Közös szellemi kincseink

A magyar-román kulturális kapcsolatok bővítéséről tárgyalt Hámori József, az NKÖM minisztere romániai partnerével, Ion Caramitru kultuszminiszterrel tegnap délelőtt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában. Ebből az alkalomból szólítottuk meg a román tárca vezetőjét.Kérdésemre, hogy milyennek minősíti a két ország kulturális kapcsolatait jelen pillanatban – a Hámori Józseffel tavaly aláírt hosszú távú együttműködési egyezmény szellemében -, a román tárca vezetője elmondta, hogy soha ilyen gazdag nem volt az elmúlt időszakban a két ország kulturális kapcsolatrendszere, mondhatni egyenesen látványosan fejlődött. Már csak annálfogva is, mert a két ország művelődési és tudományos igényeinek alapos elemzésén és fölmérésén alapult. A szerződésben foglaltak – köztük az is, hogy évenként kölcsönösen egy-egy kulturális rendezvénysorozatot mutatnak be a két fővárosban – rendre meg is valósulnak, amiként a mostani budapesti kulturális napok.Eme attraktív eseményeken kívül, természetesen, foglalkoznak a többi, kevésbé látványos, ám fontos kapcsolatépítő elemmel is. Így például folyamatban van a Románia területén található magyar vonatkozású műemlékek – melyek azonos mértékben tartoznak mindkét félhez – közös fölújítása, a templomoktól a kastélyokig, kulturális örökséghez tartozó épületekig. Az idén aláírt ebbéli megállapodás, bizonyos épületek esetében, már gyakorlati fázisba lépett, és folyamatosan szemmel tartják, hogy az előírásoknak megfelelő ütemezésben kerüljön sor a restaurálásokra.Igen jól halad a román kultuszminiszter kezdeményezésére született ún. bánlaki projekt. A Temesvár közelében fekvő kastélyban ugyanis olyan kulturális központot alakítottak ki, amelyet gyors ütemben restaurálnak, és amely a régió szellemi találkozójának helyszínéül szolgál majd.A közös megegyezést e vonatkozásban már több ország kulturális minisztere is jegyezte (Románia, Magyarország, Szlovákia, Horvátország, Bulgária), s várják Macedónia, Bosznia-Hercegovina és – amint a helyzet stabilizálódik – Jugoszlávia csatlakozását is. Májusban az aláíró kulturális miniszterek találkozóját szándékoznak megtartani Temesváron, ahol reményei szerint újabb, „avant-gárd” terveket üthetnek nyélbe közösen.Külön elégedettségének adott hangot Ion Caramitru arra vonatkozólag, ahogyan mostani találkozójukon a magyar művelődési miniszter fogadta a Mihai Eminescu-évforduló tiszteletére tett javaslatát, ugyanis ígéretet kapott arra, hogy magyar fordításban kiadják a legnagyobb román költő életművének néhány kötetét születésének 150. évfordulója alkalmából (2000 januárjában). Kettejük tárgyalásában helyt kapott az a szándék is, hogy közös erőfeszítéseket tegyenek a kisebb népek, államok gazdag nemzeti kultúrájának megóvása érdekében, a fenyegető globalizáció ellenében.Ion Caramitru egyébként követésre méltónak ítélte a magyar fél kulturális szférájának szervezeti, szerkezeti és – nem utolsósorban – szellemi fölépítését, átjárhatóságát, kezdve a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól mindazokig a gesztusokig, amelyeket Magyarország nemzeti kulturális identitásának megőrzéséért tesz.Hámori Józsefet arról faggatta lapunk, milyen egyezségre jutottak Caramitruval a romániai egyházi ingatlanok helyzetének rendezése ügyében. A román kultuszminiszter – mint mondotta Hámori – kitért arra is, hogy szorgalmazzák az egykori egyházi tulajdonok visszajuttatását, ám igen sok jogi procedúrával jár a dolog, mivel legtöbbjük az önkormányzatok birtokában van, s ott nem azt a megoldást alkalmazzák, mint itt Magyarországon, azaz hogy a kormány kompenzálja az önkormányzatokat ezekért az ingatlanokért. Hámori József erre nyomatékosan fölhívta a figyelmet, amivel ugyan egyetértett és további támogatásáról biztosította Caramitru, ám tart tőle, hogy Románia gazdasági nehézségei egyelőre nem sok reményt adnak rá.