Új kihívások Marokkóban

Az ország kevésbé szabad szellemű időszakát fémjelző Driss Basri belügyminiszter félreállításával és a hivatalos média élén történt két személycserével VI. Mohammed marokkói király nyomatékosította szándékát, hogy elkötelezett a reformok mellett. A napokban egy marokkói író, egyetemi tanár is megfogalmazta, mit vár az ország az új uralkodótól.Az észak-afrikai ország „reformkora” a szocialista kormány hatalomra kerülése óta tart Marokkóban. A baloldali Abderrahim Juszufit tizenhét hónappal ezelőtt nevezték ki miniszterelnökké. A médiában bekövetkezett személycserék során a hivatalos hírügynökség, a MAP és a TVM tévé „egyes csatornájának” igazgatói székében történt változás. Az uralkodó így rácáfolt az Al Bayane című lap állítására, miszerint a „Barri-rendszer” konzerválhatta magát az informális és adminisztratív szervekben. Ezt a lépést komoly fegyvertényként könyvelheti el Juszufi kormánya. Marokkóban a király nevezi ki a miniszterelnököt és hagyja jóvá a kormány összetételét. Juszufi „súlyos örökségül” kapta Basrit, akinek személyéhez ragaszkodott az agg uralkodó, II. Hasszán. Marokkót a 90-es években óvatos, lépésenként végrehajtott reformpolitika jellemezte, a nyáron elhunyt király nem akarta megkockáztatni, hogy a belpolitikai nyitást sokkszerűen szabadítsa országára. Basri médiabeli hívei viszont – írta a Liberation – ellenségesen viszonyultak a reformok végrehajtásával megbízott Juszufi-kor-mányhoz, melynek működése elé számos akadályt gördítettek a kormányzat első hónapjaiban a direkt vagy indirekt módon Basritól függő szektorok.Jelzés értékű, hogy a fiatal VI. Mohammed király az MAP élére saját generációjából választott új vezetőt. Mohammed Jaszin Manszuri missziójának lényege, hogy a hírgynökség „országos hírügynökség legyen, amely nem a kormány szervezete” – fogalmazott Mohammed Larbi Meszari kommunikációs miniszter. A napokban egyébként lehetővé vált Mehdi Ben Barka ellenzéki politikus és családja visszatérése (Barkát 34 évvel ezelőtt rabolták el Franciaországban, majd eltűntnek nyilvánították).Rabatban aláhúzták, hogy a médiában bejelentett személyi változások csak a televíziót érintik, amelynek kapcsolatrendszerét és vaskalapos szemléletmódját régóta erőteljes sajtótámadások érték. Az utolsó pillanatig titokban tartott „tisztogatások” – teszik hozzá sajtóértesülésekre hivatkozva francia források – a politikai szférát is érintették, és mintegy harminc, Basri környezetéhez tartozó személy számára megtiltották az ország elhagyását. A „harmincas listát” e hírforrások szerint megkapta a határrendőrség is. A rendkívüli óvatosság – teszi hozzá az Al Bayane című napilap – természetesen nem az érintett személyek politikai hovatartozásáról szól, sokkal inkább arról a több millió dolláros pénzügyi visszaélésről, amely nemrég robbant ki a területi felügyeletek visszaforgatott pénzalapjainak vizsgálata nyomán.VI. Mohammed előtt egyébként is sürgős feladatok hada tornyosul, ezekre figyelmeztette őt Abdelhak Szeran író és egyetemi tanár az interneten is közzétett, Amit VI. Mohammedtől várok című írásában. Az ország – írja Szeran – az elemzők és azok szemében, akik még tartják méltóságukat, nem érzi jól magát. Szeran szerint itt az ideje, hogy megvonják az elmúlt időszak mérlegét, mert sokan féltik saját és gyermekeik jövőjét. Szeran felhívja a figyelmet az analfabetizmus magas arányszámára (egyes becslések szerint – írja – ez meghaladja az 50 százalékot), s kijelenti: „a valós adatok arcpirulásra késztetik és méregbe hozzák” a felelősen gondolkodókat. Szeran kitér a gazdasági és pénzügyi háttér elemzésére: „Mindenki arról beszél, az államkassza üres, de senki nem mondja ki, miért és hogyan.”