Ki mondja meg hány óra?

Magyarország egyetlen, a szó szoros értelmében etalonnak számító céziumórája az Országos Mérésügyi Hivatalban található. A nanomásodperces (0,000000001) eltéréséket is megkülönböztetni képes szerkezetről és a világot behálózó szuperpontos órarendszerről a magyar idő őre, Schneider Ferenc mesélt a MAG-nak.Meglepő, de az első modern időmérő szerkezetnek számító kvarcórák már századunk harmincas éveiben megjelentek. Amikor ezek az órák kezdtek tömegesen elterjedni, akkor – a hatvanas években – vette át a pontosságért folytatott versenyben a vezető helyet az atomóra: a 60-as években megjelenő céziumóra új időegységet vezetett be az időmérésre. A másodpercre éppen ezért új definíciót találtak ki, ez a céziumóra által mért másodperc. (Az új másodperc csak milliomodnyi részben tér el a hagyományos másodperctől).Kevesek számára ismert, hogy Magyarországon egyetlen ilyen hivatalos, céziumalapú etalon található, ez az Országos Mérésügyi Hivatalban üzemel. A HewlettPackard cég által kifejlesztett mintegy 30 milliót érő céziumóra élettartama nem túl hosszú, 5-10 év. Ahogy azt dr. Schneider Ferenc, a hivatal főtanácsosa a MAG-nak elmondta, intézetükben 1975 óta méri az időt ilyen óra. A főtanácsos és munkatársai napi kapcsolatban vannak a párizsi székhelyű BIPM-mel, azaz a Nemzetközi Mérésügyi Szervezettel, és naponta mintegy hússzor egyeztetik óráikat, pontosabban mérési adataikat.A GPS-műholdrendszer is segít a pontos idő megállapításában. A GPS-t (Global Positioning System – globális helyzetmeghatározó rendszer) alkotó műholdak 19-20 ezer kilométeres magasságban keringenek a Föld körül. A rendszer 24 műholdból áll, mindegyiküknek több, egymással szinkronizált atomóra működik a fedélzetén. Gyakorlatilag a rendszer szolgáltatása mindazok számára elérhető, akiknek van a jelek vételéhez szükséges technológiája. A Föld bármely pontjáról, bármely időpontban legalább négy ilyen műhold látható. Egy műhold már elégséges a pontos idő meghatározásához, négy műholdról vett jel kell viszont a pontos helyzetmeghatározáshoz. A GPS-rendszer műholdjai által sugárzott idő azonban (katonai okokból) mesterségesen „lebutított”, pontossága +/- 340 nanomásodperc.A GPS-nek köszönhetően, a Földön a több ezer kilométerre egymástól elhelyezett vevők is tudják egy időben ugyanazt a műholdas jelet venni. Az adott céziumórák mellett üzemel egy-egy GPS-vevő (ilyen is van az OMH-ban), és ezek egyszerre két ilyen műhold jelét is tudják fogni. A pontos időt különféle bonyolult eljárásokkal és korrekciókkal, de lényegében a két időadat különbségével tudják megállapítani.A műholdas adások vételének sorrendjét a BIPM határozza meg. Ebből áll össze a mai legmodernebb időmérési rendszer, az UTC, ami magyarul annyit tesz, hogy „koordinált világidő”. Ez a szisztéma az „atomikus” megfelelője az 1884-ben meghatározott greenwichi időnek (jelzése GMT), amelyet 1972-ben váltott fel a világ hivatalos időstandardjaként. Az UTC egyébként amolyan kompromisszum a Föld forgása alapján és az atomórák által számított idő között. A föld forgásának sebessége ugyanis kismértékben változó, éppen ezért a szakemberek bizonyos időközönként „szökőmásodperceket” iktatnak időszámításunkba, máskülönben úgy 50 000 ezer éven belül már – óráink szerint – éjjel 12 óra körül állna delelőn a Nap. 1999 január 1-jéig 22 ilyen szökőmásodpercet csentek napjainkba az atomórák őrei, majd fél perccel hosszabbítva meg a 72 előtt születettek életét.- A dologban az a szédületes, ellentétben a tömegmérésekkel, ahol csak 10 a mínusz hatodikon másodperces pontossággal tudják megmondani a végeredményt, hogy az időt sokkal pontosabban lehet mérni, akár 10 a mínusz tizenharmadikon (0,0000000000001) pontossággal is – teszi hozzá dr. Schneider, érzékeltetvén, miért is van szükség a korrekcióra az időnként lassabban, máskor gyorsabban forgó Föld esetében.Sokaknak van Magyarországon egy-kétezer forintos, bolti forgalomban is kapható, atomórához igazodó órájuk, amely egy adott rádióhullámhosszon sugárzott pontosidő-jel alapján automatikusan állítja be magát.Kézenfekvő lenne a megoldás, hogy ezeket a rádiójeleket itthonról sugározzák, de nem így van. A jeleket térségünkbe ugyanis a német mérésügyi intézet (DCF) sugározza, mi viszont földrajzilag a sáv szélén vagyunk, ezért itthon ezek az órák többnyire rapszodikusan működnek. Egyébként a Magyar Rádió is Németországból veszi a pontos idő jelét. Ebből is kitűnik, hogy az OMH-nak elsősorban nem az időszolgáltatás a fő profilja, hanem a frekvenciaszolgáltatás és annak hitelesítése. Az OMH hitelesíti az összes műsorszóró tevékenységet ellátó cég berendezéseit (televíziók, posta, rádiók). Egyébként az OMH-ban történik az összes fizikai mérést megkövetelő szerkezet államilag felügyelt ellenőrzése és hitelesítése is. A mindenkori gazdasági miniszter alá tartozó hivatal éves mérési bevétele egyébként nem elhanyagolandó öszszeg: idén mintegy 1,7 milliárd forint volt.