Az EMKE-védjegy oltalmában

Idén 110 éve vette fel az erdélyi magyarok kulturális szövetsége hivatalosan az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület nevet. Már 1887-ben használták ezt az elnevezést, de hivatalossá csak az 1889. október 12-i igazgatói választmányi döntés tette.Az EMKE nem csak kulturális feladatokat látott el. Vezetői alapították az első erdélyi szövetkezeteket, támogatták a helyi- és háziipart.Ennek érdekében vállalták az Első Temesvári Gyufagyár termékének népszerűsítését. Már 1898 őszén egyezményt írtak alá, amely szerint „a gyár EMKE-gyufa név alatt minden külföldi gyártmánnyal egyenértékű, foszfor nélküli, úgynevezett svéd gyufát hoz forgalomba.” A következő évben (1899-ben) körlevélben szólították fel az egyesület tagjait: „Kérjünk EMKE-gyufát!”, mivel az hazai termék. Őszintén közölték, hogy az egyesület „ezen hazai versenygyufa erkölcsi támogatásáért 5 százalékot kap”. Budapest is átvette a kezdeményezést: kötelezték a fővárosi hivatalokat, hogy ezentúl szükségletüket a hazai gyártmányú EMKE-gyufából fedezzék. Indokolásul közölték, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az EMKE-gyufa eléri a svéd gyufa minőségét.Később – a jó propaganda eredményeként – külföldről is érkeztek megrendelések. Vásárolt magyar gyufát Törökország és Egyiptom, Bulgária pedig két éven át az ország egész szükségletét Temesvárról szerezte be.Az 1886-ban alapított temesvári gyufagyár felvirágzott, és Szana Zsigmond, a gyár vezérigazgatója elégedetten nyilatkozhatta, hogy 400 munkásuk az EMKE-felhívás kibocsátása óta évente már nem 4, hanem 20 millió doboz gyufát gyárt. A jól működő és kiváló minőséget előállító gyárat munkásságáért az Országos Iparegyesület ezüst díszéremmel tüntette ki.Sorra jelentek meg a hazai piacokon az egyesület ajánlotta magyar termékek, többek között az EMKE védjegyével forgalmazott gyújtó, rizskeményítő, gyertya, mellény, vászon, kékítő, kályha, levélpapír. Kolozsvárott, az EMKE székhelyén ezt a nevet használta a főtéren lévő drogéria, de volt EMKE-palota, park, tér, később Budapesten híres vendéglő is.Ez a gazdasági tevékenység segítette hozzá az EMKÉ-t, hogy már az 1940-es években akkor csúcstechnikának számító berendezéssel ellátott autóbusszal, ahogy mondták, „meseautóval” bonyolítsa le kiszállásait.1949-ben, ötven éve számolták fel az erdélyi magyarok kulturális szervezetét, amely a rendszerváltás után, 1991. április 20-án Brassó városában alakult újjá.Újra lángra lobbanhat az EMKE-gyufa.