Kőrösi Csoma nyomában

Metz Katalin
1999. 11. 22. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kőrösi Csoma Sándor-emlékév indiai rendezvényein részt vett Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Pál József, a művészeti és nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára is. A tárcavezető lapunk kérésére beszámolt az egymilliárdos lélekszámú hindu államban tett körútjáról, ottani impresszióiról, a Kelet-kutató Kőrösi Csoma Sándor emlékére rendezett indiai ünnepségekről, a két ország kulturális kapcsolatainak bővítéséről.– Úgy hiszem, Indiában talán nagyobb kultusza lehet a mi hajdani hazánkfiának – aki honkeresőbe indult el, s végül híres tibetológusként ért révbe –, mint itt, Magyarországon. Most, a Kőrösi Csoma-rendezvényeken tett látogatásán, mit tapasztalt a miniszter úr? – Indiában nagyra becsülik a magyar tudóst, mind a hinduk, mind a buddhisták, hisz ő a két kultúra mezsgyéjén dolgozott. Kalkuttában, egy lámakolostorban olyan, eredetileg szanszkritül írt, tibeti nyelvre fordított anyagot dolgozott föl, mely csak akkor került vissza a tibeti kultúrába, amikor ő viszszafordította szanszkritra és angolra. Kőrösi Csoma sok nyelvet beszélt, a tibeti esetében az írást is megtanulta. – Hogyne, hiszen az első tibeti–angol szótárt is ő alkotta meg. – Mi több, nemcsak tibeti– angol, hanem tibeti–latin szótárt is készített. Munkásságát nemcsak Dardzsilingben ismerik, ahol eltemették, hanem országszerte. Delhiben például neves politikusok méltatták az emlékét, többek között az ottani kultuszminiszter, akivel többször is találkoztam, s talán még inkább a köztársaság alelnöke, aki fogadásom alkalmával megemlékezett arról, milyen sokat jelent neki Kőrösi Csoma Sándor, mint az indiai és a buddhista kultúra kimagasló alakja. Elképzelheti, mennyire büszke voltam rá, hiszen az egymillliárdos ország értelmiségi köreiben hajdani tudósunk személye és munkássága jelképezi Magyarországot. A Kőrösi Csoma életművének szentelt, kétnapos delhi szemináriumon, melyet magam nyitottam meg, jelen volt és ékes angol nyelven nagyon szép beszédet tartott Csoma Sándorról a dalai láma főtanácsadója is. A Bengáliához tartozó Dardzsilingben újabb megható élményekben részesültem. A kétezer méter magasan fekvő, gyönyörű város polgármestere és az ünnepi alkalomra érkező bengáliai alkormányzó – akárcsak mi a magyar kormány képviseletében – megkoszorúzták az ott elhantolt Kőrösi Csoma sírját, amely egyébként India nemzeti műemléke. Az eseményen nagyon sok civil szervezet is részt vett. Az ezt követő megbeszélésen kiderült, hogy szeretnének az ottani könyvtárban egy külön szobát nyitni jeles tudósunk munkáinak tárolására. Nem véletlen, hogy oly nagyra becsülik, hiszen fontos szerepet töltött be a bengáli kultúra újjáéledésében, India ősi műveltségét helyezte új megvilágításba azzal, hogy megtalálta és újrafordította a szankszrit nyelvű irodalom ezer éve elveszett, több száz kötetes gyűjteményét (szöveghű tibeti fordításban). Ebben az emlékszobában aztán a Kőrösi Csoma által írt könyvek kópiáját, illetve a róla szóló műveket lehetne tanulmányozni, s ezen túlmenően a magyar kultúra könyvekben megjelenített értékeit. Dardzsilingben más fontos javaslat is elhangzott az indiaiak részéről, melyet magam is szívesen fogadtam. Nevezetesen, a bengáliai város és a mi Balatonfüredünk testvérvárossá nyilvánításának szándéka. A magyar tenger fürdőhelyén ugyanis szívesen és hosszasan időzött a bengáliaiak nagy huszadik századi költője, Rabindranath Tagore, ahol máig műemlék örökíti meg ottjártát. Afelől is biztosítottak, hogy szívesen fogadnának tibetológiával foglalkozó, magyar kutatókat, akik további forráskutatásokat, tanulmányokat végezhetnének ott, erre meg is lesz a lehetőség. Megjegyzem, sokan nem is gondolnák, hogy Budapesten, az orientalista tanszéken kb. százan tanulnak tibetológiát.Lámakolostor és civilizáció– Találkozott-e az indiai kultúra különlegességeivel? – Igen sok érdekes impresszióban volt részem. Dardzsilingbe menet még a híres dardzsilingi teaültetvényekre is ellátogattunk, ahol elmagyarázták, milyen hagyományos, ősi módszerekkel termesztik, gyűjtik be, majd készítik az igazi indiai teát. Nagy élményt jelentett egy valódi lámakolostorban és iskolában tett látogatásunk. A Tibeten kívüli legnagyobb lámakolostorban jártunk, melyet már a dalai láma elmenekülése után építettek föl. A tibeti buddhizmus négy nagy szektája közül a legnagyobbiké, az úgynevezett sárga szektáé volt. Ennek is van reinkarnált főlámája és egy ügyvezető lámája. Épp a délután öt órai ima idején érkeztünk; európai fül számára csodálatos mormolásnak tűnik a dobolással kísért imádkozás; ezután az ügyvezető láma fölvezetett bennünket a tizenkét éves Rinpoche lámához, akiről 11 évvel ezelőtt mondták ki, hogy az előző nagy Rinpoche láma reinkarnációja. Számomra meglepő volt, milyen természetes méltósággal viselkedett, anélkül, hogy megjátszotta volna a felnőttet, azonfelül rendkívül intelligens és művelt. Mikor megkérdeztem, hogy fest a napi programja, elmesélte, hogy 4-5 tanár jár hozzá naponta. Egyébként tökéletesen beszél angolul, már elsajátította a tibeti írást is, és egyebek között szellemtudományokkal foglalkozik. Hozzávetőleg 25 éves korára éri el azt a szellemi szintet, amikor már ő maga is taníthat. A lámaiskola hosszú távú oktatást nyújt: aki végigjárja, 35 éves korára végez. A kilenc év filozófiát háromszor két év másféle tanulmány követi, például botanika, természetgyógyászat és, meglepő módon, informatika. – Így találkozik az ősi tradíció a hipercivilizációval. Ezek szerint igénybe veszik a tudomány legmodernebb vívmányait is az oktatásban... – Pontosan. Rácsatlakoztak az internetre, és a kolostorokba is bevezették az informatikát. Gyönyörű, nagy könyvtár áll rendelkezésükre, ahol a réges-régi iratoktól – melyek különös, hoszszú, keskeny lapokból állnak – a modern könyvekig minden megtalálható. Maga Kőrösi Csoma is ilyen lapokra írta munkáit, azokat a nagy horderejű tanulmányait, elemzéseit az általa megtalált, lefordított ókori tibeti irodalom szanszkrit remekeiről, melyeket rangos bengáliai és angliai tudományos folyóiratokban közölt. A fölbecsülhetetlen értékű, régi kincsek mellett modern könyvállományuk is van angol, illetve tibeti nyelven, ez utóbbi szintén nyomtatásban. A tibeti buddhista mozgalom szemlátomást sikerrel valósítja meg a következő évezredbe való modern átmeneteit.Hindu film Kőrösiről– Visszatérve arra, mennyire népszerű még ma is Indiában Kőrösi Csoma, hadd mesélem el, hogy egy delhi nagykövetségi fogadáson találkoztam egy negyven év körüli hindu filmrendezővel, aki elmesélte, most szervezi legújabb filmjét, amely Csoma Sándorról fog szólni. Ilyen különleges életsorsot nem látni, mint amilyen az Indiába, Tibetbe vetődött magyar tudósé volt – mondta –, ezért gyújtotta fel a fantáziáját. A forgatókönyveket most íratja, magát a filmet pedig magyar koprodukcióban szeretné elkészíteni. A Bombayben élő, ottani viszonylatban neves rendező ugyanakkor Hollywooddal is kapcsolatban áll, s ami a legérdekesebb, hogy maga Richard Gere vállalta el a címszerepet. Talán azért is esett a választás erre a világhírű, nagyszerű színészre, mert Gere is buddhista. S ha ez az ő szereplésével megvalósul, akár Oscar-díjas film is lehet belőle. Azt hiszem, ez a történet arra vall, mennyire népszerű manapság is odakint Kőrösi Csoma. Egy dolog okoz a rendezőnek fejtörést: nem tud nőket szerepeltetni a filmben, mivel a tudós életében nemigen volt asszony... – Tudtommal a Kőrösi-emlékév rendezvényein kívül egyéb, immár a jelenkorhoz vagy épp a jövőhöz fűződő kultúrpolitikai tárgyalásokon is részt vett. – A kulturális kapcsolatok további bővítéséről sikerrel tárgyaltunk Anant Kumarral, az ottani kulturális, ifjúsági és sportminisztérium vezetőjével. Ennek szellemében kerül sor majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar indiai turnéjára, egy kortárs magyar képzőművészeti kiállítás megrendezésére, indiai javaslatra pedig a nagybányai festőművészek alkotásainak kiállítására Delhiben. Külön öröm számunkra egy magyar származású festőnő, Amrita Sher Gil képkiállításának tervezett budapesti megrendezése. Az 1913-ban Budapesten született félmagyar alkotó – aki édesanyja révén Baktay Ervin orientológus, művészettörténész és India-kutató unokahúga volt – Párizsban, Szőnyinél tanult, magyar férjével egy ideig Budapesten élt, és Indiába távozása után a század egyik legnagyobb festőjévé nőtte ki magát. Tragikusan korán, 29 éves korában halt meg. Valamennyi festménye a delhi Modern Művészet Nemzeti Galériájában függ. Az ottaniak a legjobb hindu festőnek tartják. S mivel hallatlan nemzeti értéknek tekintik, eddig elzárkóztak attól, hogy a képeit kivigyék az országból; most azonban sikerült elérnünk, hogy beleegyeztek a budapesti kiállításba. Annak fejében, hogy hozzájárultak a magyarországi ideiglenes kiállítás megrendezéséhez, restaurátorokat biztosítunk számukra, akik egyik-másik megrongálódott képét rendbehozzák. További eredményként könyvelhetjük el, hogy ezután India is vendégül lát 2-3 hónapos látogatásra, tanulmányútra négy tibetológus vagy orientológus (India-kutató) szakembert. Eddig mi láttunk vendégül ottani tudósokat. A személycserét tovább szeretnénk növelni, és úgy tűnik, hogy 2000 után újabb lehetőségek nyílnak erre. Nagy segítséget nyújt kapcsolataink megszilárdításában, kultúránk népszerűsítésében az ottani magyar kulturális intézetünk igazgatója, Bethlenfalvy Géza, aki rengeteg magyar programot szervez; az, hogy mi magyarok Indiában annyira ismertek vagyunk, jórészt e kulturális intézet érdeme. Jelenleg épp Kőrösi Csoma Sándor útjáról nyitottak meg ott egy kiállítást: Nagyenyedtől, ahonnan elindult, Dardzsilingig. Csoma el szeretett volna még jutni Belső-Ázsiába, hogy úti célját – az ősmagyar haza leszármazottainak megtalálását – teljesítse, de a malária időnek előtte végzett vele. – Tudtommal önnel együtt Pál József helyettes államtitkár is ellátogatott Indiába, és az ön hazaindulása után még részt vett a Bengáliai Ázsiai Társaság Kőrösi Csoma Sándor emlékének szentelt ülésén. – Így van. A Bengáliai Ázsiai Társaság azóta is gondosan ápolja a magyar tudós emlékét, már csak azért is, mert Csoma Sándort annak idején maga a társaság is támogatta, kiadványait is ők közölték. Ez a kontinuitás indokolta, hogy most rendeztek az emlékére konferenciát, melynek megnyitóbeszédét Pál József tartotta. – Mindabból, amit miniszter úr elmesélt, arra következtetek, tanulhatunk a hinduktól: hogyan is lehet ápolni egy nemzet identitástudatát, kulturális örökségét. Azt hiszem, példát meríthetünk belőle. – Pontosan így van. Csandra professzor egyébként, aki a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a delhi Kőrösi-konferencián épp azt fejtegette, hogy roppant fontos az, ami most Indiában történik, nevezetesen a hindu kulturális identitás erősítése, anélkül, hogy kirekesztenék a másik nagy indiai kultúrkör, a tibeti buddhizmus híveinek identitástudat-fejlesztését; a kettő semmiképp sem zárja ki, hanem kiegészíti egymást. Bátorító volt látni, hogy a következő évezredbe csak abban az esetben juthatunk át sikeresen, ha a magunk kulturális identitását megtaláljuk, és ki is tudjuk majd fejezni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.