Veszélyben az EBESZ-csúcs sikere?

Csecsenföld tekintetében Moszkva semmi esetre sem enged bármiféle külső nyomásnak, de „tanulmányozni fogja az EBESZ bevonását olyan sajátos vonatkozásokban, amelyek meghatározzák a csecsen rendezés belpolitikai státusát”. Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő válaszolt ezekkel a szavakkal tegnapi, moszkvai sajtóértekezletén az Európai Unió külügyminisztereinek az észak-kaukázusi helyzet kapcsán előző nap hozott döntéseire. A moszkvai szóvivő úgy nyilatkozott, hogy Oroszország „nagyra értékeli az EU-nak azt a készségét, hogy humanitárius segélyeket küldjön a lakóhelyüket ideiglenesen elhagyó személyeknek”. (A hivatalos orosz megnyilatkozásokban gondosan kerülik a menekült kifejezést, s általában „kényszerű áttelepülőkként” emlegetik a több mint kétszázezer csecsen menekültet.) Rahmanyin a segélyek fogadására vonatkozó orosz készséget megerősítve hangsúlyozta, hogy a segélyezés beindulásakor „a szövetségi hatóságok készek lesznek a nyílt együttműködésre e támogatást biztosító, nemzetközileg elismert szervezetekkel”. Oroszország csecsenföldi háborújának nyugati bírálata veszélyezteti az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) isztambuli csúcstalálkozójának sikerét – figyelmeztetett kedden Igor Ivanov orosz külügyminiszter a Financial Timesban írt cikkében. Az orosz külügyminiszter rámutatott arra, hogy az isztambuli csúcs nagy jelentőségű lesz Európa jövőbeni biztonságának meghatározásában, abban, hogy születnek-e jelentős lépések a közös európai biztonsági architektúra létrehozása felé, vagy visszalépés történik a konfrontáció és a katonai szembenállás irányába.