Kormányvétó a BKV-jegyárakra

A főváros vezetése tegnapi kabinetülésén úgy döntött, hogy a BKV-tarifák 14 százalékos emelésének javaslatát terjeszti a soron következő közgyűlés elé. Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára ugyanakkor lapunknak elmondta: élni fognak vétójogukkal, nem engedik meg, hogy az inflációnál nagyobb mértékben növekedjenek az utazási költségek. A politikus értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Demszky Gábor folyamatosan konfrontációra törekszik a kormánnyal. A BKV javaslatát elfogadva a tömegközlekedési tarifák jövő évi 14 százalékos emeléséről szóló javaslatot terjesztik a november végi Fővárosi Közgyűlés elé – nyilatkozta tegnap Atkári János főpolgármester-helyettes. Hozzátette: ha a kérdésben egyetértési joggal rendelkező Pénzügyminisztérium a kormány által hat százalékra prognosztizált inflációval azonos tarifaemeléssel értene egyet, akkor a főváros járatritkításokra kényszerülne. A BKV számításai szerint hétszázalékos járatcsökkentés kellene ahhoz, hogy az alacsonyabb viteldíjemelés miatt kieső bevételt kompenzálni tudják. A BKV tarifaemelési javaslata szerint mintegy 16 milliárd forintnyi bevételtől esett el a cég az utóbbi időszak különböző kormányzati intézkedései miatt.Az állami céltámogatás megszüntetése, a fogyasztói árkiegészítési kulcsok csökkentése és a 65 éven felüliek ingyenes utaztatásából keletkezett bevételkiesés csaknem azonos a BKV november eleji 15,4 milliárd forintos adósságával. Az is növelte a cég veszteségét, hogy a tervezettnél jobban, mintegy 20 százalékkal emelkedtek az idén a gázolaj- és az energiaárak. Az átlagosan 14 százalékos áremelés esetén januártól 100 forint lenne egy vonaljegy, 3900 a dolgozói, 1270 forint pedig a tanulói bérletek ára. – A kormány nem tartja reálisnak azt az elképzelést, hogy az inflációnál nagyobb mértékben növekedjenek a BKV Rt. tarifái – mondta lapunknak Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. A fideszes politikus szerint a közlekedési társaságnak a tárcához eljuttatott szakmai anyaga sem indokolja a magas jegyáremelést. A vállalat bevétele 12,3, míg költségráfordítása 6,3 százalékkal nőtt. Ez is azt jelzi – tette hozzá –, hogy a fővárosi tulajdonban lévő BKV-nak nyereségesnek kellene lennie. Az állami céltámogatásról szólva kifejtette: azt 1996-ban az MSZP– SZDSZ kabinet szüntette meg. Az államtitkár hangsúlyozta: érthetetlen, hogy Demszky Gábor miért keresi folyamatosan a konfrontációt a kormánnyal. – A jegyáremeléssel kapcsolatban már korábban világossá tettük véleményünket azon a kabinetülésen, amelyen a főpolgármester is részt vett. A városvezetés hiába próbálja megzsarolni a kormányt járatbeszüntetésekkel és járatritkításokkal, 6 százalékosnál nagyobb árnövekedést nem fogad el a PM. Szálka Miklós, a BKV felügyelőbizottságának fideszes tagja megjegyezte: 1991 óta a társaság fővárosi támogatása 130 százalékkal, az állami viszont 400 százalékkal nőtt. Szerinte a járatritkításokat azért sem lehet végrehajtani, mert az utóbbi években nem készült utasszámlálás és jelentés az utazási szokásokról.