Vidám-e a Vidám Park?

Két sikertelen privatizáció után a fővárosi önkormányzat egy ideig letett arról, hogy újból meghirdesse eladásra a Vidám Parkot. A Napi Magyarország értesülése szerint jelenleg is van rá érdeklődő. Az egykoron több millió látogatót fogadó Vidám Parkot idén jó, ha egymillióan felkeresik. A százforintos felnőtt- és ötvenforintos gyermekbelépődíjból, valamint a gépek 150-300 forintos használati díjából nem lehet nagy profitot termelni. – Tavaly 10,5 millió forint nyereségünk volt, ami nem mondható hatalmas profitnak. Ezekből a bevételekből nem lehet kigazdálkodni a százmilliós berendezések árát – mondta a Vidám Parkot üzemeltető részvénytársaság vezérigazgatója, Tari Julianna. A látogatók elvárásainak és a kor technikai fejlettségének megfelelő gépcsodákat a részvénytársaság nem tudja megvásárolni. A látogatók körében kedvelt Ikarus több mint kétmillió márkába került. Ekkora összeget nem tudtak kifizetni, ezért bérlik a berendezést. A másik kedvencet, a hat évvel ezelőtt a parkba került Break Dance-t 1,5 millió márkáért lízingelték, ami akkor 120 millió forintot jelentett. Az idei év újdonsága a Sombrero és a Rozmárugrás. Előbbi többféle forgómozgást végez, míg az utóbbi 17 méter magasból siklik le, majd 7 méteres repülés után érkezik meg a vízbe. Ezek a gépek már bérleti konstrukcióban kerültek a parkba. A tendencia manapság az, hogy a berendezéseket bérlik vagy a nyugaton leszerelt játékokat vásárolják meg. Nyugat-Európában egy játékmenet ára minimum 800-1500 forint. A nagy látogatottság és a magasabb használati díjak könnyen lehetővé teszik a szórakoztatócentrumoknak a legújabb gépcsodák megvételét. Ezekben az országokban a játékokat 3-5 évente cserélik. Nálunk egy berendezés tíz év alatt hozza be az árát, ennyi idő után cserélik le őket. Természetesen a biztonsági szabályokat maximálisan betartják. Az elmúlt öt évben a Vidám Parkban – annak ellenére, hogy veszélyes üzem – nem volt súlyos baleset. Az 1906-ban épült körhinta már kevésbé vonzó a mai fiataloknak. Viszont nagyon sok külföldi kíváncsi az Európa Tanács mellett működő falu- és városvédő szervezet által Europa Nostra-díjjal jutalmazott körhintára. A felújítás 50 millió forintba került, amely összegből a körhinta megmentésére létrehozott alapítvány nyolcmillió forinttal járult a megújuláshoz. Nagyon kedvelt a külföldi és a hazai látogatók körében a műemléki védettséget élvező Barlangvasút és a Mesecsónak is. A kishajós álomutazásban a mai gyerekek által jobban ismert mesefigurákkal – na nem a Batmannel vagy G. I. Joe-kkal – találkozhatnak. A misztikus utazás alatt az apróságok közel kerülhetnek a Vízipók-csodapókhoz, vagy barátságot köthetnek Vukkal is. – A Vidám Parknak meg kell találnia az arany középutat: ötvöznie kell az értékes múltat és a technikailag korszerű jövőt. A 6,5 hektáros területen ki kell alakítani egy modern és mégis hagyományőrző parkot. Közös programok szervezését is tervezzük a többi városligeti intézménnyel – ismertette terveiket a vezérigazgató. Felmérések szerint a családok egész napos programként látogatnak ki a Városligetbe, ahol több fajta szórakozási lehetőséget is igénybe vesznek. Tari Julianna példaként említi a Dániában, Koppenhágában található Tivoli Parkot, amely sok tekintetben hasonlít a mi Vidámparkunkhoz. A több mint százéves múltra visszatekintő szórakoztatócentrumban jól megfér egymás mellett a múlt, a jelen és a jövő. Tavaly a Tivoli Parkban a látogatók száma meghaladta a négymilliót. Európában és a világon sokféle belépőjegyár és fizetési mód létezik a szórakoztatóparkokban. Az egyik legelterjedtebb, amikor a szolgáltatás igénybevétele előtt kell fizetni. De az is lehetséges, hogy a belépőjegy megfizetése korlátlan szórakozási lehetőséget biztosít. Ám e kedvelt fizetési forma csak akkor vezethető be, ha a gépeknek egy személy vagy egy vállalkozás a tulajdonosa, mert a bevételt igazságosan elosztani nem lehet. Tari Julianna elképzelhetőnek tartja, hogy bevezetik ezt a megoldást. A Nyugaton alkalmazott 5-10 ezer forintnak megfelelő jegyárak nálunk a Vidámpark végét jelentenék, mivel ekkora összeget szinte senki nem fizetne ki, ezért a Vidámpark vezetése csak mérsékelt, 1500-2000 forintos árat tartana elfogadhatónak. Az intézménynek a látogatókért folytatott harcában meg kell küzdeni a konkurenciával, a mozgó, vándorvidámparkokkal. Ilyen volt az a holland vidámpark is, amely a Felvonulási téren táborozott le néhány évvel ezelőtt. Jelenlétének az emberek örültek, míg a Vidám Park vezetői nem annyira. Egyre nagyobb vetélytársnak számít a személyi számítógépekkel elérhető virtuális világ, illetve a háromdimenziós mozik megjelenése. A szakemberek a probléma megoldását a privatizációban látták és látják. Az intézményt 15 éve sikeresen vezető, nemzetközileg is elismert szakember, Tari Julianna és munkatársai kidolgoztak egy középtávú, 2004-ig szóló tervezetet arra az esetre, ha mégsem kerülne privatizálásra a Vidám Park. Tervük lényege: bérbe adnák vállalkozóknak a terület egy részét. Ez biztos bevételi forrást jelentene számukra. A bérleti idő lejártakor meghosszabbítanák vagy új vállalkozóval kötnék meg a szerződést. A bérlők így állandóan versengenének egymással, ennek következtében folyamatosan új gépeket szereznének be. A tervezetben kiemelt szerepet szánnak a műemléki rekonstrukciónak, ennek eredményeképpen jövő évre elkészül a hullámvasút új megállója. Gépeket és területet is bérbe adnak majd. A privatizációs kiírásban eddig már két fordulót is tartottak – eredménytelenül. Az első fordulóban hat érdeklődő volt, de csak két érvényes ajánlat érkezett. Közülük az egyik a pályázatok elbírálása előtt visszalépett. Az egy pályázat nem pályázat elv alapján az önkormányzat számára érdektelenné vált a másik pályázó értékelése, mert nem alakult volna ki verseny. A második körben már három pályázó jelentkezett a kiírásra. Az egyikük ajánlata nem felelt meg a követelményeknek, majd a tulajdonosi bizottság nem tudott többségi döntést hozni az első helyen rangsorolt pályázó személyéről. A hazai befektetőnek állítólag nem volt szakmai koncepciója, és a részvénytársaságból is csak 51 százalék tulajdoni hányadot akart megvásárolni. – A privatizáció kiírásakor a legfontosabb az volt, hogy a Vidám Park megőrizze hagyományait és jellegét, valamint a befektető öt éven belül tízmillió dollárt (2,5 milliárd forint) fektessen be. A park ingóságainak jelenlegi becsült értéke 600 millió forint. A privatizáció leginkább azért hiúsult meg, mert a befektetők igényt tartottak volna a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő, 6,5 hektáros földterületre is. Erről azonban a főváros nem mond le – hangsúlyozta Tari Julianna. A Napi Magyarország értesülését, miszerint jelenleg is van komoly befektetői érdeklődés a létesítményre, Tari Julianna sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Valószínű, hogy a Vidám Park a tőkeerős befektető(k) megérkezése után lesz csak igazán vidám.