Lakásfoglalók végnapjai

Budapesti kerületek, vidéki nagyvárosok és közigazgatási szakemberek is támogatják az önkényes lakásfoglalók elleni fellépést egyszerűsítő fideszes parlamenti indítványt. A lakástörvény módosításával kikerülhető a jelenlegi hosszadalmas bírósági és végrehajtási eljárás. Az önkormányzatok jegyzői határozattal is kilakoltathatnák a bérlakások „rémeit”, megálljt parancsolhatnak az illegális beköltözőknek, miközben a települések sok százmillió – eddig kidobott – forintot is megtakaríthatnak majd.Az önkényes beköltözés közel egy évtizedes „történelme” bebizonyította, a 2000. márciustól szabálysértésnek számító lakásfoglalás a társadalomra súlyosan veszélyes – nyilatkozta lapunknak Juharos Róbert fideszes országgyűlési képviselő. Az üres önkormányzati lakások feltörése és elfoglalása leginkább a főváros belső pesti kerületeiben és a vidéki nagyvárosokban okoz óriási károkat az önkormányzatoknak. Mint arról korábban beszámoltunk, a szabálysértési törvény módosítása alapján az önkényesekre jövőben elzárás vagy súlyos pénzbüntetés vár. Juharos szerint azonban az önkormányzati tulajdon védelmében a lakástörvény módosítása is elengedhetetlen. A településeknek ugyanolyan joguk van megvédeni lakásaikat és helyiségeiket, mint bármely magánszemélynek. Ha valakinek a lakásába betörnek, a tulajdonos bárkit felfogadhat, és kiteheti a „nem várt vendég” szűrét, míg ugyanezt az önkormányzatok nem tehetik meg. A javaslat olyan közigazgatási eljárást tesz lehetővé, amelyben a jegyzők – a birtokvédelem mintájára – határozattal intézkedhetnek a kilakoltatásról, s azt három napon belül végre kell hajtani, még akkor is, ha az érintett a bírósághoz fordul.A lakástörvény 1994. januári életbelépése előtt a kilakoltatásról a polgármesteri hivatalok hatóságként intézkedhettek. Addig néhány óra alatt, karhatalmi segédlettel is elzavarhatták az önkényeseket, azóta viszont csak bírósági határozattal, a végrehajtási törvény alapján lehet fellépni. Az úgynevezett gyorsított eljárás hosszú hónapokig is eltarthat, miközben a feljelentett lakásfoglaló személye „cserélő-dik”, s a lakás felszabadításához az új önkényes feljelentésére van szükség. A korábbi kilakoltatások rendre nagy port kavartak, s egyes médiumok drámai képekkel illusztrálták, hogy gyakran sokgyermekes családokat is az utcára raknak.- Hamis az a gyakran felhozott ellenérv, miszerint a kilakoltatásokkal szegény emberek és gyermekek is az utcára kerülhetnek, mert róluk a szociálpolitikának kell gondoskodnia – véli a fideszes képviselő.Szabó Lajos, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője kifejezetten jónak találja a jogszabály-módosítási javaslatot. Mint elmondta, ma az államigazgatás gyenge pontja a végrehajtás. Szerinte a magyar jogrendbe illeszkedő elgondolás megoldást jelent ez ügyben. A Belügyminisztérium lakásgazdálkodási osztálya korábban ellenezte az önkormányzatok hatósági jogkörének visszaállítását, most viszont szakmai egyeztetéseket tartanak Juharos indítványáról – tudtuk meg a tárca illetékesétől.Dzsumbuj PestenA legtöbb önkényes lakásfoglaló a főváros VIII. kerületében található. Józsefváros önkormányzatának évente 100 millió forintos kárt okoznak az önkényes lakásfoglalók, akiknek száma az elmúlt hónapokban is jelentősen nőtt – tájékoztatta lapunkat Székelyné Gyökössy Dóra alpolgármester, aki nagyon várja a törvénymódosítást. A kerületi képviselők ez ügyben még az Alkotmánybírósághoz is fordultak. Előfordul, hogy a rehabilitációra kijelölt és kiürített épületeket szállják meg a többségükben nem kerületi és budapesti illetőségű törvényszegők. Az önkormányzati lakások száma a fővárosban itt a legmagasabb, meghaladja a 13 ezret. A lakásfoglalások száma száznál is több, a kerületi vagyonkezelő által kezdeményezett bírósági eljárást pedig könnyedén kijátsszák az elkövetők. Az esetleg kiürített bérlakásokat úgy védik meg, hogy azokat korábban az önkényesekkel együtt utalják ki, s az utcára helyezés után beköltözhet a valódi bérlő.A szomszédos Erzsébetvárosban 11 ezer bérlakásból mintegy háromszázat „oroztak” el a lakásfoglalók, akik ellen pereket indítottak, ez ideig mindhiába. Egyedül az üres lakások vagyonvédelmi őriztetése bizonyult eredményesnek, ám az önkormányzat kiadásai tetemesek.A Terézvárosban folyamatosan cserélődnek az illegális beköltözők, akiknek számát 50 körülire becsülik. Az üres lakásokat korábban lepecsételték, ma már vastag fémrácsokat helyeznek fel a többnyire életveszélyes épületek elhagyatott lakásaira.A ferencvárosi önkormányzat költségvetését 20 millió forinttal terheli meg, hogy egy őrző-védő céget alkalmaznak, így a néhány évvel ezelőtti önkényesszám százról tízre csökkent – árulta el Gegesy Ferenc polgármester. A kft. emberei naponta járják a kerület „fertőzött” területeit, egyedül a mintegy 400 család általlakott dzsumbuj felszámolását nem sikerült megoldani mind a mai napig.Angyalföldön hosszú éveken át szinte tehetetlen volt az önkormányzat, mára viszont beért a türelem, illetve a százával indított bírósági eljárások gyümölcse. Szeptemberben több kilakoltatásra is sor került. Király András, a XIII. Kerületi Vagyonkezelő Rt. igazgatója jelenleg 50 esetről tud, korábban több száz önkényes keserítette meg a kerület lakóinak életét. Az önkormányzati vagyonkezelő egyik megoldása, hogy az önkényessel együtt értékesítik a lakást, hogy azután az új tulajdonos verje ki onnan, vagy állapodjon meg a lakásfoglalóval.Peremvárosok veszélybenEgyelőre megoldhatatlannak tűnő problémát jelent Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén az önkényes lakásfoglalók szüntelen jelenléte. Kottman Dezső, a Miskolci Ingatlankezelő Rt. műszaki igazgatóhelyettese szerint az önkényes házfoglalók spontán maffiaszervezetet alkottak, hiszen esetenként hamarabb tudomást szereznek egy-egy önkormányzati bérlakás megüresedéséről, mint a MIK Rt. Ez az áldatlan állapot különösen jellemző a híres-hírhedt „Béke szállóra”, illetve a szegénynegyedként emlegetett Szondi-telepre és környékére. A városban száznál is több lakást foglaltak el engedély nélkül az utóbbi időben – jegyezte meg az igazgatóhelyettes. A lassú bírósági eljárások során esetlegesen visszafoglalt lakások állapota katasztrofális, így az önkormányzatnak sok tízmillió forintjába kerül a helyreállítás. Kormányzati megoldást várnak az évek óta tartó peres ügyek gyors rendezése érdekében, mivel a jogi lehetőségeken kívül nincs más eszköz a kezükben.Szolnok aljegyzője, Kiss Lajos végrehajthatatlan elképzelésnek tartja az önkényes beköltözés cselekményének szabálysértésként való törvénybe iktatását, mert az ilyen hajléktalanok egyben vagyontalanok is. A városi önkormányzat lakásügyi és intézmény-fenntartási osztályának illetékese viszont a lakástörvény módosítását jónak tartja, mert a jogszabály elvette tőlük a tulajdonuk védelmét biztosító jogot. A tömbházakban az elmúlt 1-1,5 évben nem volt önkényes lakásfoglalási eset.BefalazottablakokPécsett jelenleg 4 ezer igénylő vár törvényesen lakásra. Az önkormányzat mintegy 300 lerobbant, peremkerületi szükséglakásában – egymásnak átjátszva vagy feltörve – már évekkel korábban kétszáznál több család húzta meg magát. Saját maguk intézték az „azonnali” kiutalást. Pécs városában gyakran találkozik a járókelő az önkényes lakásfoglalók elleni védekezés jeleivel: téglával befalazott és deszkával megerősített ajtókkal, ablakokkal. Előfordult, hogy az elcsúfított külsejű épületet kiürítéskor épen zárták le, s míg a hasznosításán törték a fejüket a városatyák, az önkényes lakásfoglalók betörtek, a lecsonkolt gázvezetékeket, a leplombált villanyórát feltörték, kinyitották a lezárt vízcsapokat, s feltépték a parkettát. Főként a peremkerületek rossz műszaki állapotú szükséglakásaiba költöznek be önkényesen családok – állítja Papp Judit, Pécs város főjegyzője. Az ősszel felmérés készült a lakásfoglalókról, s a közgyűlés minapi döntése szerint az 1999. január elsejét megelőző időszakban, de évek óta ugyanabban a lakásban élő önkényes lakásbeköltözőkkel egy-két éves időszakra lakáshasználati bérletet köt a város. A bent lakóknak igyekezniük kell, hogy a feltételeknek – rendes díjfizetés, kulturált módon lakás – megfeleljenek. Akik viszont ez év első hónapja után törtek fel lakásokat és költöztek oda, azok ellen bírósági eljárás indul.Győrött az utóbbi hat évben összesen százhuszonnyolcan foglaltak törvénytelenül lakást – mondta el Zsatku József, a győri Inszol Rt. gazdasági igazgatóhelyettese. A lakásprivatizáció előtti 15 ezres bérlakásszám mára 5 ezerre csökkent, s tizenöt illegális lakásfoglalási ügy van folyamatban. A cég rendészei folyamatosan ellenőrzik az üres lakásokat – tudtuk meg az országos átlagnál kedvezőbb helyzetről.