Fókuszban az elmaradott térségek

– Az aprófalvak, a kistelepülések többsége magukra hagyottan küszködik, perifériára szorult, és az önkormányzatok által finanszírozott munkahelyeken kívül semmiféle álláslehetőséget nem nyújt – mondta Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Országgyűlés önkormányzati bizottságának tegnapi ülésén. A kistérségekkel kapcsolatos elképzelések nem illeszkednek a magyar vidék és önkormányzatok jövőképébe, nincsenek meg intézményi keretek, szegényesek az ezek fejlesztéséhez szükséges források: hiányzik a pénz és a szakember is. A kistérségek jelenleg a megyei rendszerben nem képesek érdekeiket érvényesíteni, a több megyét összefogó régiók esetében még rosszabb a helyzetük. Fontos lenne ezért, hogy a hátrányos helyzetű önkormányzatok saját tőke-hozzájárulás nélkül is igénybe vehessenek fejlesztési támogatásokat. – Az 1999-es költségvetés vidékfejlesztési célelőirányzat-összege rendkívül csekély, tízmilliárd forintos nagyságrendet képvisel, ennek az összegnek is 60 százalékával a megyék rendelkeznek. Az FVM pénzügyi mozgástere tehát rendkívül szűk – tájékoztatott a szaktárca vezetője. Torgyán József, aki az Országgyűlés önkormányzati bizottsága előtt számolt be a kinevezése óta eltelt tapasztalatokról, kifejtette, hogy a polgári kormányzatnak a földművelésügy és a vidékfejlesztés kérdéseinek összekapcsolása telitalálat volt, hozzátéve, hogy akkor ”ötlete” miatt ellenzéki oldalról hevesen bírálták. Mára bebizonyosodott, hogy az Európai Unió a különböző támogatási pénzek odaítélésének során ezt a megoldást részesíti előnyben. Az előcsatlakozási programok kapcsán 1800-1900 milliárd forint EU-támogatáshoz juthatunk hozzá. – A minisztérium tevékenységének középpontjában a vidék hátrányos helyzetének megszüntetése áll, ami elképzelhetetlen az önkormányzatok hatékony részvétele nélkül – hangsúlyozta Torgyán József. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter expozéjában utalt arra, hogy a mezőgazdaságban a szerkezetváltást tekinti az egyik legfontosabb feladatnak, amelynek egyik fontos eleme a biodízelolaj-hasznosítás bevezetése lehet. Csak ez az új ágazat húszezer új munkahely teremtéséhez járulhat hozzá a közeljövőben. Az EU-ban egyébként a mezőgazdasági területek tíz százalékát kell ugaroltatni, ez alól kivétel a dízelolaj alapanyagát jelentő repcetermesztés. Ezzel kapcsolatban Torgyán József megerősítette, hogy az ágazat kizárólagos energiafelhasználó jellegét energiatermelővé is kell alakítani. A miniszter utalt arra, hogy az agrárdominanciájú térségekben társadalmi katasztrófát okozott az élelmiszeripar részleges, helyenként teljes megszüntetése a korábbi hatástanulmányokat nélkülöző, csak a költségvetési bevételek növelését figyelembe vevő privatizációk során. A mezőgazdaságot ért csapások az önkormányzatokat is igen nehéz helyzetbe hozták. A cukorgyárak leállítása következtében például számos település iparűzési adója felére-negyedére esett vissza, ez a körülmény Békés megyében például több tízezer ember egzisztenciáját érintette. A szociális kiadások ezekben a térségekben ugrásszerűen megnőttek, tönkrementek a beszállítók. Az érintett önkormányza-tok önerő híján nem fértek hozzá a támogatási pénzekhez. Ezért meg kellene fontolni a feldolgozóipar visszatelepítésének lehetséges módozatait ezekbe a régiókba. A SAPARD idei programjának 10 milliárd forintját csak úgy lehet igénybe venni, ha az állami költségvetés ehhez 4 milliárddal járul hozzá. Az összesen 14 milliárdos forrás újabb 14 milliárdot indukálhat a gazdasági élet szereplőinek hozzájárulásával. Magyarán 28 milliárd forintról mond le a rurális szektor, ha a központi büdzsétől nem kapja meg az említett 4 milliárd forintot. A bizottság tájékoztatást kapott arról is, hogy az FVM létrehozta az Agrár-, Vidék- és Területfejlesztési Innovációs Közhasznú Társaságot, amelynek feladata egyebek között az, hogy keresse a hátrányos, elmaradott térségek konkrét fejlesztési lehetőségeit.