A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Nyerhet-e pályázó,ha szabálytalan

Villányi Károly
1999. 11. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) várhatóan november 16-án hozza meg jogegységi döntését a privatizációs pályázatokkal kapcsolatban – értesült a Napi Magyarország. A bíróságok számára irányelv születik: csak a szabályosan pályázót lehet-e nyertesnek nyilvánítani, vagy bárkivel – akár a szabálytalan pályázatot benyújtóval is – lehet szerződni, mert utólag a döntés bírói úton nem vonható kétségbe.A bíróságok elé számos privatizációs és közbeszerzési ügy került vélt vagy valós szabálytalanságok miatt. Az állampolgárok többnyire a pályázatok elbírálása miatt kértek jogorvoslatot. A bíróságok ítélkezésében azonban ezeknek az ügyeknek az elbírálásában nem alakult ki egységes gyakorlat. Az egyik legemlékezetesebb ilyen döntés a televíziós frekvenciákra kiírt pályázathoz kapcsolódott. Ebben az ügyben a Legfelsőbb Bíróság egyik tanácsa jogerősen állapította meg, hogy a nyertessé nyilvánított pályázatot szabálytalanul bírálták el, így a szerződés jogellenes és semmis, azonnali hatállyal fel kell bontani. Egy másik ügyben olyan bírósági határozat született, amely szerint a pályázó csak azt kockáztatja, hogy a szabályosan és kedvező feltételekkel megjelenő lesz a nyertes, a kiíró szabálytalan eljárását nem. Volt olyan eset is, amikor a privatizációs szervezet olyan jelöltet nyilvánított nyertesnek, amely érvényességi feltételeket sértett azzal, hogy a bánatpénze nem érkezett meg időre, illetve a kárpótlási jegyeket nem helyezte letétbe a vételár fedezeteként. A Fővárosi Bíróság ezt mégsem tekintette lényeges szabálytalanságnak és nem mondta ki az ilyen előzménnyel kötött szerződés semmisségét. A Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa már nem is vizsgálta a bizonyítékokat, azaz a pályázati eljárást, hanem kimondta, hogy a pályázat önmagában a kiíró számára nem jelent szerződési kötelezettséget. Ezért egyetlen résztvevő sem hivatkozhat az eljárás szabálytalanságára, mert a pályázat kiírójának nincsen vele kapcsolatban szerződéskötési kötelezettsége. Nincs tehát jogi érdeke az ügyletben, így közömbös, hogy a pályázó szabályos vagy szabálytalan eljárásban vesztett. A jogegységi döntés meghozatalakor nem kevesebbről lesz szó, mint az esetleges privatizációs szabálytalanságok felülvizsgálatának lehetőségéről, ugyanis az LB egyik bírói tanácsa szerint egy pályázónak van jogi érdeke a szabályosságot illetően, míg ugyanott egy másik tanács szerint nincs.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.