Lépések a békéhez vezető úton

1999. 11. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A háromszázhuszonnégy magyar KFOR-katona és nyolc rendőr mellett egy magyar diplomata is dolgozik Koszovóban: Szőgyémi András az EBESZ és az ENSZ egyetlen vallásügyi tanácsadója a térségben. A teológus végzettségű, arabul is jól beszélő diplomata decembertől Skopjéban, július óta pedig Pristinában tejesít szolgálatot.A közel kétmillió koszovóinak kilencven százaléka moszlim, százezer főre tehető a szerb ortodoxok száma – tudtuk meg a diplomatától. Két-három százalék albán katolikust is találni – őket, akár a goraniakat (szerbül beszélő szlávokat), nem szereti a többség. Elnyomják a mohamedán cigányokat is (többségük ma is menekülttáborokban él). A felsoroltak mellett Szőgyémi még 6-800 adventista-evangélikus vallásút és pár száz fős zsidó hitközséget talált. A prinseni székhelyű (ez a város különben Koszovó történelmi fővárosa) szerb ortodox egyházat a KFOR védi – biztonsági okokból Artemie püspök Gracanicában, a XIII. századi templom-kolostorba vonult vissza, ahol gyakorlatilag házi őrizetben van. A fővárosban mindennaposak az incidensek a muzulmán és katolikus albánok között, a lelkészeket és apácákat rendszeresen zaklatják. Vannak olyan – főleg ifjakból álló – csoportok, akik az iszlám fundamentalizmus hatása alatt állva hitbéli feladatként élik meg az „idegenek” elűzését. Megjelentek a különféle muzulmán szekták, például a vahabiták. A magyar diplomata kéthetente látogatja a különböző vallási közösségeket. A muzulmánok főmuftija, Reshep Boja elsősorban jó arabtudásának köszönhetően fogadta el – a napokban fejeződött be az a közös felmérés, amelyből kiderült, a háborúban kétszáz mecsetet romboltak le –, Vuctrin-ben például egy XIV. századi szentély esett a gyújtogatás áldozatául. Most az ortodox értékek vannak komoly veszélyben – a KFOR kiemelten véd minden, nemzetközi mércével is értékesnek számító templomot. A mindkét oldalról jövő rombolás erősítette az emberekben a vallásosságot, sokan identitásuk, nemzetiségük jelképét találták meg őseik hitében. Komoly gondot jelent, hogy gyakorlatilag a teljes moszlim egyházi regisztráció megsemmisült (akár a hatósági adatbázisok), így gyakorlatilag lehetetlen feladat az emberek személyazonosságának hiteles megállapítása. Pénzért bárki vásárolhat tanúkat, akik igazolják, hogy korábban is Koszovóban élt – a diplomata szerint jelentős számú külföldi bűnöző megy Koszovóba azért, hogy új személyazonosságot szerezve tisztára mossa múltját. Az elmúlt hónapokban például megduplázódott a főváros népessége – mivel semmilyen hatóság nem működik, a nagyvárosi környezet ideális terepe a bűnözőknek, de a jobb megélhetés reményében itt keresnek menedéket azok a környékbeliek is, akiknek felégették házait. Különben tavaszra várható az első összeírás és népszámlálás, ősszel pedig választások lesznek. Érdekes tapasztalat, hogy Koszovóban nincs hagyománya a vallási villongásoknak: korábban a muzulmánok is szívesen elmentek karácsonykor az éjféli misére és a szerbek is részt vettek a Ramadán végét jelző ünnepségeken. Az albánok különben egészen a XV. századig katolikus voltak, a török előrenyomulás után változtatták meg hitüket. Az EBESZ már korábban is próbálkozott azzal, hogy a régió vallási vezetőit közös asztalhoz ültetve elindítja a párbeszédet, de tavaly nyáron Bécsben a tárgyalások során még egy közös nyilatkozat erejéig sem tudtak megegyezni. Szőgyémi András most bírja a vallási vezetők ígéretét egy összkoszovói értekezleten való részvételre valamikor decemberben vagy januárban, és a békéhez vezető út első lépése lehet, hogy a szerb ortodox egyház tikára, Száva atya pár napja őszinte sajnálatát fejezte ki azon albán nemzetiségű civilek iránt, akiknek szenvedniük kellett a Szerb Különleges Erők kegyetlenségei miatt. (Koszovó-háttér a MAG című mellékletben) u Szakadár albán fegyveresek kedden este tüzet nyitottak egy szerb rendőrjárőrre Koszovó délkeleti határa mentén, a biztonsági övezet közelében, aminek következtében két rendőr megsebesült – jelentette szerdán az RTS szerb állami tévé. Az RTS rendőrségi közleményre hivatkozó beszámolója szerint a támadás a kizárólag albánok lakta Lucane és Konculj között történt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.