Makói gimnáziumavatások 226 Klebelsbergtől Hámoriig

Jámborné Balog Tünde
1999. 11. 19. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tudósító torka kissé elszorul, amikor átlépi az ismerős küszöböt, amelyet több mint fél évszázaddal ezelőtt elemistaként, később pedig tucatnyi évig tanárként is koptatott, mert eleven és meghatározó emlékeket őriz a hetven éve épült történelmi változásokat megélt, mára jócskán megkopott épületről, a valaha itt munkálkodó apácákról, akik írni, olvasni, imádkozni tanították, majd később tanártársai-ról, akiknek többsége egy hitetlen korban próbálta meg legjobb tudása szerint jóra nevelni az ifjúságot. A korán leszálló novemberi szürkületben ebből az emlékeket ébresztő épületből indulunk el Héjja Margit Aliz, a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek rendjének tagjával, a Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium igazgatónőjével, hogy bejárjuk az újonnan épült szárnyakat. A katolikusok első iskolája ugyanezen a helyen állt – a mai Szent István téren –, és működéséről az első adat 1730-ból való. A „roskatag, nádfedelű” ház helyén 1811-re épült föl az egyszerű, földszintes iskola, amely több mint száz évig szolgálta a belvárosban a katolikus nevelést, és amelyről a térbe torkolló kis utcát elnevezték. Az Iskola utca sarkán álló hatalmas jegenyék még látták ezt az L alakú, falusias házat, amelynek helyére 1928-ban jó arányú, emeletes, neobarokk épületet emeltek: katolikus polgári és elemi iskolának avatta föl gróf Klebelsberg Kunó, az akkori kultuszminiszter, aki nagyszabású iskolaépítő programjáról ezeket mondotta: „...csak akkor leszünk képesek munkás és áldozó hazaszeretetre, ha ezt a mi művelődésünket hitvallásos erkölcsös alapokra fektetjük... Ezért építünk ezrével hitvallásos iskolákat, ahol Isten igéjét hirdetik, és ezzel képessé teszik az ifjúságot arra, hogy a hazáért éljen és dolgozzon.” A Szent István téren szegedi iskolanővérek is tanítottak az 1948-as államosításig, és több mint negyven év szünet után most újra apácák lakják egykori szobáikat. A makói önkormányzat Katona Pál esperes-plébános szorgalmazására adta vissza 1991-ben az épületet, és azóta egyházi iskola működik benne. Az intézmény gyorsan kinőtte a rendelkezésre álló helyet – öt éve indult be falai között a hat évfolyamos gimnázium – és az utolsó években már pincétől a padlásig mindenütt tanítottak, még a szomszédos Szent István-plébániatemplom oratóriumát is tantermekké alakították. A bővítés létszükségletté vált, és az iskolafenntartó, Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök az építkezés mellett döntött. Az elhatározást a tettek követték, és 1998. szeptember 20-án megtörtént az első kapavágás, majd november 20-án az alapkőletétel. – A bővítés három ütemben készült, és közben a tanítás minvégig zavartalanul folyt, egyetlen nap szünet sem volt az iskolában – mondja Aliz nővér, miközben rójuk a számomra labirintusnak tűnő új épületkomplexum lépcsőit, folyosóit és termeit. – Az első ütemben a 12 tantermes gimnázium készült el, amelyben március ót tanítunk. második ütemben a kétfunkciós csarnok került tető alá, tornaterem, de díszterem is egyben. Van színpada, és háromszáz személyt tudunk leültetni benne. Emeletén két kis karzat növeli a nézőteret, és itt van a cserkészszoba is. A harmadik ütemben a szaktantermeket és a földszinti kémia–fizika előadót adták át.” Az Iskola utcára néző gimnáziumépület egyszerű elegáns homlokzatával, és áttört famotívumos portáljával úgy mondern, hogy azért harmonizál a térre néző régi épülettel is. Az egyszerűségre való törekvés beletartozik Aliz nővér koncepciójába, akinek eszménye a gyermekközpontú családokra ható és építő iskola. Munkájában biztos támaszai rendtársai: Teofila, Tacita és Hedvig nővér, valamint Katona Pál esperes-plébános, akinek szívügye a keresztény szellemű nevelés. Az iskolának jelenleg 398 tanulója van, közülük 144 a gimnazista. A tanulók fele helybeli, több mint egynegyede kollégista, a többi bejáró. Többségük római katolikus. A református és görög katolikus diákoknak külön hittantermet rendeztek be az új gimnázium épületében, ahol társalgó is épült a szülő-tanár és tanár-diák beszélgetések számára. Az új gimnázium csupasz fehér falai dísztelenek. Látszik, hogy még nem lakták be igazán sem a diákok, sem a nevelők, ezért meglepő látvány az egyik ajtó fölött függő reprodukció: Michelangelo Sixtina-beli freskójának legszebb részlete, a teremtő Isten és az eszmélő Ádám keze. – Mi van e mögött az ajtó mögött? Vagy véletlenül került ide ez a kép? kérdeztem Aliz nővért, aki elmosolyodik, mikor lenyomja a kilincset. – Nem, nem véletlen. Ez az én irodám – mondja, és bevezet a puritánul berendezett kis helyiségbe. u Gyulay Endre Szeged-Csanád megyés püspöke november 17-én szentelte fel Makón az új katolikus gimnáziumot. Ünnepi beszédet dr. Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere mondott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.