időjárás 25°C Apollónia 2022. július 7.
logo

Keveslik a kárpótlást

Stefan Lázár (Köln)
1999.12.08. 23:00

Az előjelek elszomorítók: zátonyra futottak – még mielőtt folytatódtak volna – azok a tárgyalások, amelyek a nemzetiszocializmus időszaka során Németországban kényszermunkát végzett külföldiek anyagi kárpótlását hivatottak szabályozni.Sajtóértesülések szerint a volt kényszermunkások érdekeit képviselő amerikai ügyvéd, Mel Weiss bejelentette: ügyfelei nevében elutasítja a német fél nyolc és fél milliárd márkára rúgó ajánlatát. Ezzel zsákutcába jutnak a megbeszélések – Otto Lambs-dorff gróf, a szövetségi kormány meghatalmazott képviselője ugyanis közölte, hogy a nyolcmilliárd márka a végső határt jelenti, Gerhard Schröder kancellár – a szociáldemokraták újraválasztott elnöke – hasonló értelemben tájékoztatta Bill Clinton amerikai elnököt. A tárgyalófelek néhány héttel ezelőtt gondolkodási időben állapodtak meg, ez tegnap lejárt, a folytatás menete egyelőre kiszámíthatatlan. A hajdani kényszermunkásoknak juttatandó jóvátétel összege két forrásból származik: huszonnégy német vállalkozás ötmilliárdot ajánlott fel, az állam ezt további hárommilliárd márkával egészítette ki. A kárpótlásra jogosult személyek száma egymillió körül mozog. Az amerikai zsidó szervezet, az „American Jewish Commitee” a közelmúltban olyan listával lépett a nyilvánosság elé, amely további kétszázötvenhét vállalatot nevez meg mint kényszermunkásokat foglalkoztatott cégeket, ezek közül száztizenhetet felszólítottak arra, hogy csatlakozzanak az alapítványhoz, és megfelelő hozzájárulással növeljék a kárpótlás összegét. Lambs-dorff gróf véleménye szerint a hazai vállalatok csak igen húzódozva reagáltak, ugyanakkor a kormánymegbízott annak a reményének adott kifejezést, hogy Washington végre határozott öszszegben jelöli meg annak követelését, miután a német ajánlatot mindössze nem kielégítőnek nevezte. „Amennyiben nem kerül meghatározott összeg hamarosan az asztalra, úgy félő, hogy a német alapítványkezdeményezést sem lehet fenntartani” – hangoztatta a liberális politikus. Stuart Eizenstat – az USA megbízottja – tíz-tizenegymilliárd márkát emlegetett azt követően, hogy a kelet-közép-európai országok képviselői viszszautasították a német ajánlatot. Jirí Sitler cseh diplomata óvott attól, hogy szükségtelenül dramatizálják a helyzetet. „A kelet-európai áldozatok képviselői még nem kaptak választ arra a bejelentésükre, hogy kevésnek tartják a nyolcmilliárd márkát” – hangoztatta. Az ötmilliárdot felajánló német vállalatok szóvivője, Wolfgang Gibowski azt veti az áldozatokat képviselő ügyvédek szemére, hogy nem ismerik fel a helyzet komolyságát: „Ajánlatunk jó, a hazai gazdaság ennél többet a jövőben sem tud felkínálni.” A történelmi és erkölcsi háttérrel rendelkező ügy két szemszögből is igényt támaszt a gyors és elfogadható megoldásra. Amennyiben nem sikerül hamarosan megegyezést elérni, úgy félő, hogy a volt kényszermunkások nagy része – tekintettel magas korukra – már nem jut a jóvátétel birtokába.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.