Megdőlnek a közhelyek

Kelet-Közép-Európa és Magyarország sorsdöntő világháborús éveit vizsgálta Herczegh Géza A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig, avagy Magyarország a világháborús Európában című könyve, melyet ünnepélyes keretek között mutattak be a Gellért Szállóban. Herczegh Géza tudós, jogász, az Alkotmánybíróság alelnöke, a hágai Nemzetközi Bíróság tagja a mintegy hatszáz oldalas könyvében azt vizsgálta, hogyan juthattak Közép-Európa országai a világháborúkban betöltött szerepüktől függetlenül politikai szempontból perifériára, s ez miként determinálta a tragikus fejleményeket. A könyvet méltató Martonyi János külügyminiszter szerint a szerző számos közhelyet dönt meg, miközben megannyi újszerűséget tár az olvasó elé. Diplomáciai szempontból is fontos alkotásnak tartja a miniszter Herczegh történelmi esszéjét, hiszen a jövőre nézve is jelentős következtetések vonhatók le belőle. A háborús, majd az azt követő mintegy negyven év után szűkebb és tágabb hazánk, Közép-Európa olyan lehetőséghez jutott – így Martonyi –, mely által a XXI. századra a tiszta önkép kialakításán kívül viszonylagos gazdasági, politikai centrális funkciót kellene felvállalnunk. A könyv múltunknak azt a korszakát tárgyalja, amelyet jövőnk építéséhez feltétlenül ismernünk kell – zárta beszédét a külügyminiszter. A Magyar Szemle, a Batthyány Lajos Alapítvány elnöke, Granasztói György szerint az 1914–1945 közötti időszakot újszerű megközelítésben bemutató oknyomozó történetírás másik nagy érdeme az egyértelmű gondolatvezetés az apró részleteken való haladás mentén. Ez kizárólag a nagy írók sajátja – vélte Granasztói. Kodolányi Gyula, a kötetet kiadó Magyar Szemle főszerkesztője szerint Herczegh kutásainak komoly érdeme, hogy olyan tényekkel támasztja alá mondanivalóját, melyekhez a hazai közönség évtizedeken keresztül nem jutott hozzá.