A magyar vasút kiépítése és fejlődése az elmúlt évszázad derekától kezdődően nemzeti múltunk egyik legsikeresebb része, amely világszínvonalú eredményeket és termékeket mutatott fel. Ilyen például a Kandó Kálmán nevéhez fűződő villamosítási rendszer, a híres gőzmozdonygyártó iparunk, vagy olyan motorvonatok, mint az Árpád és a Hargita. A vasúttörténet gerincét alkotó járműveket a Magyar Vasúttörténeti Parkban helyezné el a MÁV, amelynek megnyitását a 2000. millenniumi év rendezvényein, illetve a vasutasnapi ünnepségsorozat alkalmával július 14-én terveznek megnyitni. Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, aki egyben a park fővédnöke, a tegnapi alapkőletétel alkalmával elmondta: illő, hogy a múlt tárgyi emlékei, a fennmaradt korabeli járművek méltó körülmények között legyenek kiállítva az utókor számára. A vasút jövőjét illetően a miniszter hozzáfűzte, hogy a MÁV mielőbbi megújulása elkerülhetetlen, amelyre megfelelő alapot teremt az elkészült vasúti reformtervezet. A vasútreform tervezetét a kormány és a gazdasági kabinet első lépésben megtárgyalta, a második fordulóra a jövő hét elején kerül sor, amikor a gazdasági kabinet ismét napirendre tűzi a vasút reformját. A MÁV, a történelmi emlékek megőrzésére 1984-ben megalakult História Bizottság és a közlekedési múzeum együttesen eddig kilenc gőzmozdonyt és tizenhét különböző típusú személy-, illetve teherkocsit állított helyre. A vasúttörténeti park építési költsége mintegy 360 millió forint lesz. Az alapkőletételt megelőzően 30 millió forintot költöttek a veszélyes anyagok eltávolítására, és a területrendezési munkákra. A millenniumi kormánybizottság 10 millió forinttal támogatta a park létrehozását, amelynek a MÁV egykori északi fűtőháza ad otthont a budapesti Tatai úton.

Kampánytéma lesz Magyarország az EP-választáson
Navracsics Tibor: Nekünk kevesebb bocsánatos bűnünk van, mint más tagállamoknak.