Húszmilliós bírság

Koncepció készült a türelmi zónán belül kialakítandó „kvázi-nyilvánosházakról”. A fővárosi VIII. kerület rendőrsége két hónap alatt – szeptember elsején lépett hatályba a prostitúciót is szabályozó maffiatörvény – több mint húszmillió forintnyi bírságot szabott ki a szabálysértő prostituáltakra, ugyanezen időszak alatt viszont mindössze tizenkét örömlány jelentkezett a kötelező egészségügyi szűrésre Budapesten. A közeljövőben várhatóan módosul a büntető törvénykönyv prostitúcióra vonatkozó egyik paragrafusa, s ugyanezt a sorsot szánja a főváros a kötelező egészségügyi szűrésről szóló rendeletnek is.Még mindig nem tudni, hogy pontosan hol lesz türelmi zóna Budapesten, még mindig kérdésesek a zónán belüli tulajdonviszonyok, illetve, hogy ki viseli majd az ott keletkező költségeket. A két hónapja hatályos, szervezett bűnözés elleni törvénycsomag hat hónapot adott az önkormányzatoknak, hogy saját területükön kijelöljék a türelmi zónákat, vagyis azt a területet, ahol a prostituáltak kuncsaftokat szerezhetnek. A budapesti kerületek közül azonban egyedül Józsefváros küldte meg javaslatát a fővárosnak, a többi kerület mereven elzárkózik a kérdés rendezésétől. A VIII. kerület vezetői azonban úgy vélekednek: egész Budapest problémáját nem vehetik egyedül a hátukra, így a rendeletet csak akkor fogadják el, ha nem a józsefvárosi lesz az egyetlen zóna a városban.Csécsei Béla józsefvárosi polgármester lapunknak úgy nyilatkozott: fontos feladat az is, hogy működő türelmi zónát alakítsanak ki Budapesten. Annak ugyanis szerinte nincsen értelme, ha a zónát csak a kuncsaft „megszerzésére” használják a lányok, míg a „légyott” a zónán kívüli, eddigi szobáztatóhelyeken zajlik. Éppen ezért Csécsei Béla két jogásszal javaslatot dolgoztatott ki, amely alapján úgy lehetne „kvázi-nyilvánosházakat” kialakítani, hogy ne ütközzön sem a büntető törvénykönyvvel, sem a New York-i egyezménynyel. A zónán belüli épületek bérbeadása, illetve használatba adása jelenleg ellenkezik a Btk. előírásaival: azok szerint ugyanis tilos az üzletszerű kéjelgés elősegítése. A javaslat szerint éppen ezért az önkormányzati pénzből átalakított vagy felépített épületek egy részét az örömlányok megvásárolhatnák úgy, hogy az önkormányzatnak abból ne legyen anyagi haszna, de a tulajdonjoga megmaradjon. Csécsei Béla reményei szerint a közeljövőben a türelmi zónákon belülre költöztethetik a körútról a peep-show-kat, illetve a lakótelepi házak aljából a szexshopokat is. – Már korábban is felvetődött vigalmi negyed építése, ám nem biztos, hogy ez a jó megoldás – közölte lapunkkal Danielisz Béla (MSZP), a Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottságának elnöke. A Csécsei Béla kérésére kidolgozott koncepcióról a politikus nem tudott nyilatkozni, mert még nem látta azt. Álláspontja szerint azonban a nyilvánosház még „kvázi” formájában is ellenkezik a hazánk által is aláírt New York-i egyezménnyel. Danielisz Béla elmondta azt is: a Városházán már hetek óta csak azzal foglalkoznak az illetékesek, hogy a térképen minden egyes – a törvény által megjelölt – objektum köré berajzolják a 300 méteres kört. A maffiatörvény rendelkezései alapján ugyanis főutak mentén, illetve közintézmények, egészségügyi, oktatási, szociális és egyházi intézmények közelében, 300 méteres sugarú körben mindenképpen tilos a prostitúció. A bizottsági elnök elmondta: a törvényt ebben a tekintetben is többféleképpen értelmezik. Van ugyanis, aki légvonalban számolja a 300 métert, míg van, aki „lelépi” a távolságot. Juharos Róbert, Józsefváros fideszes országgyűlési képviselője a Napi Magyarországnak úgy nyilatkozott: Csécsei Béla koncepciója valós problémát vet fel, ám nem biztos, hogy így kell keresni a megoldást. – Nem jó ugyanis az a jogszabály, amely a hatályos rendelkezések megkerülésével készül, s nem lenne jó az sem, ha az örömlányok részvénytársasága ingatlant lízingelne az önkormányzattól, s utána még az áfát is visszaigényelné – mondta Juharos. Közölte azt is: a közeljövőben várhatóan javaslatot terjeszt a parlament elé, amelyben a Btk. módosítását indítványozza. Azt kellene elérni ugyanis, hogy az önkormányzat szerepvállalása – tulajdonosi vagy hatósági szinten – ne minősüljön bűncselekménynek. Több mint húszmillió forint bírságot szabott ki a VIII. kerületi rendőrkapitányság a szabálysértő prostituáltakra a maffiatörvény hatálybalépése óta. A megbírságolt örömlányok azonbanennek mindössze tíz százalékát fizették be. Komolyabb büntetést szabhatnak ki rájuk azonban, hiszen a meg nem fizetett pénzbüntetést elzárásra változtathatják. Ebben az esetben egy napot ezer forinttal számolnak el. 2000. március elseje – a módosított szabálysértési kódex hatálybalépése és a türelmi zónák kijelölése – után az addigra létrejövő szabálysértési bíróságok azonban akár azonnal hatvannapi elzárásra büntethetik a védett területen dolgozó éjszakai pillangókat. – Nem végrehajtható a prostituáltak kötelező egészségügyi szűréséről szóló rendelet, éppen ezért azonnali módosításra szorul – állítja Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes. Az SZDSZ-es politikus szerint szeptember elseje és november elseje között mindössze tizenkét örömlány jelentkezett a kerületi bőr- és nemibeteg-gondozókban. Szolnoki Andrea lapunknak elmondta: levélben kérte az egészségügyi minisztert a rendelet módosítására. Szerinte ugyanis minden örömlány jelentkezne a szűrővizsgálatokra, ha nem jegyeznék fel a páciens nevét, lakcímét, taj-számát. Hozzátette: a szűrésnek a prostituáltak esetében ugyanúgy ingyenesnek kellene lennie, mint bármely állampolgár esetében. Pusztai Erzsébet, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára egyelőre tanulmányozza Szolnoki Andrea javaslatát, ezért még nem tud válaszolni a levélre, ám megígérte: hamarosan reagál a felvetésekre.