Surányi György tanúskodott

Lapzártánk után határozott az Országgyűlés a jövő évi adótörvényekről, a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló javaslatról, a gyed újbóli bevezetéséről, valamint a kisebbségek helyzetéről szóló beszámolóról. A képviselők négyötöde hozzájárult ahhoz, hogy a parlament sürgős és kivételes eljárással döntsön az olajügyeket vizsgáló országgyűlési bizottság létrehozásáról. Az azonnali kérdések órájában a miniszterelnök közölte, hogy Kovács Mihály aranyügyletei kapcsán a rendőrség tanúként Surányi Györgyöt is kihallgatta.A parlament tegnapi döntése értelmében az olajügyeket vizsgáló bizottság már november végén megalakulhat. A testület létrehozását Pallag László (FKGP) kezdeményezte, a kisgazdák nem is delegálnak tagot a hasonló üggyel foglalkozó albizottságba, melyet az önkormányzati bizottság hozott létre. Ennek ellenére ez a testület is folytatja munkáját, a többi közt Györgyi Kálmán legfőbb ügyész meghallgatását tervezik – tudtuk meg a fideszes Buza Attilától. A képviselők egyébként lapzártánk után a Fidesz–Lockheed-ügyet vizsgáló bizottság megalakításáról is szavaztak. – Van-e folyamatban büntetőeljárás Surányi György jegybankelnök ellen? – kérdezte Lentner Csaba (MIÉP) a miniszterelnöktől az azonnali kérdések órájában. A politikus arra is kíváncsi volt, hogy Kovács Mihály aranyügyletében a rendőrség kihallgatta-e a jegybank elnökét. Orbán Viktor közölte, hogy a képviselő által említett ügyben a rendőrség tanúként meghallgatta Surányi Györgyöt, aki ellen jelenleg nincs folyamatban büntetőeljárás.Lentner Csaba megnyugtatónak nevezte, hogy a törvény nem tesz kivételt a jegybank elnökével. Ugyanakkor aláhúzta, hogy ezekben az ügyekben Surányi György egyszemélyben hozott döntést. A miniszterelnök viszontválaszában elmondta: érdemes megvitatni azt, hogy ésszerű dolog volt-e eladni az MNB aranykészleteit. Tájékoztatott egyben arról, hogy 1990 májusa és 1991 februárja között az aranykészleteket több lépcsőben 65 tonnáról nyolcra csökkentették. A Napi Magyarország birtokába került az a vizsgálati terv, amelyet Kovács Mihály ügyében készített az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) gazdaságvédelmi főosztálya 1995 januárjában. A dokumentum szerint a kihallgatandók sorában található többek között Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi elnöke is. A nyomozó hatóság a következő kérdésekre szeretett volna választ kapni Surányi Györgytől: miért kellett elnöki hatáskörben tartani az IBB Kft.-vel – ennél a cégnél volt Kovács Mihály ügyvezető – kapcsolatos ügyleteket, illetve kapott-e utasítást erre valakitől, vagy valami más indokolta a döntést? Milyen döntéseket hozott Kovács Mihályra vagy az IBB Kft.-re vonatkozóan? Személyesen találkozott-e Kovács Mihállyal, és voltak-e közös érdekeltsé-geik? Továbbá nyilatkoztatni kell Surányit az MNB-től beszerzett dokumentumokról, amelyekben őrá hivatkoznak – áll a vizsgálati tervben. Bauer Tamás (SZDSZ) az azonnali kérdések órájában a választási ígéretekben szereplő egyszeri nagyarányú adócsökkentést kérte számon a Fidesz vezette kormányon. Számításai szerint ugyanis az adók összege nemhogy csökkenne, de nő 2000-ben. A miniszterelnök kijelentette: a kormány célja továbbra is az, hogy 100 forint megtermelt jövedelemből 60 maradjon a polgárok zsebében, és csak 40 forint vándoroljon az államkasszába. Közölte, hogy a kormány eddig is jelentős járulékcsökkentést és a gyermekes családoknál komoly adóteher-csökkentést hajtott végre. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kabinet 2001-ben további adócsökkentést tervez, de ehhez az ellenőrzés javítása mellett arra is szükség van, hogy ne ingassák meg a kormány antiinflációs politikájába vetett bizalmat. Mádai Péter (SZDSZ) az úgynevezett bányaüggyel kapcsolatban azt kérdezte többek között a kormányfőtől: igaz-e, hogy Fidesz-közeli vállalkozásokhoz került pénz a párt székházeladásából származó bevételből. Orbán Viktor közölte: méltatlannak tartja a kérdés megfogalmazását a magyar bíróság ítéletének megszületése után, amely számára elégtételt adott. Kifejtette: a bíróság kötelezte a rágalmakat közlő lapot egy olyan helyreigazítás megjelentetésére, amely kimondja, hogy a Fidesz egyetlen vezetője vagyoni helyzetének sincs köze a székházeladás ügyéhez. Az Országgyűlés tegnap megkezdte a gazdasági kamarákról szóló törvény módosításának általános vitáját. A kormány előterjesztését tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a költségvetési és a gazdasági bizottság. Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára expozéjában elmondta: a kötelező kamarai tagság megszüntetését indokolja a vállalkozók által megfogalmazott jogos kifogás, amely szerint az adószerűen beszedett tagdíj nincs arányban a kamarák szolgáltatásaival, és nem ösztönzi a testületeket az érdekképviseleti feladatok teljesítésére. Az egységes kamarai szervezet létrehozása mellett az államtitkár azzal érvelt, hogy az eddigi működés indokolatlanul széttagolt és költséges volt. Sümeghy Csaba, a Fidesz vezérszónoka az angolszász típusú, közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező, önkéntes tagságon alapuló gazdasági kamarák rendszerét ajánlotta megfontolásra a jelenlegi szisztémával szemben. A politikus a kamarákat is megvádolta azzal, hogy egy szűk szakmai réteg igyekszik hatalmon maradni, és feltupírozott statisztikákkal próbálják igazolni nélkülözhetetlenségüket. Göndör István (MSZP) a „jelszavakkal való kormányzás” esetének nevezte a javaslatot, amely – mint elmondta – rendkívül silány, több ponton alkotmánysértő. A kötelező tagság kérdése csupán a kormány újraállamosítási törekvéseiről tereli el a figyelmet – fogalmazott Göndör. A kisgazda Tóth Imre azt hangoztatta, hogy az érintettek többsége várja a módosítást. Az SZDSZ-es Szalay Gábor úgy véli, hogy a kötelező tagság eltörlésével az egész rendszer összeomlik. Ékes József (MDF) a kötelező tagság intézményének fenntartása mellett. Csurka István (MIÉP) szerint nemcsak a tárgyalt jogszabály, hanem az egész rendszer változtatásra szorul.