időjárás 19°C Csaba 2022. július 6.
logo

Fenyegetés

1999.12.03. 23:00

Eljött az ideje az értelmes célokért való cselekvésnek – Sándor László csütörtökön világgá röpített nyilatkozatának ezen mondatával egyet lehet érteni, de a folytatás botrányosra sikeredett. A legismertebb szakszervezeti konföderáció, az MSZOSZ elnöke ugyanis egy vidéki rendezvényen nem kevesebbet állított, mint hogy „a magyar szakszervezeti mozgalom a rendszerváltozás óta eltelt tíz esztendőben rájött arra, hogy tagságára alapozva a tárgyalásos stratégiáról át kell térnie a konfrontatív stratégiára”.Sándor kijelentése nem azért felháborító, mert a benne kifejeződő fenyegetés komolyan veszélyezteti a demokratikus berendezkedést. A szakszervezeti mozgalom ugyanis már régen hitelét vesztette, megújulása elmaradt, így bizonyosan nem tudja mozgósítani a társadalmat a demokratikusan választott kormánnyal szemben. Mégcsak nem is az a legnagyobb probléma, hogy a nyilatkozat helyenként a pártállam mozgalmi nyelvezetét idézi („a szakszervezeti tagság széles tömegeire kell támaszkodnunk”). Mindezt el lehetne intézni egy kézlegyintéssel, ha nem ismernénk azt a személyt, aki ezt a kijelentést tette, s nem tudnánk, hogy milyen érdekcsoportokat képvisel valójában.A VIP-botrányban való érintettsége mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy Sándor László tevékenysége nehezen egyeztethető össze a klasszikus érdekvédelemmel. Az MSZP-frakcióban is helyet foglaló szakszervezeti vezér kijelentésének cinizmusát pedig jól jellemzi az a magatartás, amelyet az MSZOSZ az előző, magát amúgy szociálisan érzékenynek hirdető kormány idején tanúsított. Mint emlékezetes, a Bokros-csomagnak az eliten kívüli társadalom egészét sújtó intézkedései ellen a SZOT utódszervezete sokkal puhányabban lépett fel, mint a családtámogatásokat kiterjesztő, a nyugdíjak reálértékét fokozatosan emelő mostani koalícióval szemben. S akkor arról még nem is beszéltünk arról, hogy például a felszámolt társadalombiztosítási önkormányzatokon keresztül a szakszervezeti bürokrácia szinte minden korrupciós ügyben érintett volt az utóbbi években.Értelmes célokat amúgy nem lenne nehéz találnia ma egy szakszervezeti funkcionáriusnak. Az érdekvédelmi szervezetek hatóköre alig terjed túl az igen súlyos problémákkal terhelt közszférán, miközben a multiknál, a privatizált, magánkézben lévő vállalatoknál sokszor a munkavállalók legelemibb jogai is sérülnek. Ilyen körülmények között a demagógia vádja nélkül lehet vadkapitalista viszonyokról beszélni. Teendő tehát akadna bőven, ám aligha várható a korrumpálódott posztkommunista elit képviselőitől a hatékony munkavállalói érdekvédelem megszervezése.Nem ezért fizetik őket.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.