Gátviták Zalkadon

Megoszotta a lakosságot az épülő árvízvédelmi gát a felső-Tisza-vidéki Zalkadon. Az ellenzők azt állítják: a polgármester úgy kanyarította a nyomvonalat, hogy a legnagyobb összegű kisajátítási kártérítést ő markolhassa fel. Tény, hogy a zalkadi gát nyomvonalán kisajátított földek nagy része Papp Gizella polgármester birtokára esik, s a töltés megépítéséhez szükséges alapanyagot is az ő telkén termelik ki a beruházók, természetesen nem ingyen. Számítások szerint a kártérítéssel együtt legalább 15 millió forintot „hoz” a gát Papp Gizellának, miközben a listán utána következő károsult mindöszsze négyszázezer forintot kap.Cserhalmi Erika az egyike azoknak, akik minden fronton támadást indítottak a falu „elöljárója” ellen. Az épülő gát az ablaka alatt húzódik majd. Úgy véli: a most épülő gát nem Zalkad, hanem Papp Gizella érdekét szolgálja. A polgármester első javaslata a nyomvonalra májusban került a kezünkbe. Eszerint még száz méterrel közelebb haladt volna a gát a Tiszához, s a kertek végében, ahol senkitől nem kellett volna kisajátítani semmit. Ez a javaslat azonban szőrén-szálán eltűnt, s a gátat tervező Viziterv Kft. asztalára már egy új polgármesteri ajánlás került. Eszerint már közvetlenül a házak alatt, a kerteket átszelve halad a gát, s ami a legfontosabb: a falu szélén a polgármester földjébe torkollik. Ráadásul szabálytalanságok sorozatát követték el az építés előkészítésekor – állítja Cserhalmi. Kopeczky Rita telektulajdonosnak például elfelejtették kiküldeni a töltés létesítéséről szóló vízjogi engedélyt, ami alapján fellebbezhetett volna a tervek ellen. Az engedélyt egyébként is csak október 5-én adták ki, miközben a gátat kivitelező Főber Rt. már szeptember 21-én megkezdte a munkálatokat. A telektulajdonosokat tehát kész tények elé állították, s csak annyit sikerült elérni, hogy Kopeczkyék telkén egyelőre nem építkeznek. A gát által érintett többi lakos mind egyszerű ember, ők örültek annak a pár százezer forintnak, amit a telkekért kaptak, s nem zúgolódtak a kisajátítás feltéte-lei miatt. – Ha az eredeti terv szerint épült volna a gát, ingyen odaadtam volna a földemet, hiszen mindannyian örülünk a védelemnek – tette hozzá. Korompay András, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízkár-elhárítási főosztályának vezetője alaptalannak tartja a helybeliek kifogásait. Elmondta, hogy geológiai felmérés alapján jelölték ki a gát nyomvonalát, amely alapján később négy különböző hosszúságú tervváltozatot készítettek. Ezek közül végül a legolcsóbbat fogadták el, de ez érthető is, ugyanis úgy kell gazdálkodni a gátépítésre rendelkezésre álló pénzből, hogy minden veszélyeztetett településnek jusson belőle. Zalkadra feltétlenül kellett a gát, hiszen eddig semmi nem védte a folyótól a falut. A nyomvonalat pedig nem a polgármester kénye-kedve szerint, hanem gazdaságossági szempontok alapján jelölték ki – hangoztatta. Egy neve mellőzését kérő vízügyes szakember – aki részt vett a gát tervezésében – ugyanakkor azt állította lapunknak: a polgármester szava döntő volt a töltés helyének kiválasztásakor, hiszen elvileg ő képviseli a falu érdekeit. Papp Gizella sokat harcolt a gátért, még Katona Kálmán minisztert is megkereste, hogy megépülhessen a védmű. A vízügyi törvény ugyanis kimondja, hogy gátépítésbe csak akkor lehet kezdeni, ha az legalább két települést képes megvédeni az ártól, de a zalkadi gát mégis zöld utat kapott. Ez a helyzet indokolta, hogy a négy terv közül végül a legolcsóbb változatot nyújtotta be a falu. Érdekesség, hogy Cserhalmiék és Kopeczkyiék telkét minden változat egyformán érintette volna. A töltés egyébként csupán negyven öreg házat véd majd be, amelyek részben az elmúlt áradások során jelentősen károsodott épületek. Ez annyit jelent, hogy a gátépítésre rendelkezésre álló 130 millió forintból a falu magasabb részén akár új házakat is építhettek volna helyettük. Persze egy gát létesítése nem gazdaságossági kérdés, figyelembe kell venni azt is, hogy az idős emberek például nem akarnak megválni a házuktól – tette hozzá a vízügyi szakértő. A polgármester falubeli ellenzéke nemcsak azt állítja: Papp Gizella többek kárára úgy ügyeskedett, hogy a saját földjeit vegyék igénybe a gátépítéshez, hanem visszaélést gyanít az árvízkárosultaknak járó segélyek körül is. Már az Állami Számvevőszéket is felkeresték, ahol azért kértek vizsgálatot, mert szerintük a falunak több helyről küldött tízmilliós segélyeknek csak egy részét osztották szét az árvízkárosultak között. Egyeseknek szemet szúr a polgármester látványos gyarapodása: az érdekeltségébe tartozó, egykori téeszből létrehozott Zöld-Mező 97 Szövetkezet lassan a község egész határát felfalja. Papp Gizella polgármestert lakásán és munkahelyén többször kerestük. A legutolsó alkalommal egy üzenetet hagyott, miszerint elfoglalt, majd újból elérhetetlenné vált. Válaszait továbbra is várjuk. Zalkadon nem babra megy a játék: ha a Kopeczkyék fellebbezése nyomán kiderülne, hogy vétett a polgármester, a jogszabályok szerint akár rá is terhelhetik a töltés áthelyezésének költségét. Addig viszont rendületlenül folyik az építkezés. Csupán Kopeczky Ritáék telkéről marad változatlanul kilátás a Tisza irányába.