és ígéretet tett a tettesek, valamint a gyilkos fegyver rejtegetésére. Az ügyben az a legfurcsább, hogy ezzel kapcsolatban eddig senkit sem vettek őrizetbe, sem az elkövető, sem az a személy nem került rács mögé, akié a fegyver volt. Csak Bikovval kapcsolatban született letartóztatási parancs. Ez pedig több mint furcsa. Ráadásul a letartóztatást egy olyan ügyész rendelte el, akinek erre nem volt felhatalmazása. Mi éppen ezért panaszt emeltünk. Ezután rendkívül meglepő dolgok történtek. Október 29-én, a jogtalanul kiadott letartóztatási parancs alapján Magyarországon őrizetbe vették Bikovot. Ugyanezen a napon az ügyészség visszavonta a letartóztatási parancsot. Az erről szóló dokumentum természetesen a birtokunkban van. Ennek létezéséről a magyar hatóságok a letartóztatáskor nem tudhattak. Sőt őrizetbe vétele előtt védencem sem értesülhetett erről a fejleményről. – Az eddig elmondottak azt sejtetik, ön szerint valami más is van a háttérben, nem csupán az, hogy védence valóban belekeveredett-e ebbe a gyilkossági ügybe vagy sem. – Számomra úgy tűnik, ez az egész összefügg a mostani választásokat megelőző általános politikai lejáratási kampánnyal, amelyhez hasonlóval nem találkozhattunk egyik korábbi képviselő- vagy elnökválasztás előtt sem. A jelöltek folyamatosan mocskolják egymást, akik megtehetik, lecsukatják politikai ellenlábasaikat, másoknak megakadályozzák, hogy hazatérjenek külföldről, és felvetessék magukat a választói jegyzékbe, ahogy most Bikovval is tették. Ügyfelem egyébként nem csupán neves üzletember, de fontos politikai szerepet is játszik. Egyrészt ő a krasznojarszki alumíniumüzem igazgatója, másrészt pedig most indult volna az országos képviselő-választáson. Legalábbis jelölt volt. A választási bizottság azonban egyik listán sem fogadta el jelöltségét. Szerepelt volna a Liberális Demokrata Párt választási listáján. Ő volt a párt második számú jelöltje Vlagyimir Zsirinovszkij mögött. Rajta volt egy területi listán is. A hatóságok azonban megakadályozták, hogy a duma képviselőjelöltek listájára kerüljön Bikov. Ezt egyébként a letartóztatási parancs és az ellene felhozott második vádpont, a pénzmosás miatt tagadták meg. Azt állították, hogy védencem piszkos pénzekből épített házakat. A vádban megfogalmazott pénzmosás pedig még azelőtt történhetett, mielőtt nálunk megszületett a pénzmosásról szóló törvény. Véleményünk szerint ezt a törvényt nem lehetne visszamenőlegesen alkalmazni jóval azelőtt történtekre. A letartóztatási parancsot pedig néhány nappal azelőtt adták ki, mielőtt védencem neve képviselőjelöltként felbukkant. Oroszországban ezek után a közvélemény már nem is kételkedik abban, hogy a két dolog között szoros összefüggés van. – Valami konkrét dolog azért csak van amögött, hogy Bikov egyik napról a másikra tiszteletre méltó vállalkozóból körözött személy lett... – Az ügyfelem Krasznojarszk egyik leginkább megbecsült üzletembere volt. Nagyon sok pénzt fektetett be a térségben: házakat, templomokat, köztük zsinagógát és muzulmán imaházat építtetett, jótékony célokra adakozott. Sőt, a sors furcsa fintora, még börtönt is építtetett. Senki nem merte volna róla azt mondani, hogy ő gonosztevő. Azután elérkezett a kormányzóválasztás, és színre lépett Alekszandr Lebegy tábornok. Bikov pedig mögé állt. Pénzével és tekintélyével támogatta Lebegyet. Az egész tartomány tudta, hogy Bikov segítsége nélkül Lebegy nem lehetett volna kormányzó. Ekkor még jó viszonyban voltak. Ezután kapcsolatuk megromlott. A kormányzó egyre gyakrabban támadta nyilvánosan is Bikovot. Egyszer egy tévévitában még azt is kijelentette: Bikovnak börtönben a helye és egyszer úgyis odakerül. Ezek után sokan gondolják úgy, hogy védencem letartóztatása Lebegy politikai nyomására történt. Ennél több azonban nem állítható, hiszen a kormányzó nem nyomozó és nem ügyész. – Ezek szerint úgy véli, hogy Bikov Lebegy útjában állt a Kremlbe vezető úton. Kinek lehetett még érdeke Bikov eltávolítása a politikai színpadról? Esetleg annak a Borisz Berezovszkijnak, aki mostanában mind gyakrabban bukkan fel Lebegy környezetében? – Azt szokták mondani, hogy Berezovszkij szinte mindenben benne van. Egyesek szerint ügyfelem letartóztatásában is komoly szerepet játszott. Nekem azonban ezt nem tisztem megítélni, nem is szeretnék erről véleményt mondani. Egy biztos: a dumába kerülésért kegyetlen harc folyik. Elsősorban Lebegy támogatói örülhetnek annak, hogy Bikovot ez az ügy távoltartja az orosz politikai élettől. De másoknak is jól jöhetett a letartóztatás. – Most mire számítanak? Miképp folyik le az eljárás, és mi lesz akkor, ha az orosz hatóságok kérik védence kiadatását? – Először is szeretném megemlíteni, hogy már eddig két alkalommal is volt módom találkozni ügyfelemmel, aki jól van, körülményeivel és a magyar hatóságok által tanúsított bánásmóddal elégedett. Mi pedig az ügy tisztességes kezelésében reménykedünk. Ami a kiadatást illeti, egy alapvető dolgot tisztázni kell. Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy egyetlen letartóztatottat sem ad ki olyan országnak, ahol létezik halálbüntetés és a vádlottra esetleg ki is szabhatják azt. Oroszországban pedig még nem törölték el a halálbüntetést. Hivatalosan egy moratórium van érvényben, és ez azt jelenti, hogy néhány éve nem végeznek ki senkit. Arra azonban semmiféle garancia nincs, hogy ez az időszakos felfüggesztés nem szűnik meg. Ezenkívül még egy fontos szempontot szeretnék megemlíteni. Az orosz börtönökben jelenleg embertelen állapotok uralkodnak. A cellák zsúfoltak, az elítélteket súlyos fertőző betegségek tizedelik. Sajnos az sem kizárható, hogy védencemet egyszerűen megölnék egy orosz börtönben. Később természetesen már kideríthetetlen lenne, hogy ki volt a megbízó. Ezek után nagyon bízom abban, hogy a magyar bíróság meghallgatja és figyelembe veszi ezeket az érveket, s az emberi jogok tiszteletben tartásával dönt Bikov sorsáról. Remélem, hogy a magyar hatóságok tartják magukat nemzetközi jogi kötelezettségvállalásaikhoz. Ezek alapján ugyanis nem lehet egy letartóztatottat kiadni egy másik államnak akkor, ha az illetőt politikai szerepvállalása miatt üldözik, ha kivégzés várhat rá, vagy embertelen börtönkörülmények közé kerülhet. – Mi történik, ha a kiadatási kérelem megérkezik, ám a magyar hatóságok elutasítják? – Akkor Bikov újra szabad ember. Volt már hasonló eset. Egy Sztankevics nevű emberrel történt Lengyelországban. A lengyel hatóságok megtagadták a kiadatást, és az illető azóta is szabadon él Lengyelországban. Volt már ilyen ügy Németországban és az Egyesült Államokban is. Egyik állam sem adta ki a letartóztatottakat.A Napi Magyarország természetesen nem kíván állást foglalni az ügyben, és nem kívánja letenni a garast egyetlen orosz politikai erő mellett sem. Ezt nem is tehetné meg, ez nem az újság dolga. Az interjú közlését azért tartottuk fontosnak, mert az eset jól mutatja, milyen kíméletlen küzdelem folyik Oroszországban a választások előtt, és mindez érdekes adalék lehet a mai orosz politikai játszmák megértéséhez. Ami számunkra különösen érdekes lehet, hogy Magyarország könnyen kényelmetlen helyzetbe kerülhet a Bikov-ügy miatt. Amennyiben ugyanis megérkezik Moszkvából a kiadatási kérelem, akkor az eset politikai háttere miatt sejthető: nagy politikai nyomás nehezedik majd a magyar diplomáciára, és a kérés elutasítása miatt számíthatunk Moszkva zsörtölődésére. A letartóztatott esetleges kiadása miatt viszont felmerülhet: Magyarország nem tart be minden nemzetközi jogi kötelezettséget. Ez pedig ronthatná az ország presztízsét. (A Bikov-ügy hátteréről többet is megtudhatnak a lap mai mellékletében, a MAG-ban.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.