Az UNHCR felmérésében Törökország nem vett részt, de készültek hasonló közvélemény-kutatások. A menekülteket támogató Support to life török civil szervezet tavaly decemberi adatai szerint 53 százalék Törökországban szeretne maradni, 18,9 százalék visszatérne Szíriába, 8,9 százalék harmadik országban próbálna szerencsét, 19 százalék még bizonytalan.
Az International Rescue Committee júliusi kutatása pedig arra mutatott rá, hogy idővel a hazatérési kedv nőhet, legalábbis a Közel-Keleten. A térségből – Törökország, Irak, Libanon, Jordánia – 29 százalék tért volna haza, miközben márciusban még csak 17 százalék. Ugyanakkor ők is arra jutottak, hogy 37 százalék bizonytalan volt, 34 százalék pedig kizárta a visszatérést.
Biztonság és gazdaság
Az óvatosság érthető lenne, hiszen az új szíriai hatalom még instabil. A különbség viszont arra utal, hogy más indítékok is meghúzódnak a háttérben. Habár a felmérések módszertana némileg eltérő, összevethetők azok a problémák, amelyek aggasztják az európai és közel-keleti szír menekülteket. Osztoznak például a biztonsági félelmekben:
- a közel-keletiek 53 százalék nevezte meg ezt aggályként,
- az európaiak 99 százalék nyilatkozta, hogy a befogadó országban nagyobb biztonságban érzi magát.
Nem teljesen alaptalanul. A háborúnak ugyan úgy tűnik, vége, az új rezsim még nem szilárdította meg hatalmát, rendszeresek az összecsapások. Márciusban az alavitákkal, áprilisban a drúzokkal, legutóbb, október elején a kurdokkal kirobbant összetűzések több száz életet követeltek. Az ország irányítását átvevő, korábban az al-Kaidához köthető Hajat Tahrír as-Sám ugyan szélesebb toleranciát ígért, de egyelőre bizonytalan, hogy ezt valóban be is tartja. Közben a káoszt kihasználja az Iszlám Állam is, amely júniusban egy keresztény templom elleni, legkevesebb ötven életet követelő terrortámadással adott életjelet magáról.