Harminnyolc évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án egyetlen éjszaka alatt felhúzták a falat (először csak barikádokat és drótakadályokat), mely elválasztotta Berlin keleti, az NDK-hoz, és nyugati, az NSZK-hoz tartozó felét. A berlini fal 1989. november 9-én este omlott le (még csak jelképesen), amikor az NDK állampártjának kelet-berlini titkára, Günther Schabowski – 18 óra 57 perckor – bejelentette a televízióban a határok megnyitását. Tíz éve tehát, hogy véget ért egy korszak Németország történetében. De vajon valóban létrejött-e az a sokak által remélt német egység? A fal lerombolásának tizedik évfordulójára készített, a szombati napot több műfajban, számos adásban átfogó rádiós összeállítás (Simon László szerkesztői vezényletével) a Bartók adón ezt a kérdést (is) boncolgatta. A végkövetkeztetés: a különbségek az ország nyugati és az újonnan, volt NDK területen kialakított öt új tartomány közt csökkentek ugyan, de távol vannak még attól az osszik (ahogy a keletieket nevezik) és a wessik (a nyugatiak), hogy azonos szinten legyenek szociális, ipari vagy munkaerő-piaci értelemben. A Bartók szombati német napja azért is volt izgalmas, mert nem kerülte meg az évfordulón kevésbé érintett kérdéseket, s azért is, mert felvillantotta: a német értelmiség tudja, hogy mennyi minden maradt megoldatlan az eltelt tíz évben. Ossik és wessik egyaránt keresik a megoldást. Mindkét oldal másképp bizonytalan, elfogult vagy szkeptikus. Az egyesítés a két rendszer, a két technika, a két gazdaság és ideológia összehangolásának évtizedekre szóló feladata.
„Megállítja a BKV-t, nem fog sz…rozni”
A Városháza-gate kulcsfigurája már 2021 nyarán arról beszélt, hogy Karácsonyék a tömegközlekedéssel zsarolják majd a kormányt. Később ez meg is történt.
