A magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének egyik legnagyobb gátjává vált a finanszírozási költségek magas szintje, míg a nagyvállalatok és exportőrök kedvezőbb kondíciókkal jutottak forráshoz.
Fotó: MN
Erre a versenyhátrányra válaszul jelent meg Széchenyi Kártya Program legújabb konstrukciója, a 3 százalékos kamatozású hitel, nemcsak gazdaságélénkítő eszköz, hanem segíthet leküzdeni a versenyhátrányt és élénkítheti a beruházási kedvet. A bevezetését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szorgalmazták.
A vállalkozói hitelkereslet láthatóan kamatérzékeny,
ezt pedig az új konstrukció iránti kereslet is jól mutatja.
Az első három hétben több mint 3400 cég adott be hitelkérelmet, összesen kétszázmilliárd forint értékben. Ez háromszoros igénylésszámot és kétszeres hitelvolument jelent az előző év hasonló időszakához képest. A legtöbb érdeklődő a a mikro- és kisvállalkozások köréből kerül ki, a kisebb cégek részéről érkező nagyobb kereslet nem meglepő, hiszen a program pont a helyi gazdaság szereplőit kívánja segíteni.
Országszerte 202 KAVOSZ-ügyintéző dolgozik az MKIK, a VOSZ és a KAVOSZ irodáiban, és a háttérben a banki szektor is maximális kapacitáson működik, azaz a terhelés nagy, fennakadásról pedig eddig nem érkezett hír. A KAVOSZ a gyorsabb ügyintézés érdekében digitalizációs fejlesztéseket indított: bevezették az online időpontfoglalót, elindult a mesterségesintelligencia-alapú dokumentumszkennelő pilotja. A cél, hogy a hitelbírálati folyamat ideje a mostani 4–5 hétről jelentősen csökkenjen.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére létrejött a KKV Programiroda, amely nem csupán információt nyújt, hanem aktívan segíti a vállalkozókat az ügyintézésben is.
