Nem csak a retek fekete

A déli megyék termelői közül sokan előszeretettel adják el zöldség- és gyümölcsterményeiket albán, bosnyák, szerb és szlovén felvásárlóknak, mert a külföldiek többnyire nem kérnek számlát, vagy ha mégis, akkor a valós ár fele vagy negyede szerepel csak rajta. A többnyire Szeged és Makó környéki kereskedőknek és a terményt feldolgozóknak egyre nagyobb kárt okoznak az illegális felvásárlók. Sok eseteben a már elővásárlási szerződéssel lekötött mennyiséget sem a magyaroknak adják el a termelők. Ha a bepalizott vállalkozó érdeklődik lekötött mennyisége után, a válasz legtöbbször így hangzik: tönkretette az időjárás a termést. A határon túlról érkező felvásárlók alacsonyabb árat ígérnek és fizetnek, mint magyar „kollégáik”, csak éppen adómentesen, zsebbe. Az egyik hazai legálisan működő, a zöldség-gyümölcs exportban érdekelt vállalkozás tulajdonosa – aki neve elhallgatását kérte – lapunknak azt állította: a magyarországi zöldség-gyümölcs kereskedelem 30 százaléka kerül a multinacionális cégeken keresztül legálisan a kereskedelembe. A termények 70 százaléka a nagybani piacokon és kertek alatt cserél gazdát, ahol jó, ha 10 százalékban kíséri számla az árut, míg 60 százalék adómentesen vándorol a feketegazdaság résztvevőinek zsebébe. Sok termelő nem tud és nem is akar számlát adni. A felvásárlók számla nélkül veszik meg ez esetben az árut, majd annál a termelőnél, aki tud számlát adni, legalizálják a számla nélküli mennyiséget. Igaz, jóval alacsonyabb árat írnak a számlára, mint amit kifizettek. A mennyiséggel azonban grammra stimmelnek. Számlaadással egyébként sem sokan vesződnek – állítja informátorunk –, hiszen azt könnyen beszerezhetik a feketézők a nagybani piacokon. A számlaadó vállalkozás többnyire már vagy megszűnt, vagy meg sem alakult betéti társaság formában működő gazdasági vállalkozás. A fantomcéget természetesen a számlán szereplő címen nem találni. Amennyiben a számlaadó vállalkozás létező gazdasági társaság, akkor két számlát fog gyártani. Az elsőn megveszi az árut a termelőtől – többnyire fél- vagy negyedáron –, majd készít egy másik számlát, amelyen eladóként továbbadja a terményt, nagyon ügyelve arra, hogy a két számla értéke között minimális értékkülönbség legyen, nehogy adózni kelljen utána. A számlacserék között sok esetben nincs valódi pénzmozgás, nyereséget nem realizál a számlakibocsátó, viszont egy húsztonnás kamion esetében átlag 600 német márka üti a markát. Jól jövedelmez az illegális tevékenység, hiszen befektetés nélkül – leszámítva a nyomtatványt, a tollat és az asztalt – óriási öszszegeket lehet percek alatt megkeresni. A kialakult árakat, árfolyamokat a piacon mindenki ismeri. A külföldi szállító is jól jár, ha nem a vámközépérték fizetését, hanem a számla értékét alapul vevő vámolást választja, mert így az alacsony számlaérték után fog vámot fizetni. Vámmentesen 1200 euró értékben lehet kivinni árut, ezért újabban ezt kihasználva szállítják a határon túlra, leginkább Romániába a magyar zöldséget és gyümölcsöt. A szorgos sofőrök egy nap akár többször is fordulnak járműveikkel. Egy tíztonnás, fokhagymával megpakolt kamion esetében az áru valódi értéke meghaladja az 1-1,5 millió forintot, míg a számlán kilónként 25 forint szerepel, ami jelen esetben 250 ezer forint számlaértéket jelent. Ennek eredménye, hogy papíron nem, de a valós értékben meghaladja az 1200 eurót a szállítmány értéke. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta: nincs tudomása az illegális tevékenységekről, ezt még egyik taguk sem jelentette. Többet mondani nem akart, mert mint mondta: nem ez a feladata, és a probléma – amiről nincs tudomása – egyébként is adó és vám kérdése.A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács adatai szerint a kertészeti ágazatok évente 300 milliárd forint értékű árut termelnek. Bittsánszky János, a terméktanács társelnöke szerint azonban a KSH által kimutatott termelési érték – mintegy 180-200 milliárd forint évente – ennél kevesebb, mert a termelők az árujuk egy jelentős hányadát, 35-40 százalékát az adózás elkerülésével, a szürke vagy a fekete gazdaságon keresztül értékesítik.