Az időt olyan folyóhoz szokták hasonlítani, melynek áramlását földi erőnek eddig nem sikerült megállítania. Az első lélegzetvételtől magával sodor bennünket, és többé nincs menekvés: a hol erősebbnek, hol pedig gyengébbnek tűnő sodrásból csak a halál képes kiragadni bennünket. Az öregedés – eddigi hiedelmeink szerint – összefügg az idővel, s az életfolyamatok bizonyos szakaszában éppúgy bekövetkezik, ahogy az elmúlását sem kerülheti el senki.Ez az emberiséggel egyidős felfogás újabban mégis megdőlni látszik. A Spektrum televízióban nemrég kezdődött ismeretterjesztő sorozatfilm – Az élet alkonya – azokról a kísérletekről próbál számot adni, amelyek az öregedés titkait, törvényszerűségeit kutatják. Az átlagos műveltséggel bíró nézők már eddig is sejtették, hogy a genetika csodákra képes, ezért nem találnak semmi meglepőt abban, hogy a szervezet leépüléséért is egy gén, pontosabban egyes gének közötti bonyolult viszonyrendszer a felelős. A film tanulsága szerint rohamosan közeledik a perc, amikor a tudóstársadalom elkülönítheti ezeket a géneket, s konkrét lépéseket is tehet az öregség elleni küzdelemben. Az emberiség egyik legősibb álma válna valóra ezzel, hisz egy kis „gén-rendezgetéssel” az átlagéletkor akár háromszorosára is tágítható lenne. Mindez azonban egyelőre még csak elméleti lehetőség. A konkrétumok – a film tanulsága szerint – most még arról szólnak, hogy az öregedés csak a szervezet önjavító képességével odázható el. Magyarán: a stressz- és ragadozómentes környezet, az egészséges élettér jócskán meghosszabbítja az életet.Ha az amerikai tudósoknak igazuk van, és a fölbolydult, sarkaiból kifordult élet feszültségei elvonják a szervezet önjavító energiáit, akkor nekünk, magyaroknak jó az esélyünk, hogy a földkerekség legrövidebb átlagéletkorú népe legyünk. Az elmúlt évek bizonytalansága, a növekvő adóterhek, a nem szelídülő vadkapitalizmus mind olyan tényezők, amelyek lenullázzák önjavításra fordítható energiáinkat. Ez azonban nem függ össze a genetikával, bár ki tudja: a gének állítólag mindent rögzítenek, ami eleinkkel történt. Ha tehát magyar kutatók is megpróbálkoznának az öregedési gén föllelésével, talán a történelmi pesszimizmus génjét is meg kellene keresniük: nálunk valószínűleg e kettő együtt felelős a korai öregedésért.
További százmilliárd forint az élelmiszeripar fejlesztésére
