A szír menekültek többségének esze ágában sincs hazatérni Európából

Szíriában vége a háborúnak, Bassár al-Aszad szírai elnök 2024. decemberi bukása óta pedig elvileg a politikai üldöztetésnek is. Ez egyrészt azt jelentheti, hogy a szíriaiak menekültkérelme más elbírálás alá esik, másrészt hogy a menekültek akár haza is térhetnek. Konzervatív becslések szerint legalább 4,5 millió szír menekült külföldre az elmúlt 14 évben, közülük nagyjából egymillióan már vissza is tértek. A statisztikákból azonban egyértelműen kiderül: főként a környező, közel-keleti országokból indult meg a visszavándorlás. A közvélemény-kutatások rámutatnak, az Európában élő szíreknek csak három százaléka tervezte hazatérését, míg a közel-keletieknek a 27 százaléka. A különbség mögött az állhat, hogy az Európában élők nem akarják elveszíteni menekültstátusukat, illetve jobbak a gazdasági körülményeik – írja az Oeconomus.

Magyarország már tíz éve védi a schengeni határt az illegális migrációval szemben. Fotó: MN Archív

– Biztos vagyok benne, hogy két éven belül 14 millió elűzött szíriai fog hazatérni. Csak olyan másfél millióan maradnak külföldön – fogadkozott Ahmed as-Saraa még 2025 januárjában, miután megdöntötték Bassár al-Aszad hatalmát. Szavai alátámasztására a szíriai vezető megtorlás nélküli győzelmet, illetve az előző rendszerrel együttműködőknek is amnesztiát ígért. Várakozásai meglehetősen derűlátók, hiszen becslések szerint a teljes szíriai diaszpóra létszáma lehet legfeljebb 15 milliós. Ebben tehát azok is benne vannak, akik már jóval a háború előtt kivándoroltak, például a nagyjából négymilliós brazíliai közösség – számolt be az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A szír menekültek többsége nem tér haza Európából. Fotó:  NurPhoto/AFP/Nicolas Economou

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) konzervatív becslései szerint külföldre több mint 4,5 millióan menekülhettek, Szírián belül több mint hétmillióan kényszerülhettek otthonaik elhagyására.

Az Aszad-rezsim bukását követő kilenc hónapban (szeptemberig) nagyjából egymillióan tértek vissza hazájukba az UNHCR legfrissebb jelentése szerint. Közülük:

• több mint félmillióan Törökországból,
• több mint kétszázezren Libanon irányából és
• 152 ezren Jordániából.
  Ezekből az adatokból is kiszámítható, hogy Európából mindössze néhány ezren tértek vissza Szíriába:

 a legnagyobb befogadó országból, Németországból például mindössze 1900-an.

 

Európát nehezebb otthagyni 

A közel-keleti térségből – Irakból, Libanonból, Jordániából és Egyiptomból – sokkal magasabb a hazatérést fontolgatók aránya, mint Európából – derül ki egyértelműen az UNHCR közvélemény-kutatásaiból, amit már Bassár al-Aszad bukása után készítettek.

Az UNHCR felmérésében Törökország nem vett részt, de készültek hasonló közvélemény-kutatások. A menekülteket támogató Support to life török civil szervezet tavaly decemberi adatai szerint 53 százalék Törökországban szeretne maradni, 18,9 százalék visszatérne Szíriába, 8,9 százalék harmadik országban próbálna szerencsét, 19 százalék még bizonytalan.

Az International Rescue Committee júliusi kutatása pedig arra mutatott rá, hogy idővel a hazatérési kedv nőhet, legalábbis a Közel-Keleten. A térségből – Törökország, Irak, Libanon, Jordánia – 29 százalék tért volna haza, miközben márciusban még csak 17 százalék. Ugyanakkor ők is arra jutottak, hogy 37 százalék bizonytalan volt, 34 százalék pedig kizárta a visszatérést.

 

Biztonság és gazdaság

Az óvatosság érthető lenne, hiszen az új szíriai hatalom még instabil. A különbség viszont arra utal, hogy más indítékok is meghúzódnak a háttérben. Habár a felmérések módszertana némileg eltérő, összevethetők azok a problémák, amelyek aggasztják az európai és közel-keleti szír menekülteket. Osztoznak például a biztonsági félelmekben:

• a közel-keletiek 53 százalék nevezte meg ezt aggályként,
• az európaiak 99 százalék nyilatkozta, hogy a befogadó országban nagyobb biztonságban érzi magát.

Nem teljesen alaptalanul. A háborúnak ugyan úgy tűnik, vége, az új rezsim még nem szilárdította meg hatalmát, rendszeresek az összecsapások. Márciusban az alavitákkal, áprilisban a drúzokkal, legutóbb, október elején a kurdokkal kirobbant összetűzések több száz életet követeltek. Az ország irányítását átvevő, korábban az al-Kaidához köthető Hajat Tahrír as-Sám ugyan szélesebb toleranciát ígért, de egyelőre bizonytalan, hogy ezt valóban be is tartja. Közben a káoszt kihasználja az Iszlám Állam is, amely júniusban egy keresztény templom elleni, legkevesebb ötven életet követelő terrortámadással adott életjelet magáról.

A biztonság mellett ugyancsak közös nevező a gazdasági környezet, így a lakhatás, a szolgáltatások, a munkalehetőségek körüli kihívások. A Közel-Keleten élő szír menekültek 51 százalék nyilatkozta, hogy házát teljesen, harminc százaléka, hogy részben lerombolták.

 

Miért akar a befogadó országban maradni? 

Ami viszont feltűnő eltérés, hogy az Európában élő szír menekültek esetében nemcsak az hangsúlyos, mi hiányzik, hanem az is, mit veszíthetnek: 97 százalékuk nyilatkozta azt, hogy nem akarja egy visszatéréssel kockáztatni, hogy elveszíti a menekültstátust, 86 százalék kendőzetlenül beszélt arról, hogy a befogadó országban jobbak a munkalehetőségek. Az utóbbi válasz azért is különös, mert a felmérésből az is kiderül, a megkérdezetteknek csak negyven százaléka dolgozik, a többiek valamilyen képzésen vesznek részt vagy munkanélküliek. Közben 91 százalék már társadalmilag-gazdaságilag integrálva érzi magát, sőt 38 százalék arra panaszkodott, hogy a gyermeke már nem is beszél arabul.

 

Felpörgetnék a kitoloncolást

Kérdés, hogy lesz-e más választásuk. Mint arra a Migrációkutató Intézet is emlékeztetett legfrissebb elemzésében, miután a szírek már nincsenek veszélyben többé saját hazájukban, egyre több európai ország kezdené meg visszatoloncolásukat. A főbb befogadó országok – köztük Németország – már 2024 decemberében, az Aszad-rezsim bukása után leállította a szíriai menedékkérelmek elbírálását, így az új kérelmezők jellemzően nem számíthatnak pozitív válaszra. Ez már most látszik a statisztikákon:

• 2025 első felében összességében 23 százalékkal kevesebb menekültkérelmet nyújtottak be,
• a szíriai kérelmek száma 66 százalékkal csökkent,
• a szíriaiak száma (25 ezer) már csak a második helyre volt elég a venezuelaiak (49 ezer) után.

A mintául szolgáló német tervek szerint első körben az elítélt bűnelkövetőket, az elutasított kérelműeket, a tartózkodási jogcím nélkülieket toloncolnák ki. Természetesen az intézkedés nem vonatkozna arra a 160 ezer emberre, akik időközben már német állampolgárságot kaptak — számolt be az Oeconomus.

Borítókép: Magyarország tíz éve védi határait (Fotó: MN-archív)