Lépések a békéhez vezető úton

A háromszázhuszonnégy magyar KFOR-katona és nyolc rendőr mellett egy magyar diplomata is dolgozik Koszovóban: Szőgyémi András az EBESZ és az ENSZ egyetlen vallásügyi tanácsadója a térségben. A teológus végzettségű, arabul is jól beszélő diplomata decembertől Skopjéban, július óta pedig Pristinában tejesít szolgálatot.A közel kétmillió koszovóinak kilencven százaléka moszlim, százezer főre tehető a szerb ortodoxok száma – tudtuk meg a diplomatától. Két-három százalék albán katolikust is találni – őket, akár a goraniakat (szerbül beszélő szlávokat), nem szereti a többség. Elnyomják a mohamedán cigányokat is (többségük ma is menekülttáborokban él). A felsoroltak mellett Szőgyémi még 6-800 adventista-evangélikus vallásút és pár száz fős zsidó hitközséget talált. A prinseni székhelyű (ez a város különben Koszovó történelmi fővárosa) szerb ortodox egyházat a KFOR védi – biztonsági okokból Artemie püspök Gracanicában, a XIII. századi templom-kolostorba vonult vissza, ahol gyakorlatilag házi őrizetben van. A fővárosban mindennaposak az incidensek a muzulmán és katolikus albánok között, a lelkészeket és apácákat rendszeresen zaklatják. Vannak olyan – főleg ifjakból álló – csoportok, akik az iszlám fundamentalizmus hatása alatt állva hitbéli feladatként élik meg az „idegenek” elűzését. Megjelentek a különféle muzulmán szekták, például a vahabiták. A magyar diplomata kéthetente látogatja a különböző vallási közösségeket. A muzulmánok főmuftija, Reshep Boja elsősorban jó arabtudásának köszönhetően fogadta el – a napokban fejeződött be az a közös felmérés, amelyből kiderült, a háborúban kétszáz mecsetet romboltak le –, Vuctrin-ben például egy XIV. századi szentély esett a gyújtogatás áldozatául. Most az ortodox értékek vannak komoly veszélyben – a KFOR kiemelten véd minden, nemzetközi mércével is értékesnek számító templomot. A mindkét oldalról jövő rombolás erősítette az emberekben a vallásosságot, sokan identitásuk, nemzetiségük jelképét találták meg őseik hitében. Komoly gondot jelent, hogy gyakorlatilag a teljes moszlim egyházi regisztráció megsemmisült (akár a hatósági adatbázisok), így gyakorlatilag lehetetlen feladat az emberek személyazonosságának hiteles megállapítása. Pénzért bárki vásárolhat tanúkat, akik igazolják, hogy korábban is Koszovóban élt – a diplomata szerint jelentős számú külföldi bűnöző megy Koszovóba azért, hogy új személyazonosságot szerezve tisztára mossa múltját. Az elmúlt hónapokban például megduplázódott a főváros népessége – mivel semmilyen hatóság nem működik, a nagyvárosi környezet ideális terepe a bűnözőknek, de a jobb megélhetés reményében itt keresnek menedéket azok a környékbeliek is, akiknek felégették házait. Különben tavaszra várható az első összeírás és népszámlálás, ősszel pedig választások lesznek. Érdekes tapasztalat, hogy Koszovóban nincs hagyománya a vallási villongásoknak: korábban a muzulmánok is szívesen elmentek karácsonykor az éjféli misére és a szerbek is részt vettek a Ramadán végét jelző ünnepségeken. Az albánok különben egészen a XV. századig katolikus voltak, a török előrenyomulás után változtatták meg hitüket. Az EBESZ már korábban is próbálkozott azzal, hogy a régió vallási vezetőit közös asztalhoz ültetve elindítja a párbeszédet, de tavaly nyáron Bécsben a tárgyalások során még egy közös nyilatkozat erejéig sem tudtak megegyezni. Szőgyémi András most bírja a vallási vezetők ígéretét egy összkoszovói értekezleten való részvételre valamikor decemberben vagy januárban, és a békéhez vezető út első lépése lehet, hogy a szerb ortodox egyház tikára, Száva atya pár napja őszinte sajnálatát fejezte ki azon albán nemzetiségű civilek iránt, akiknek szenvedniük kellett a Szerb Különleges Erők kegyetlenségei miatt. (Koszovó-háttér a MAG című mellékletben) u Szakadár albán fegyveresek kedden este tüzet nyitottak egy szerb rendőrjárőrre Koszovó délkeleti határa mentén, a biztonsági övezet közelében, aminek következtében két rendőr megsebesült – jelentette szerdán az RTS szerb állami tévé. Az RTS rendőrségi közleményre hivatkozó beszámolója szerint a támadás a kizárólag albánok lakta Lucane és Konculj között történt.