Napirenden a titoktörvény

– Az Európa Tanács országaiban általában csak a kormánydöntések végeredménye nyilvános, a közbülső munkaanyagok nem – hangsúlyozta tegnap Mátrai Márta (Fidesz) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény módosításának parlamenti vitájában. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint a tervezet a Kádár-rendszer eszközeit idézi fel. Az FKGP, az MDF és a MIÉP nem vett részt a vitában.Kontrát Károly belügyminisztériumi államtiktár tájékoztatása szerint a módosítás az államtitok körébe emeli a kiemelt közjogi státussal rendelkező állami szervek zavartalan működését érintő adatokat, ezen belül a kormányülések döntéselőkészítő dokumentumait. Az államtitkár közölte: a javasolt változtatásokat az tette szükségessé, hogy az 1995-ben elfogadott törvény nem szabályozta egyértelműen ezt a területet. Hangsúlyozta: a módosítás nem érinti a törvényben foglalt garanciális elemeket. – Az Európa Tanács országaiban általában csak a kormánydöntések végeredménye nyilvános, a közbülső munkaanyagok nem – mondta Mátrai Márta (Fidesz). Felhívta ugyanakkor a figyelmet: a jogszabály előírja a titkossá minősített anyagok rendszeres, háromévenkénti felülvizsgálatát, így minden kormánynak lehetősége van arra, hogy módosítsa elődje döntését. Pető Iván (SZDSZ) álláspontja szerint „a kabinet messze túlterjeszkedve hatáskörén brutálisan sérti az információs szabadságot”. A politikus úgy vélte, a javaslat megfordítja a mostani helyzetet – amely szerint az alapeset a nyilvánosság és a rendkívüli a titkos – azzal, hogy egy „gumiparagrafust” vezet be „az állami szervek zavartalan működésének” fogalmával. Az indítvány elfogadása esetén akár az egyes kormánytagok vagy a szóvivő sajtónyilatkozatai is az új jogszabályba ütközhetnek – hangoztatta végül Pető. – A tudományos kutatás szempontjából is aggályos, hogy – az 1867 óta fennálló hagyományt megtörve – nem készül jegyzőkönyv a kabinet üléseiről – jegyezte meg Wiener György (MSZP). Kovács Zoltán (Fidesz) azt a véleményt fejtette ki, hogy a módosítás illeszkedik az 1995-ben elfogadott tövény alapelveihez. Érvelése szerint a kormány alkotmányos feladatainak ellátásához szükség van a felsorolt adatok védelmére. Kifejtette: a kormányzati jegyzőkönyvekre, emlékeztetőkre eddig vonatkozó „nem nyilvános” kategória nem nyújtott elegendő védelmet, mivel nem szankcionálta az illetéktelen betekintést. Ezzel szemben Eörsi Mátyás (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami szervek zavartalan működéséről szóló tétel nemcsak túl tág, de nem is új: a Kádár-rendszerben a szabadság megvalósítását célul tűzők ellen ezen az alapon léptek fel. A kormány egyébként Majtényi László adatvédelmi biztos állásfoglalása nyomán készítette el a törvényjavaslatot, amely szerint legfeljebb 50 évre lehet titkosítani a jogszabály hatálya alá tartozó dokumentumokat.