Új tervek a kivitelezési eljárásokra

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) nem tölti tétlenül az idejét: folyamatosan képviseli és erősíti a magyar építőipart hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Legutóbb például megszervezte az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) ad hoc bizottságának budapesti találkozóját, ahol a fő téma az EU-csatlakozás előkészítése volt. Franco Nobili, a FIEC alelnöke a konferencián kijelentette: Portugália, Spanyolország és Görögország esetében a csatlakozás kedvező hatással volt az építőiparra, mert az az infrastruktúra fejlesztésére megnyílt EU-forrásokból profitálni tudott. Arra azonban nincs biztosíték, hogy a Magyarországon elvégzendő hasonló jellegű munkákat magyar cégek kapják majd. Ezért fontos, hogy erre az időre már versenyképes hazai vállalatok várják a pályázatok kiírását. E cél elérése érdekében a FIEC megpályázta az EU PHARE Business Support Programját. Ha megnyerik a pályázatot, akkor a befolyt PHARE-pénzeket a kelet-közép-európai szakszövetségek intézményeinek és érdek-képviseleti munkájának megerősítésére, illetve a szakszövetségek munkatársainak továbbképzésére fordítják. Nagy János, az ÉVOSZ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az ágazat már most felkészült a csatlakozásra, mert a magyar építőipari szakma már a 80-as évektől nemzetközi körülmények között működött, és minőségileg, szakmailag, valamint a szabványok területén már rákényszerült a harmonizációra. Az ÉVOSZ most azon dolgozik, hogy az építőipar diszkriminációmentesen csatlakozhasson, vagyis a kölcsönösség alapján a magyar építőmunkások és vállalkozások adminisztratív korlátozások nélkül, ugyanazért a bérért dolgozhassanak az EU piacán, mint más tagországokhoz tartozók. A szövetség hazai tevékenységéről Nagy János kifejtette, hogy a lakásépítés élénkítésére az Építésügyi Kollégiummal közösen javaslatot terjesztett az Építési Fórum elé. A javaslatban szerepel, hogy kalkulációik szerint egy száz négyzetméteres lakás egy négyzetmétere 120 ezer forintból jönne ki áfával, személyi jövedelemadóval, társasági adóval és társadalombiztosítási járulékkal. Ilyen feltételek mellett, ha a lakások vállalkozások keretében épülnének, minden 100 forintból 36,96 forint folyna be a központi költségvetésbe. Ez a számítás lehetőséget teremtene az áfa-viszszatérítés méretének növelésére kétmillió forintig anélkül, hogy többletkiadást jelentene a költségvetésnek. Ilyen mértékű kedvezmény lehetővé tenné megfelelő méretű és helyiségszámú lakások építését, és ösztönözné az építtetőt, hogy feketemunka nélkül, legálisan építtessen. Így elérhetővé válna az évenként szükséges 40 ezer lakás megépítése, amely az ÉVOSZ számításai szerint több mint 44 milliárd forint bevételt jelentene az államnak. (Idén várhatóan 25 ezer lakás épül, és előrejelzések szerint jövőre talán megépül a szükséges mennyiség, de még akkor is 110 ezer hiányzó lakással kell számolni.) Mindehhez szükséges a megfelelő jogszabályi környezet és annak folyamatos ellenőrzése, aminek megvalósítására az ÉVOSZ – szintén az Építési Fórumon keresztül – egy másik tervezetet terjesztett az illetékes Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elé. Ebben meghatározták – illetve azt szeretnék elérni –, hogy építőipari kivitelezési tevékenység csak akkor legyen gyakorolható, ha a regisztrált kivitelező rendelkezik a tevékenységre előírt szakmai és működési feltételekkel, az építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető irányítja, vállalkozás esetén pedig az építőipari kivitelezés a vállalkozó tevékenységi körében szerepel. Aki nem rendelkezik ilyen tanúsítványokkal, az kizárólag saját céljára végezhet építési-szerelési munkát. Épületek, építmények teherhordó szerkezeteinek építésén például felelős műszaki vezető lehet: okleveles építőmester szakmérnök – a képesítés az EU-normáknak megfelelő, akkreditált, kreditrendszerű, posztgraduális képzés keretében szerezhető meg –, okleveles építéskivitelezési szakmérnök három év, szakirányú üzemmérnök öt év gyakorlati idővel. Ha egy időben több vállalkozó is dolgozik egy építkezésen, akkor a felelős műszaki vezetői feladatot a fővállalkozó felelős műszaki vezetőjének kell ellátnia. A felelős műszaki vezetők regisztrálását az ÉVOSZ javaslata szerint a megyei és a helyi kamarák látnák el. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításának tervezett határideje 2000. január 1-je, ezzel egy időben kellene megjelennie az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának részletes szabályairól szóló jogszabálynak is – zárta mondandóját Nagy János –, mert ez elősegítené az ÉVOSZ katalitikus szerepét, amely a hazai építőipar megerősítésére irányul, amelyet, ha elérünk, akkor felkészülten léphetünk ki a nemzetközi piacra is.