Vidám-e a Vidám Park?

Csákó Attila
1999. 11. 09. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két sikertelen privatizáció után a fővárosi önkormányzat egy ideig letett arról, hogy újból meghirdesse eladásra a Vidám Parkot. A Napi Magyarország értesülése szerint jelenleg is van rá érdeklődő. Az egykoron több millió látogatót fogadó Vidám Parkot idén jó, ha egymillióan felkeresik. A százforintos felnőtt- és ötvenforintos gyermekbelépődíjból, valamint a gépek 150-300 forintos használati díjából nem lehet nagy profitot termelni. – Tavaly 10,5 millió forint nyereségünk volt, ami nem mondható hatalmas profitnak. Ezekből a bevételekből nem lehet kigazdálkodni a százmilliós berendezések árát – mondta a Vidám Parkot üzemeltető részvénytársaság vezérigazgatója, Tari Julianna. A látogatók elvárásainak és a kor technikai fejlettségének megfelelő gépcsodákat a részvénytársaság nem tudja megvásárolni. A látogatók körében kedvelt Ikarus több mint kétmillió márkába került. Ekkora összeget nem tudtak kifizetni, ezért bérlik a berendezést. A másik kedvencet, a hat évvel ezelőtt a parkba került Break Dance-t 1,5 millió márkáért lízingelték, ami akkor 120 millió forintot jelentett. Az idei év újdonsága a Sombrero és a Rozmárugrás. Előbbi többféle forgómozgást végez, míg az utóbbi 17 méter magasból siklik le, majd 7 méteres repülés után érkezik meg a vízbe. Ezek a gépek már bérleti konstrukcióban kerültek a parkba. A tendencia manapság az, hogy a berendezéseket bérlik vagy a nyugaton leszerelt játékokat vásárolják meg. Nyugat-Európában egy játékmenet ára minimum 800-1500 forint. A nagy látogatottság és a magasabb használati díjak könnyen lehetővé teszik a szórakoztatócentrumoknak a legújabb gépcsodák megvételét. Ezekben az országokban a játékokat 3-5 évente cserélik. Nálunk egy berendezés tíz év alatt hozza be az árát, ennyi idő után cserélik le őket. Természetesen a biztonsági szabályokat maximálisan betartják. Az elmúlt öt évben a Vidám Parkban – annak ellenére, hogy veszélyes üzem – nem volt súlyos baleset. Az 1906-ban épült körhinta már kevésbé vonzó a mai fiataloknak. Viszont nagyon sok külföldi kíváncsi az Európa Tanács mellett működő falu- és városvédő szervezet által Europa Nostra-díjjal jutalmazott körhintára. A felújítás 50 millió forintba került, amely összegből a körhinta megmentésére létrehozott alapítvány nyolcmillió forinttal járult a megújuláshoz. Nagyon kedvelt a külföldi és a hazai látogatók körében a műemléki védettséget élvező Barlangvasút és a Mesecsónak is. A kishajós álomutazásban a mai gyerekek által jobban ismert mesefigurákkal – na nem a Batmannel vagy G. I. Joe-kkal – találkozhatnak. A misztikus utazás alatt az apróságok közel kerülhetnek a Vízipók-csodapókhoz, vagy barátságot köthetnek Vukkal is. – A Vidám Parknak meg kell találnia az arany középutat: ötvöznie kell az értékes múltat és a technikailag korszerű jövőt. A 6,5 hektáros területen ki kell alakítani egy modern és mégis hagyományőrző parkot. Közös programok szervezését is tervezzük a többi városligeti intézménnyel – ismertette terveiket a vezérigazgató. Felmérések szerint a családok egész napos programként látogatnak ki a Városligetbe, ahol több fajta szórakozási lehetőséget is igénybe vesznek. Tari Julianna példaként említi a Dániában, Koppenhágában található Tivoli Parkot, amely sok tekintetben hasonlít a mi Vidámparkunkhoz. A több mint százéves múltra visszatekintő szórakoztatócentrumban jól megfér egymás mellett a múlt, a jelen és a jövő. Tavaly a Tivoli Parkban a látogatók száma meghaladta a négymilliót. Európában és a világon sokféle belépőjegyár és fizetési mód létezik a szórakoztatóparkokban. Az egyik legelterjedtebb, amikor a szolgáltatás igénybevétele előtt kell fizetni. De az is lehetséges, hogy a belépőjegy megfizetése korlátlan szórakozási lehetőséget biztosít. Ám e kedvelt fizetési forma csak akkor vezethető be, ha a gépeknek egy személy vagy egy vállalkozás a tulajdonosa, mert a bevételt igazságosan elosztani nem lehet. Tari Julianna elképzelhetőnek tartja, hogy bevezetik ezt a megoldást. A Nyugaton alkalmazott 5-10 ezer forintnak megfelelő jegyárak nálunk a Vidámpark végét jelentenék, mivel ekkora összeget szinte senki nem fizetne ki, ezért a Vidámpark vezetése csak mérsékelt, 1500-2000 forintos árat tartana elfogadhatónak. Az intézménynek a látogatókért folytatott harcában meg kell küzdeni a konkurenciával, a mozgó, vándorvidámparkokkal. Ilyen volt az a holland vidámpark is, amely a Felvonulási téren táborozott le néhány évvel ezelőtt. Jelenlétének az emberek örültek, míg a Vidám Park vezetői nem annyira. Egyre nagyobb vetélytársnak számít a személyi számítógépekkel elérhető virtuális világ, illetve a háromdimenziós mozik megjelenése. A szakemberek a probléma megoldását a privatizációban látták és látják. Az intézményt 15 éve sikeresen vezető, nemzetközileg is elismert szakember, Tari Julianna és munkatársai kidolgoztak egy középtávú, 2004-ig szóló tervezetet arra az esetre, ha mégsem kerülne privatizálásra a Vidám Park. Tervük lényege: bérbe adnák vállalkozóknak a terület egy részét. Ez biztos bevételi forrást jelentene számukra. A bérleti idő lejártakor meghosszabbítanák vagy új vállalkozóval kötnék meg a szerződést. A bérlők így állandóan versengenének egymással, ennek következtében folyamatosan új gépeket szereznének be. A tervezetben kiemelt szerepet szánnak a műemléki rekonstrukciónak, ennek eredményeképpen jövő évre elkészül a hullámvasút új megállója. Gépeket és területet is bérbe adnak majd. A privatizációs kiírásban eddig már két fordulót is tartottak – eredménytelenül. Az első fordulóban hat érdeklődő volt, de csak két érvényes ajánlat érkezett. Közülük az egyik a pályázatok elbírálása előtt visszalépett. Az egy pályázat nem pályázat elv alapján az önkormányzat számára érdektelenné vált a másik pályázó értékelése, mert nem alakult volna ki verseny. A második körben már három pályázó jelentkezett a kiírásra. Az egyikük ajánlata nem felelt meg a követelményeknek, majd a tulajdonosi bizottság nem tudott többségi döntést hozni az első helyen rangsorolt pályázó személyéről. A hazai befektetőnek állítólag nem volt szakmai koncepciója, és a részvénytársaságból is csak 51 százalék tulajdoni hányadot akart megvásárolni. – A privatizáció kiírásakor a legfontosabb az volt, hogy a Vidám Park megőrizze hagyományait és jellegét, valamint a befektető öt éven belül tízmillió dollárt (2,5 milliárd forint) fektessen be. A park ingóságainak jelenlegi becsült értéke 600 millió forint. A privatizáció leginkább azért hiúsult meg, mert a befektetők igényt tartottak volna a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő, 6,5 hektáros földterületre is. Erről azonban a főváros nem mond le – hangsúlyozta Tari Julianna. A Napi Magyarország értesülését, miszerint jelenleg is van komoly befektetői érdeklődés a létesítményre, Tari Julianna sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Valószínű, hogy a Vidám Park a tőkeerős befektető(k) megérkezése után lesz csak igazán vidám.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.