A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Nem csak a retek fekete

Csákó226MTI
1999. 11. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A déli megyék termelői közül sokan előszeretettel adják el zöldség- és gyümölcsterményeiket albán, bosnyák, szerb és szlovén felvásárlóknak, mert a külföldiek többnyire nem kérnek számlát, vagy ha mégis, akkor a valós ár fele vagy negyede szerepel csak rajta. A többnyire Szeged és Makó környéki kereskedőknek és a terményt feldolgozóknak egyre nagyobb kárt okoznak az illegális felvásárlók. Sok eseteben a már elővásárlási szerződéssel lekötött mennyiséget sem a magyaroknak adják el a termelők. Ha a bepalizott vállalkozó érdeklődik lekötött mennyisége után, a válasz legtöbbször így hangzik: tönkretette az időjárás a termést. A határon túlról érkező felvásárlók alacsonyabb árat ígérnek és fizetnek, mint magyar „kollégáik”, csak éppen adómentesen, zsebbe. Az egyik hazai legálisan működő, a zöldség-gyümölcs exportban érdekelt vállalkozás tulajdonosa – aki neve elhallgatását kérte – lapunknak azt állította: a magyarországi zöldség-gyümölcs kereskedelem 30 százaléka kerül a multinacionális cégeken keresztül legálisan a kereskedelembe. A termények 70 százaléka a nagybani piacokon és kertek alatt cserél gazdát, ahol jó, ha 10 százalékban kíséri számla az árut, míg 60 százalék adómentesen vándorol a feketegazdaság résztvevőinek zsebébe. Sok termelő nem tud és nem is akar számlát adni. A felvásárlók számla nélkül veszik meg ez esetben az árut, majd annál a termelőnél, aki tud számlát adni, legalizálják a számla nélküli mennyiséget. Igaz, jóval alacsonyabb árat írnak a számlára, mint amit kifizettek. A mennyiséggel azonban grammra stimmelnek. Számlaadással egyébként sem sokan vesződnek – állítja informátorunk –, hiszen azt könnyen beszerezhetik a feketézők a nagybani piacokon. A számlaadó vállalkozás többnyire már vagy megszűnt, vagy meg sem alakult betéti társaság formában működő gazdasági vállalkozás. A fantomcéget természetesen a számlán szereplő címen nem találni. Amennyiben a számlaadó vállalkozás létező gazdasági társaság, akkor két számlát fog gyártani. Az elsőn megveszi az árut a termelőtől – többnyire fél- vagy negyedáron –, majd készít egy másik számlát, amelyen eladóként továbbadja a terményt, nagyon ügyelve arra, hogy a két számla értéke között minimális értékkülönbség legyen, nehogy adózni kelljen utána. A számlacserék között sok esetben nincs valódi pénzmozgás, nyereséget nem realizál a számlakibocsátó, viszont egy húsztonnás kamion esetében átlag 600 német márka üti a markát. Jól jövedelmez az illegális tevékenység, hiszen befektetés nélkül – leszámítva a nyomtatványt, a tollat és az asztalt – óriási öszszegeket lehet percek alatt megkeresni. A kialakult árakat, árfolyamokat a piacon mindenki ismeri. A külföldi szállító is jól jár, ha nem a vámközépérték fizetését, hanem a számla értékét alapul vevő vámolást választja, mert így az alacsony számlaérték után fog vámot fizetni. Vámmentesen 1200 euró értékben lehet kivinni árut, ezért újabban ezt kihasználva szállítják a határon túlra, leginkább Romániába a magyar zöldséget és gyümölcsöt. A szorgos sofőrök egy nap akár többször is fordulnak járműveikkel. Egy tíztonnás, fokhagymával megpakolt kamion esetében az áru valódi értéke meghaladja az 1-1,5 millió forintot, míg a számlán kilónként 25 forint szerepel, ami jelen esetben 250 ezer forint számlaértéket jelent. Ennek eredménye, hogy papíron nem, de a valós értékben meghaladja az 1200 eurót a szállítmány értéke. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta: nincs tudomása az illegális tevékenységekről, ezt még egyik taguk sem jelentette. Többet mondani nem akart, mert mint mondta: nem ez a feladata, és a probléma – amiről nincs tudomása – egyébként is adó és vám kérdése.A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács adatai szerint a kertészeti ágazatok évente 300 milliárd forint értékű árut termelnek. Bittsánszky János, a terméktanács társelnöke szerint azonban a KSH által kimutatott termelési érték – mintegy 180-200 milliárd forint évente – ennél kevesebb, mert a termelők az árujuk egy jelentős hányadát, 35-40 százalékát az adózás elkerülésével, a szürke vagy a fekete gazdaságon keresztül értékesítik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.