időjárás 20°C Félix 2023. június 9.
logo

Ki választhat?

1999.11.11. 23:00

A rendszerváltás hajnala óta rendszeresen visszatérő téma a külföldön élő magyar állampolgárok választójoga. A leosztás mindig ugyanaz: a nyugati emigráció igényli, hogy ők is választhassanak, a nemzeti identitású politikai erők támogatják őket, a „szakemberek” élénken tiltakoznak. A felemásra sikeredett rendszerváltás következménye, hogy ezen a kérdésen, több-kevesebb buzgalommal még mindig csak vitatkoznak az illetékesek, s a dolgok jelenlegi állása szerint a következő évtizedben is csak vitatkozni fognak, európai kultúrnemzethez méltó megoldásra kevés a remény. A magyar emigránsok döntő többsége nem jó dolgában, vagy unalmában ment el, nem „brahiból” választott új hazát. Sokan az életüket mentették, de aki nem volt közvetlen életveszélyben, az is a reménytelenség, a kilátástalanság elől menekült. Nem lettek hűtlenek hazájukhoz, hiszen tudták, nem a haza, nem a nemzet űzte el őket, hanem egy illegitim, idegen érdekeket kiszolgáló politikai hatalom. Ha az élősdi társaság valóban megbukott volna, ha a rendszerváltáskor valóban elveszíti erejét, befolyását, hatalmát, akkor az emigránsok választójoga nem lenne kérdés. Természetesen ők is szavaznának, hiszen a választójog alapvető állampolgári jog, csak nagyon indokolt esetben lehet kizárni abból valakit. Aki idegen földön is megtartotta magyar állampolgárságát, az kinyilvánította, hogy nem szakadt el végleg szülőföldjétől, ragaszkodik anyanyelvéhez, kultúrájához, nemzetéhez, felelősséget érez honfitársaiért, de a jogtiprással, az elnyomással nem tud, nem akar semmilyen közösséget vállalni. Ők nem mondtak le a jogaikról, hazájuk iránti kötelességeikről, hanem a pártállam megfosztotta őket attól a lehetőségtől, hogy éljenek azokkal. Az emigránsok állampolgári jogainak helyreállítása az igazságtétel része lett volna, ám mint tapasztaljuk, az igazságtételt az itthon élő állampolgárok esetében is elmaszatolják. Nézzük az ellenzők táborának „argumentumait”! Azt mondják, hogy ne szavazzanak a magyar kormányra olyan emberek, akik nem itthon élnek, azaz nem ismerik a hazai viszonyokat, nem itt adóznak, és nem viselik választásuk következményeit. Ezek, jó esetben is, csak kifogásoknak nevezhetők, érveknek semmiképpen. Az emigránsok többsége nagyon is tájékozott a magyarországi politikai viszonyokat illetően, felkészültebb, mint a választójoggal rendelkező polgárok azon része, amelyik nem megy el szavazni. De akik odajárulnak az urnákhoz, azok nagy hányada sincs mindennel tisztában, bizonyság rá, hogy az MSZP még mindig jelentős tényező lehet a honi politikában. Az adózás ügyében csak azt kérdeznénk illő tisztelettel, hogy azok a többnyire dúsgazdag, magyar útlevéllel és egyéb okmányokkal is rendelkező állampolgárok, akik nem itthon, hanem különböző adóparadicsomokban nyögik a közterheket, miért Magyarországon szavaznak, miért nem mennek négyévenként a Kajmán-szigetekre törzsfőnököt választani? Az sem igaz, hogy a külföldön élő magyarok nem viselik választásuk következményeit. Bár nem ők választották, de most is az MSZP elődjének, az MKP, MDP, MSZMP hatalmának következményeit viselik. Szeretnének ettől az „örökségtől” megszabadulni, ezért is akarnak szavazni. Szívesen elhinnénk, hogy az MSZP nem utódpárt, hogy a szocialistáknak semmi közük a „proletárok” negyvenéves diktatúrájához, de akkor nem kellene ragaszkodniuk az elődök némely hagyományához, csalárdságához, jogtipró intézkedéséhez, meg az összeharácsolt vagyonához. Az MSZP eszmei és erkölcsi megújulásának ékes bizonyítéka lenne, ha kiállnának a kommunisták által elűzött magyarok jogainak helyreállításáért. A szegfű átmázolására ezután is ráérnének. Az MSZP már sok mindent bizonyított, csak azt nem, hogy megújult (vagy szándékában állna ilyesmi), meg azt sem, hogy saját kiváltságain kívül, bárkinek a jogaiért kiállna. Az SZDSZ elképzelésének másutt kell keresni a gyökereit. Ők roppant elkötelezettek mindenféle szabadságjog terén, őket egyedül a „magyar” jelző aggasztja. Ha mozgalom indulna a külföldön élő hottentották választójogáért, a liberálisok nagyon szolidárisak és aktívak lennének. Magyarok jogai? Ez számukra valami kirekesztő izé, azokkal is elég bajuk van, akik itthon élnek, minek azt még külföldiekkel is tetézni. Mindezek ellenére, honnan tudják a tiltakozók, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok a jelenlegi kormánykoalíció szavazótáborát erősítenék? Nem értesültünk arról, hogy az Ipsos megszondáztatta volna az emigrációt. Voltak szép számmal baloldali meg liberális emigránsok is. Ők is a jobboldalra szavaznának? Megváltoztatta meggyőződésüket, hogy évekig valódi demokráciák légkörében éltek? Ha így történt, ez számunkra is biztató.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.