Makói gimnáziumavatások 226 Klebelsbergtől Hámoriig

A tudósító torka kissé elszorul, amikor átlépi az ismerős küszöböt, amelyet több mint fél évszázaddal ezelőtt elemistaként, később pedig tucatnyi évig tanárként is koptatott, mert eleven és meghatározó emlékeket őriz a hetven éve épült történelmi változásokat megélt, mára jócskán megkopott épületről, a valaha itt munkálkodó apácákról, akik írni, olvasni, imádkozni tanították, majd később tanártársai-ról, akiknek többsége egy hitetlen korban próbálta meg legjobb tudása szerint jóra nevelni az ifjúságot. A korán leszálló novemberi szürkületben ebből az emlékeket ébresztő épületből indulunk el Héjja Margit Aliz, a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek rendjének tagjával, a Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium igazgatónőjével, hogy bejárjuk az újonnan épült szárnyakat. A katolikusok első iskolája ugyanezen a helyen állt – a mai Szent István téren –, és működéséről az első adat 1730-ból való. A „roskatag, nádfedelű” ház helyén 1811-re épült föl az egyszerű, földszintes iskola, amely több mint száz évig szolgálta a belvárosban a katolikus nevelést, és amelyről a térbe torkolló kis utcát elnevezték. Az Iskola utca sarkán álló hatalmas jegenyék még látták ezt az L alakú, falusias házat, amelynek helyére 1928-ban jó arányú, emeletes, neobarokk épületet emeltek: katolikus polgári és elemi iskolának avatta föl gróf Klebelsberg Kunó, az akkori kultuszminiszter, aki nagyszabású iskolaépítő programjáról ezeket mondotta: „...csak akkor leszünk képesek munkás és áldozó hazaszeretetre, ha ezt a mi művelődésünket hitvallásos erkölcsös alapokra fektetjük... Ezért építünk ezrével hitvallásos iskolákat, ahol Isten igéjét hirdetik, és ezzel képessé teszik az ifjúságot arra, hogy a hazáért éljen és dolgozzon.” A Szent István téren szegedi iskolanővérek is tanítottak az 1948-as államosításig, és több mint negyven év szünet után most újra apácák lakják egykori szobáikat. A makói önkormányzat Katona Pál esperes-plébános szorgalmazására adta vissza 1991-ben az épületet, és azóta egyházi iskola működik benne. Az intézmény gyorsan kinőtte a rendelkezésre álló helyet – öt éve indult be falai között a hat évfolyamos gimnázium – és az utolsó években már pincétől a padlásig mindenütt tanítottak, még a szomszédos Szent István-plébániatemplom oratóriumát is tantermekké alakították. A bővítés létszükségletté vált, és az iskolafenntartó, Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök az építkezés mellett döntött. Az elhatározást a tettek követték, és 1998. szeptember 20-án megtörtént az első kapavágás, majd november 20-án az alapkőletétel. – A bővítés három ütemben készült, és közben a tanítás minvégig zavartalanul folyt, egyetlen nap szünet sem volt az iskolában – mondja Aliz nővér, miközben rójuk a számomra labirintusnak tűnő új épületkomplexum lépcsőit, folyosóit és termeit. – Az első ütemben a 12 tantermes gimnázium készült el, amelyben március ót tanítunk. második ütemben a kétfunkciós csarnok került tető alá, tornaterem, de díszterem is egyben. Van színpada, és háromszáz személyt tudunk leültetni benne. Emeletén két kis karzat növeli a nézőteret, és itt van a cserkészszoba is. A harmadik ütemben a szaktantermeket és a földszinti kémia–fizika előadót adták át.” Az Iskola utcára néző gimnáziumépület egyszerű elegáns homlokzatával, és áttört famotívumos portáljával úgy mondern, hogy azért harmonizál a térre néző régi épülettel is. Az egyszerűségre való törekvés beletartozik Aliz nővér koncepciójába, akinek eszménye a gyermekközpontú családokra ható és építő iskola. Munkájában biztos támaszai rendtársai: Teofila, Tacita és Hedvig nővér, valamint Katona Pál esperes-plébános, akinek szívügye a keresztény szellemű nevelés. Az iskolának jelenleg 398 tanulója van, közülük 144 a gimnazista. A tanulók fele helybeli, több mint egynegyede kollégista, a többi bejáró. Többségük római katolikus. A református és görög katolikus diákoknak külön hittantermet rendeztek be az új gimnázium épületében, ahol társalgó is épült a szülő-tanár és tanár-diák beszélgetések számára. Az új gimnázium csupasz fehér falai dísztelenek. Látszik, hogy még nem lakták be igazán sem a diákok, sem a nevelők, ezért meglepő látvány az egyik ajtó fölött függő reprodukció: Michelangelo Sixtina-beli freskójának legszebb részlete, a teremtő Isten és az eszmélő Ádám keze. – Mi van e mögött az ajtó mögött? Vagy véletlenül került ide ez a kép? kérdeztem Aliz nővért, aki elmosolyodik, mikor lenyomja a kilincset. – Nem, nem véletlen. Ez az én irodám – mondja, és bevezet a puritánul berendezett kis helyiségbe. u Gyulay Endre Szeged-Csanád megyés püspöke november 17-én szentelte fel Makón az új katolikus gimnáziumot. Ünnepi beszédet dr. Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere mondott.