Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Gátviták Zalkadon

1999. 11. 28. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megoszotta a lakosságot az épülő árvízvédelmi gát a felső-Tisza-vidéki Zalkadon. Az ellenzők azt állítják: a polgármester úgy kanyarította a nyomvonalat, hogy a legnagyobb összegű kisajátítási kártérítést ő markolhassa fel. Tény, hogy a zalkadi gát nyomvonalán kisajátított földek nagy része Papp Gizella polgármester birtokára esik, s a töltés megépítéséhez szükséges alapanyagot is az ő telkén termelik ki a beruházók, természetesen nem ingyen. Számítások szerint a kártérítéssel együtt legalább 15 millió forintot „hoz” a gát Papp Gizellának, miközben a listán utána következő károsult mindöszsze négyszázezer forintot kap.Cserhalmi Erika az egyike azoknak, akik minden fronton támadást indítottak a falu „elöljárója” ellen. Az épülő gát az ablaka alatt húzódik majd. Úgy véli: a most épülő gát nem Zalkad, hanem Papp Gizella érdekét szolgálja. A polgármester első javaslata a nyomvonalra májusban került a kezünkbe. Eszerint még száz méterrel közelebb haladt volna a gát a Tiszához, s a kertek végében, ahol senkitől nem kellett volna kisajátítani semmit. Ez a javaslat azonban szőrén-szálán eltűnt, s a gátat tervező Viziterv Kft. asztalára már egy új polgármesteri ajánlás került. Eszerint már közvetlenül a házak alatt, a kerteket átszelve halad a gát, s ami a legfontosabb: a falu szélén a polgármester földjébe torkollik. Ráadásul szabálytalanságok sorozatát követték el az építés előkészítésekor – állítja Cserhalmi. Kopeczky Rita telektulajdonosnak például elfelejtették kiküldeni a töltés létesítéséről szóló vízjogi engedélyt, ami alapján fellebbezhetett volna a tervek ellen. Az engedélyt egyébként is csak október 5-én adták ki, miközben a gátat kivitelező Főber Rt. már szeptember 21-én megkezdte a munkálatokat. A telektulajdonosokat tehát kész tények elé állították, s csak annyit sikerült elérni, hogy Kopeczkyék telkén egyelőre nem építkeznek. A gát által érintett többi lakos mind egyszerű ember, ők örültek annak a pár százezer forintnak, amit a telkekért kaptak, s nem zúgolódtak a kisajátítás feltéte-lei miatt. – Ha az eredeti terv szerint épült volna a gát, ingyen odaadtam volna a földemet, hiszen mindannyian örülünk a védelemnek – tette hozzá. Korompay András, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízkár-elhárítási főosztályának vezetője alaptalannak tartja a helybeliek kifogásait. Elmondta, hogy geológiai felmérés alapján jelölték ki a gát nyomvonalát, amely alapján később négy különböző hosszúságú tervváltozatot készítettek. Ezek közül végül a legolcsóbbat fogadták el, de ez érthető is, ugyanis úgy kell gazdálkodni a gátépítésre rendelkezésre álló pénzből, hogy minden veszélyeztetett településnek jusson belőle. Zalkadra feltétlenül kellett a gát, hiszen eddig semmi nem védte a folyótól a falut. A nyomvonalat pedig nem a polgármester kénye-kedve szerint, hanem gazdaságossági szempontok alapján jelölték ki – hangoztatta. Egy neve mellőzését kérő vízügyes szakember – aki részt vett a gát tervezésében – ugyanakkor azt állította lapunknak: a polgármester szava döntő volt a töltés helyének kiválasztásakor, hiszen elvileg ő képviseli a falu érdekeit. Papp Gizella sokat harcolt a gátért, még Katona Kálmán minisztert is megkereste, hogy megépülhessen a védmű. A vízügyi törvény ugyanis kimondja, hogy gátépítésbe csak akkor lehet kezdeni, ha az legalább két települést képes megvédeni az ártól, de a zalkadi gát mégis zöld utat kapott. Ez a helyzet indokolta, hogy a négy terv közül végül a legolcsóbb változatot nyújtotta be a falu. Érdekesség, hogy Cserhalmiék és Kopeczkyiék telkét minden változat egyformán érintette volna. A töltés egyébként csupán negyven öreg házat véd majd be, amelyek részben az elmúlt áradások során jelentősen károsodott épületek. Ez annyit jelent, hogy a gátépítésre rendelkezésre álló 130 millió forintból a falu magasabb részén akár új házakat is építhettek volna helyettük. Persze egy gát létesítése nem gazdaságossági kérdés, figyelembe kell venni azt is, hogy az idős emberek például nem akarnak megválni a házuktól – tette hozzá a vízügyi szakértő. A polgármester falubeli ellenzéke nemcsak azt állítja: Papp Gizella többek kárára úgy ügyeskedett, hogy a saját földjeit vegyék igénybe a gátépítéshez, hanem visszaélést gyanít az árvízkárosultaknak járó segélyek körül is. Már az Állami Számvevőszéket is felkeresték, ahol azért kértek vizsgálatot, mert szerintük a falunak több helyről küldött tízmilliós segélyeknek csak egy részét osztották szét az árvízkárosultak között. Egyeseknek szemet szúr a polgármester látványos gyarapodása: az érdekeltségébe tartozó, egykori téeszből létrehozott Zöld-Mező 97 Szövetkezet lassan a község egész határát felfalja. Papp Gizella polgármestert lakásán és munkahelyén többször kerestük. A legutolsó alkalommal egy üzenetet hagyott, miszerint elfoglalt, majd újból elérhetetlenné vált. Válaszait továbbra is várjuk. Zalkadon nem babra megy a játék: ha a Kopeczkyék fellebbezése nyomán kiderülne, hogy vétett a polgármester, a jogszabályok szerint akár rá is terhelhetik a töltés áthelyezésének költségét. Addig viszont rendületlenül folyik az építkezés. Csupán Kopeczky Ritáék telkéről marad változatlanul kilátás a Tisza irányába.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.