A finneken nem múlik EU-tagságunk

Finnország rövidesen átadja az EU-elnökségi posztot és feladatokat Portugáliának. Arra kerestük a választ, hogy a finnek mennyiben tartották meg ígéreteiket Magyarországgal szemben, és Finnországnak miért sikerült rövidebb idő alatt az EU-ba bejutni. Vig József, Magyarország finnországi nagykövete válaszolt a Napi Magyarországnak.– A finnek EU-elnökségük alatt mennyiben segítették elő Magyarország EU-csat-lakozását? – Finnország 1995-ös taggá válása óta következetesen támogatja az unió további bővítését. Nekünk magyaroknak azt az ígéretet tették, hogy a bővítési folyamatot igyekeznek a megfelelő ütemben tartani. A finnek maximálisan betartották vállalásukat, a csatlakozás üteme nem lassult. Elnökségük alatt a kompromisszumkeresésben, a közös gondolkodás előmozdításában, az ütemdiktálásban volt jelentős szerepük. Intézményes szinteken és a tapasztalatok átadásában is megbízható partnernek bizonyultak. Finn részről ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a bővítésnek előfeltétele a jelöltek részéről a felkészültség, a koppenhágai kritériumok teljesítése. Az unió részéről ugyanakkor meg kell teremteni a feltételeket az új tagok befogadására, mely elsősorban az intézményi kérdésekről tartandó kormányközi konferencia elkezdését és sikeres befejezését jelenti. A bizottság újjáalakításával és az új parlamenttel járó feladatok megnehezítették az elnökség munkáját. – A finnek hány lépcsőben képzelik el a felvételt? A helsinki csúcson várhatóan döntés születik arról, hány országgal bővítik ki a felvételre várók táborát. Ennek következtében nem távolodik-e a magyar csatlakozás esélye és időpontja? – Magyarország gazdaságilag és politikailag stabil ország, ezért az, hogy az EU újabb országokkal is tárgyalni kezd, nem veszélyezteti a magyar pozíciót, hanem inkább esélyt ad a kevésbé fejletteknek is. Finn részről a bővítést nem szakaszokra osztott lépésekben tartják megvalósíthatónak. Egy folyamatnak tekintik, amelyben mindkét félnek – a tagjelölteknek és az uniónak – egyaránt megvan a maga feladata. Igyekeznek elkerülni, hogy bármilyen konkrét időpontot megnevezzenek, álláspontjuk szerint a bővítésre akkor kerülhet sor, mikor arra mindkét fél megfelelően felkészült. – A finneknek kevesebb mint két év alatt sikerült elérniük, hogy uniós tagok legyenek. Miért volt gyorsabb és egyszerűbb a finnek csatlakozása? – A finnek a gazdaság szerkezetátalakítását kétszer is elvégezték az EU-csatlakozás előtt, és az elmúlt harminc évben folyamatosan integrálódtak Nyugat-Európához. A skandináv államokkal már harminc évvel ezelőtt megszüntették a határokat, megvalósult az országok közötti szabad munkaerő- és tőkevándorlás. Kicsiben megvalósult az Európai Unió. A finn gazdaságban olyan húzóágazatok voltak, mint a hajó-, a fa-, a papíripar. Az ország 1995-ös EU-csatlakozáskor már kilábalt a recesszióból, fejlett gazdasággal, megfelelő piaci, kereskedelmi, pénzügyi, valamint szociális, intézményi struktúrával rendelkezett. – A finnek hogyan ítélik meg országuk gazdasági helyzetét a csatlakozás óta? Javult vagy romlott az életszínvonal? – A lakosság nagyobbik része pozitívabbnak ítéli meg saját sorsát a tagság óta, amelynek elnyerését követően például az élelmiszerárak jelentős mértékben, 20-30 százalékkal csökkentek. Finn-országban 1995-ben a lakosság 56,9 százaléka gondolta úgy, hogy – a tagság előnyeit és hátrányait mérlegelve – uniós polgár akar lenni. Az azóta eltelt időszak alatt ez a szám töretlenül emelkedik, a finnek többsége elégedett saját helyzetével. A mezőgazdaságban dolgozók egy kisebb csoportja viszont továbbra is előítéletekkel viseltet az unióval szemben. A mezőgazdaság mindig is ráfizetéses volt, ezért már a nyolcvanas évek elején elhangzottak olyan vélemények, hogy a finn nemzetgazdaság jobban járna, ha a paraszt nem csinálna semmit, mert az importtal olcsóbban jutnak a termékhez. A finn parasztok inkább mentálisan nem tudják feldolgozni a kialakult új helyzetet. A tagság előtt a gazdálkodók által megtermelt mezőgazdasági termékekért az állam magas árat fizetett, azt a látszatot keltve, hogy a gazdálkodók által végzett tevékenység profitot termel és hasznos. Napjainkban a brüsszeli bizottság dönt különböző mezőgazdasági támogatásokról, amelyeket a gazdálkodók támogatásként kapnak meg. – A finn gazdaság mennyire mutat fel pozitív eredményeket, és mennyiben tér el az EU-átlagtól? – Az ötmilliós Finnország a világ GDP-jének 0,4 százalékát, az EU-nak 1,5 százalékát adja. Napjainkban az egy főre jutó GDP 23 ezer amerikai dollár, amely az EU-átlagot meghaladva Hollandia és Nagy-Britannia között helyezkedik el. Öt éve töretlen a finn gazdaság növekedése, éves szinten a GDP csaknem 5 százalékkal növekedett, de az orosz válság miatt az idén csak 3,5, míg jövőre várhatóan 4 százalékkal fog emelkedni, azonban ez is az EU- és az OECD-országok teljesítményét meghaladó mutató. Az éves infláció 1,1 százalékos. Az ipari termelés növekedése idén 6, jövőre 5 százalékra mérséklődik. A finn fizetési mérleg kedvező alakulását évek óta a nagyarányú exporttöbblet biztosítja. A finnek legjelentősebb kereskedelmi partnerei az EU- és az EFTA-országok, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország. – Magyarország mennyire vonzó terület a finn befektetőknek? – Finnország a 10. helyet foglalja el a magyarországi befektetői rangsorban a mintegy 500 millió dolláros befektetési értékkel. A 100, hazánkban jelen lévő finn gazdasági érdekeltség döntő többsége a reálszférában, elsősorban az ipari termelésben találta meg számítását. A régióban első számú befektetési célpont lett Magyarország. Megkülönböztetett megítélésünkben már kisebb szerepet játszik a rokonnép-tudat, sokkal inkább EU-tagjelöltségünk, a politikai stabilitás, a gazdasági környezet kiszámíthatósága teszi Magyarországot vonzóvá a finn befektetők számára. – Finnország elnöke nagy szerepet vállalt a koszovói helyzet rendezésében. A finnek mennyire tartják fontosnak, hogy országuk és elnökük jelentős szerepet vállalt és vállal a világ és egyes régiók békéjének megteremtésében? Ennek a szerepkörnek véget vetne, ha az ország katonailag is elkötelezné magát. Támogatnák-e a finnek hazájuk NATO-csatlakozását? – A finnek a kezdetektől jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a háborús konfliktusok békés rendezésében. Részt vesznek az ENSZ különböző békefenntartó csapataiban. Kezdeményezően lépnek fel a békés rendezés ügyében. Az elnök jelentős nemzetközi diplomáciai gyakorlattal rendelkezik. Eljutott az ENSZ-főtitkár helyettesi pozíciójába, és a főtitkár különmegbízottja volt Namíbiában. Finnország történelménél és földrajzi fekvésénél fogva különleges közvetítő szerepet tölt be a Nyugat és Moszkva között. A koszovói válság rendezése nem volt elképzelhető Moszkva bevonása nélkül. A finnek segítették az orosz és a NATO-tárgyalások előmozdítását. A finn lakosság nagyobbik része elutasítja Finnország NATO-tagságát, ezért a finn politikusok sem tartják aktuálisnak a kérdés felvetését.