Visszatekintés

Túlzottan pesszimistának tűntek a legjelentősebb gazdaságkutató intézetek év eleji prognózisai – legalábbis ez valószínűsíthető a jelenlegi adatok alapján.Idén gyakran jelent meg a költségvetési kiigazítás szükségessége mellett érvelő cikk, illetve tanulmány – a „húzzunk még egyet a nadrágszíjon és akkor jó lesz” két évtizede hangoztatott filozófiájának jegyében. Márciusi előrejelzéseiben például a GKI elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy egyensúlyromlás nélkül csak 3,5 százalékos GDP-növekedési ütem tartható fenn. Nagyobb (4 százalékos) ütemben csak úgy növekedhetne a gazdaság, hogy a belső kereslet miatt jelentősen növekedne a külkereskedelmi mérleg hiánya (körülbelül 4 milliárd dollárra), ami a folyó fizetési mérleg hiányát 3,5 milliárd dollárra növeli. A Kopint-Datorg márciusi előrejelzésében 3,5–4 százalék közötti GDP-növekedést várt az év egészére, miközben a folyó fizetési mérleg hiányát 2,7 milliárd dollárra várta. Az OECD tavasszal készített prognózisa ugyanakkor 3 milliárd dollárt meghaladó folyófizetésimérleg-deficittel számol. A jelenlegi adatok szerint (KSH) viszont ez a hiány az első három negyedévben „csak” 1,3 milliárd dollár volt, ami a Kopint-Datorg által az egész évre prognosztizált 2,7 milliárd felét sem éri el – az OECD-tanulmány 3 milliárd dolláros jóslatáról nem is beszélve.Januárban a Figyelő gazdasági hetilap körkérdésére válaszolva az Ecostat 11 százalékos, a GKI 8-9 százalékos, a Kopint-Datorg 11-12 százalékos inflációt valószínűsített. A jelentősen eltérő előrejelzéseknek megfelelően az év során változatosan alakult a fogyasztói árindex. A KSH eddigi adatai szerint viszont a fogyasztói árak októberben átlagosan 0,6 százalékkal növekedtek. Ha az év minden hónapjában így nőnének az árak, ez egy év alatt 7,4 százalékos inflációt jelent. Megvan tehát arra az esély, hogy az év eleji jelentős áremelkedés hatását 1999 második felének hatása tompítani fogja annyira, hogy idén az infláció egy számjegyű lesz – ezt úgy tűnik, a nemzetközi körülmények (például az iraki olajszállítások problémájának időleges megoldása) nem gátolják. Pesszimistának látszik tehát a jelenlegi információk tükrében a gazdaságkutató intézetek előrejelzése.A szeptemberben kibocsátott konjunktúrajelentések már némileg kedvezőbben ítélik meg a gazdasági kilátásokat. Ezek szerint a Kopint-Datorg 2000-re 4 százalékos GDP-növekedést prognosztizál 7,5-8 százalékos infláció mellett. A GKI előrejelzése szerint jövőre 4 százalékot meghaladó GDP-bővülésre lehet számítani, de az infláció 9 százalékos „lesz” – szemben a kormány által várt 6-7 százalékkal.