Surányi György tanúskodott

1999. 11. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lapzártánk után határozott az Országgyűlés a jövő évi adótörvényekről, a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló javaslatról, a gyed újbóli bevezetéséről, valamint a kisebbségek helyzetéről szóló beszámolóról. A képviselők négyötöde hozzájárult ahhoz, hogy a parlament sürgős és kivételes eljárással döntsön az olajügyeket vizsgáló országgyűlési bizottság létrehozásáról. Az azonnali kérdések órájában a miniszterelnök közölte, hogy Kovács Mihály aranyügyletei kapcsán a rendőrség tanúként Surányi Györgyöt is kihallgatta.A parlament tegnapi döntése értelmében az olajügyeket vizsgáló bizottság már november végén megalakulhat. A testület létrehozását Pallag László (FKGP) kezdeményezte, a kisgazdák nem is delegálnak tagot a hasonló üggyel foglalkozó albizottságba, melyet az önkormányzati bizottság hozott létre. Ennek ellenére ez a testület is folytatja munkáját, a többi közt Györgyi Kálmán legfőbb ügyész meghallgatását tervezik – tudtuk meg a fideszes Buza Attilától. A képviselők egyébként lapzártánk után a Fidesz–Lockheed-ügyet vizsgáló bizottság megalakításáról is szavaztak. – Van-e folyamatban büntetőeljárás Surányi György jegybankelnök ellen? – kérdezte Lentner Csaba (MIÉP) a miniszterelnöktől az azonnali kérdések órájában. A politikus arra is kíváncsi volt, hogy Kovács Mihály aranyügyletében a rendőrség kihallgatta-e a jegybank elnökét. Orbán Viktor közölte, hogy a képviselő által említett ügyben a rendőrség tanúként meghallgatta Surányi Györgyöt, aki ellen jelenleg nincs folyamatban büntetőeljárás.Lentner Csaba megnyugtatónak nevezte, hogy a törvény nem tesz kivételt a jegybank elnökével. Ugyanakkor aláhúzta, hogy ezekben az ügyekben Surányi György egyszemélyben hozott döntést. A miniszterelnök viszontválaszában elmondta: érdemes megvitatni azt, hogy ésszerű dolog volt-e eladni az MNB aranykészleteit. Tájékoztatott egyben arról, hogy 1990 májusa és 1991 februárja között az aranykészleteket több lépcsőben 65 tonnáról nyolcra csökkentették. A Napi Magyarország birtokába került az a vizsgálati terv, amelyet Kovács Mihály ügyében készített az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) gazdaságvédelmi főosztálya 1995 januárjában. A dokumentum szerint a kihallgatandók sorában található többek között Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi elnöke is. A nyomozó hatóság a következő kérdésekre szeretett volna választ kapni Surányi Györgytől: miért kellett elnöki hatáskörben tartani az IBB Kft.-vel – ennél a cégnél volt Kovács Mihály ügyvezető – kapcsolatos ügyleteket, illetve kapott-e utasítást erre valakitől, vagy valami más indokolta a döntést? Milyen döntéseket hozott Kovács Mihályra vagy az IBB Kft.-re vonatkozóan? Személyesen találkozott-e Kovács Mihállyal, és voltak-e közös érdekeltsé-geik? Továbbá nyilatkoztatni kell Surányit az MNB-től beszerzett dokumentumokról, amelyekben őrá hivatkoznak – áll a vizsgálati tervben. Bauer Tamás (SZDSZ) az azonnali kérdések órájában a választási ígéretekben szereplő egyszeri nagyarányú adócsökkentést kérte számon a Fidesz vezette kormányon. Számításai szerint ugyanis az adók összege nemhogy csökkenne, de nő 2000-ben. A miniszterelnök kijelentette: a kormány célja továbbra is az, hogy 100 forint megtermelt jövedelemből 60 maradjon a polgárok zsebében, és csak 40 forint vándoroljon az államkasszába. Közölte, hogy a kormány eddig is jelentős járulékcsökkentést és a gyermekes családoknál komoly adóteher-csökkentést hajtott végre. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kabinet 2001-ben további adócsökkentést tervez, de ehhez az ellenőrzés javítása mellett arra is szükség van, hogy ne ingassák meg a kormány antiinflációs politikájába vetett bizalmat. Mádai Péter (SZDSZ) az úgynevezett bányaüggyel kapcsolatban azt kérdezte többek között a kormányfőtől: igaz-e, hogy Fidesz-közeli vállalkozásokhoz került pénz a párt székházeladásából származó bevételből. Orbán Viktor közölte: méltatlannak tartja a kérdés megfogalmazását a magyar bíróság ítéletének megszületése után, amely számára elégtételt adott. Kifejtette: a bíróság kötelezte a rágalmakat közlő lapot egy olyan helyreigazítás megjelentetésére, amely kimondja, hogy a Fidesz egyetlen vezetője vagyoni helyzetének sincs köze a székházeladás ügyéhez. Az Országgyűlés tegnap megkezdte a gazdasági kamarákról szóló törvény módosításának általános vitáját. A kormány előterjesztését tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a költségvetési és a gazdasági bizottság. Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára expozéjában elmondta: a kötelező kamarai tagság megszüntetését indokolja a vállalkozók által megfogalmazott jogos kifogás, amely szerint az adószerűen beszedett tagdíj nincs arányban a kamarák szolgáltatásaival, és nem ösztönzi a testületeket az érdekképviseleti feladatok teljesítésére. Az egységes kamarai szervezet létrehozása mellett az államtitkár azzal érvelt, hogy az eddigi működés indokolatlanul széttagolt és költséges volt. Sümeghy Csaba, a Fidesz vezérszónoka az angolszász típusú, közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező, önkéntes tagságon alapuló gazdasági kamarák rendszerét ajánlotta megfontolásra a jelenlegi szisztémával szemben. A politikus a kamarákat is megvádolta azzal, hogy egy szűk szakmai réteg igyekszik hatalmon maradni, és feltupírozott statisztikákkal próbálják igazolni nélkülözhetetlenségüket. Göndör István (MSZP) a „jelszavakkal való kormányzás” esetének nevezte a javaslatot, amely – mint elmondta – rendkívül silány, több ponton alkotmánysértő. A kötelező tagság kérdése csupán a kormány újraállamosítási törekvéseiről tereli el a figyelmet – fogalmazott Göndör. A kisgazda Tóth Imre azt hangoztatta, hogy az érintettek többsége várja a módosítást. Az SZDSZ-es Szalay Gábor úgy véli, hogy a kötelező tagság eltörlésével az egész rendszer összeomlik. Ékes József (MDF) a kötelező tagság intézményének fenntartása mellett. Csurka István (MIÉP) szerint nemcsak a tárgyalt jogszabály, hanem az egész rendszer változtatásra szorul.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.