Orbán Viktor: Az a kérdés, hogy kormányt választunk vagy helytartót + videó

Hazai pályán, a jász-kunsági településen, Mezőtúron folytatta Orbán Viktor miniszterelnök országjárását február 5-én. A kormányfő a vármegyei hírportálnak, a Szoljon.hu-nak adott interjút, amelyben a magyar agráriumról, a kelet-nyugati országrészek felzárkóztatásáról, a brüsszeli tervekről, valamint az áprilisi országgyűlési választás tétjéről is beszélt.

Mezőtúron folytatta országjárását Orbán Viktor miniszterelnök február 5-én, ez alkalomból a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportálnak (szoljon.hu) adott exkluzív interjút. Orbán Viktor a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy a kormány nem mond le az Alföldről és az ott folyó mezőgazdasági tevékenységről, még a klímaváltozás kihívásai ellenére sem. Az Alföld program keretében a gazdák az uniós területalapú támogatásokon felül nemzeti forrásból további 80 százalékos kiegészítést kapnak, így a következő 4–7 évben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar lesz a magyar költségvetés legnagyobb támogatási területe. 

– Tehát én a gazdáknak azt tanácsolom, hogy a földet tartsák, fejlesztésekben gondolkodjanak, és persze arra fel kell készülni, hogy a hagyományos nagyüzemi vagy nagytáblás, alapvetően gabonatermelésre épülő művelési kultúra az nehézségekkel fog küzdeni a következő időszakban. Tehát részben öntözni kell, részben pedig keresni kell olyan új kultúrákat, növényi kultúrákat, amelyek biztonságosabban termeszthetők a megváltozott klimatikus viszonyok között. Tehát a klímaváltozás megállítását nem vállaljuk, az ahhoz való alkalmazkodásban segítünk a gazdáknak – fogalmazott a kormányfő. 

Orbán Viktor miniszterelnök Mezőtúron Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

A miniszterelnök szerint Brüsszel a mezőgazdaságot a múlthoz tartozó ágazatként kezeli, forráskivonásra és termelés-visszafogásra törekszik, miközben 

a magyar kormány a gazdák mellett áll, és egy rossz brüsszeli agrárpolitika mellett is jó nemzeti agrárpolitikát folytat. 

Kiemelte: több európai ország gazdái közösen lépnek fel érdekeik védelmében.

– Van is néhány kormány, amelyik a gazdák mellett áll. Ilyenek a közép-európai kormányok, a magyar kormány vagy a lengyel kormány, de a nagy mezőgazdasággal rendelkező franciák is ott vannak velünk, tehát van egy összeurópai szervezkedés a gazdák között, hogy ne engedjék a gazdák tönkretételét, mert Brüsszel végül is egy leépítésben, termelés-visszafogásban gondolkodik az előttünk álló évtizedre nézve – fejtette ki. 

Arra is részletesen kitért, hogy a magyar kormány által pár éve meghirdetett kelet-magyarországi régiók nyugati térséghez való felzárkóztatása most milyen fázisban van.  

– Mi azt tűztük ki célul, hogy az ország keleti és nyugati része közötti fejlettségbeli különbséget eltüntetjük. 

Ez egy történelmi léptékű feladat, ez nem megy máról holnapra, meg nem megy ráolvasással sem, mert hosszú évtizedek alatt, sőt, talán évszázadok alatt alakult ki ez a különbség. Mi azt választottuk, azt az utat választottuk, hogy nagy iparfejlesztési programokat hirdettünk meg az ország keleti részén – mondta a miniszterelnök, aki felhívta a figyelmet a régióban történt fejlesztésekre, példaként említve Nyíregyházát, Debrecent, Egert. 

Véleménye szerint „Kelet-Magyarországnak az északi része jó pályán van”. Rámutatott arra is, hogy az Alföld északi és az Alföld déli részének fejlesztése elvált, míg a középen levő Kecskemét fejlődik, Szolnok, ahol egyébként komoly fejlődési lehetőség van, inkább leszakad. Jelezte, hogy a mostani szolnoki városvezetéssel nem jutnak dűlőre, de a felzárkóztatásban kulcsfontosságú lesz az, hogy mit hoz a parlamenti választás.

– Reméljük, hogy Szolnoknak olyan parlamenti képviselője lesz, aki a nemzeti kormánnyal ki tud alakítani egy olyan együttműködést, amelynek Szolnok az előnyét látja. Nem kívánom Szolnoknak, hogy ellenzéki polgármestere, illetve ellenzéki képviselője legyen, mert a következő időszakban komoly csaták lesznek a fejlesztési forrásokért, és itt sokkal inkább tud segíteni Szolnoknak egy kormánypárti képviselő, mint egy ellenzéki. Ez a szolnokiak dolga, ezt csak figyelmükbe ajánlom – fejtette ki, majd a mezőtúri fejlesztésekről is beszélt.  

– Tehát a következő tíz év az arról szól, hogy az Alföld program keretében a dél-alföldi részeket, ami innentől Szolnoktól déli irányba található, azokat a területeket hogyan lehet és milyen programokkal lehet sikeresen fejleszteni. Szeged már elég jól néz ki, Vásárhely jól néz ki, Makó kapaszkodik, tehát a dél-alföldi részeken is vannak biztató jelek, Szarvas szerintem kiemelkedő fejlődést mutat, most Szolnokon, Karcagon, Mezőtúron, Túrkevén a sor – jelentette ki Orbán Viktor. 

– Az a kérdés, hogy kormányt választunk vagy helytartót 

– szögezte le a miniszterelnök a választás tétjeként. Álláspontja szerint Brüsszel nyomást gyakorol Magyarországra a háborúba való belépés, a migráció, a gyermekvédelmi szabályok feladása és a pénzügyi befizetések növelése érdekében. A nemzeti kormány ezzel szemben megvédi az ország érdekeit.

– Tehát az a helyzet, hogy 

a választás tétje, hogy képesek vagyunk-e a saját érdekünket szolgáló nemzeti úton maradni, nemzeti kormányunk lesz-e és nemzeti rendszert építünk-e a következő időszakban, vagy letérdelünk, behódolunk, egy brüsszeli utasításokat végrehajtó, helytartótanács jellegű kormányt választunk magunknak. Ez a tét. Úgy is mondhatnám, hogy brüsszeli rendszert akarunk vagy magyar rendszert akarunk? – fejtette ki. 

– Hogyan akarunk élni? A magyar úton járva, vagy brüsszeli útvonalat követve? – tette fel a kérdést a kormányfő, aki azt tanácsolta, hogy „maradjunk a saját karakterünknek, fölfogásunknak, gondolkodásmódunknak és érdekünknek megfelelő nemzeti útvonalon, és védjük meg a magyar nemzeti rendszert, ne engedjük, hogy egy idegen, brüsszeli érdekeket szolgáló rendszert erőltessenek a nyakunkba”. 

– Itt a nagytőke készülődik valójában brüsszeli mezben. 

Azt látni is az ellenzék körül csoportosuló üzleti körökön, ott bankárok vannak, meg van még energiacég-igazgatók, meg londoni lobbisták, tehát ha nem nemzeti kormány van Magyarországon, hanem brüsszeli, az azt jelenti, hogy a nagytőke alakít kormányt Magyarországon, és a magyar embereket ki fogják zsebelni. 

Ez történik. Így volt ez 2010 előtt is, ezt mi megállítottuk, és ha nem figyelünk oda, ez újra megtörténik majd Magyarországon – figyelmeztetett. 

Azzal kapcsolatosan, hogy erre van-e elegendő politikai és anyagi erőforrás, emlékeztetett, hogy az egyszázalékos  gazdasági növekedés mellett 11 százalékos minimálbér-emelés volt, működik a rezsicsökkentés, az otthontámogatás, bevezették a 14. havi nyugdíjat és a magyar családtámogatási rendszer is egyedülálló Európában. 

–  Tehát én azt gondolom, hogy van gazdasági erőforrásunk, a magyar gazdaság erős lábakon áll, ha a háborúnak vége van és a béke elérkezik, akkor nem fogja blokkolni a növekedést a háború, még nagyobb lendülettel tudunk haladni, de még ilyen gazdasági teljesítmény mellett is olyan programokat tudunk megindítani, amely sok millió magyar családot ér el – mondta, hozzátéve, hogy a kétgyermekes anyák szja-mentessége szintén egy olyan hungarikum, amit „el sem tudnak képzelni egy brüsszeli aggyal működő politikai rendszerben”.  Hangsúlyozta, hogy Magyarország több lábon áll, amerikai és ázsiai beruházások is érkeznek az országba.

– A kérdés az, hogy politikai erőforrás van-e. Ezek a brüsszeliek nem nyugszanak, ez egy szorgalmas fajta. Ők mindenhol, nem csak Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában, Romániában, mindenhol azon dolgoznak, hogy Brüsszel-párti kormányok legyenek, és a nemzeti erőforrásokat, vagyis a pénzt minél nagyobb arányban tudják elvinni a saját nagy multicégeikhez, illetve a brüsszeli központi költségvetésbe. És ezzel szemben lépnek fel mindenhol a nemzeti erők. 

A magyarok sorsa a magyarok kezében van. Ha a magyarok támogatnak egy nemzeti kormányt, akkor ahogyan eddig, mi nemet mondunk minden olyan követelésre Brüsszel irányába, ami ellentétes Magyarország érdekeivel. Ha brüsszeli kormányt választanak, az nem nemet fog mondani, hanem végre fog hajtani minden utasítást, ami onnan érkezik 

– fogalmazott a kormányfő, aki arra is részletesen válaszolt, hogy a Fidesz miként tudja megszólítani a fiatalokat.  

Tapasztalata szerint a fiatalok nem az ellenzék, hanem a nemzeti kormány felé húznak, és úgy látja, hogy ki is fognak tartani mellette.

– Ha egy brüsszeli kormányra szavaznak, akkor tudniuk kell, hogy azt kockáztatják, el fogják őket vinni, be fogják őket sorozni, el fogják őket vinni a háborúba. És azt is kockáztatják, hogy azt a pénzt, amit a nemzeti kormány eddig nekik tett elérhetővé, oktatási rendszer, új egyetemek, új szakképzési centrumok, otthonteremtési támogatás, ezeket a pénzeket is elviszi Brüsszel, oda fogja adni Ukrajnának. Tehát a fiatalok, ha nem a nemzeti utat választják, föladják a saját jövőjüket. Én a fiatalokról jobb véleménnyel vagyok ennél, nem hiszem, hogy a saját érdekeik ellen szavaznának – jelentette ki. 

– Brüsszel már benne áll ebben a háborúban. Magyarország, Csehország, Szlovákia, három olyan ország, amelyik nem ült fel ennek a provokációnak, és ki tudott maradni ebből a háborúból, de a többiek pénzét, fegyverét, azokat viszik Ukrajnába, és előbb-utóbb vinni fogják a fiataljaikat is. A nagy kérdése a jövőnek, hogy lesz-e olyan kormányunk, amely nemet mondva Brüsszelnek ki tud maradni a háborúból. Mi erre képesek vagyunk, én erre személyesen is képes voltam eddig, és képes leszek a következő években is – jelentette ki Orbán Viktor. 

A teljes beszélgetést itt tudja meghallgatni: 
 

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök Mezőtúron (Fotó Orbán Viktor Facebook-oldala)

További játékainkhoz kattintson ide!