Uniós gesztus

Egy évvel ezelőtt még nehezen volt elképzelhető, hogy az Európai Unió 2000-ben további hat országgal kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat. Helsinkiben tegnap eldőlt: Málta, Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is bekerül az EU vonzáskörébe. A csúcstalálkozón arról is döntés született, hogy megerősítést kap Törökország tagjelöltsége, bár a csatlakozási tárgyalások megkezdése nem várható 2004 előtt.Az üdvözlendő döntés mögött lényegesen több a politikai szimbolika, mint a valós gazdasági megfontolás. A jövőre csatlakozási tárgyalásokat kezdő államok jelenlegi helyzete, felkészültsége – Máltát kivéve – még nagyon távol áll a sokat emlegetett EU-konformitástól. Külön kategóriát képez Románia és Bulgária. A két balkáni ország esetében a jelenleg hatalmon lévő politikai erők megerősítése volt az elsődleges cél. Természetesen a külföldi befektetések biztatása szempontjából sem mellékes egy ilyen fajsúlyos EU-döntés, a tizenöt uniós tagállam azonban elsősorban azt kívánta jelezni, hogy úgy Bukarestben, mint Szófiában Nyugat-barát, a demokrácia és a piacgazdaság mellett elkötelezett erők irányítanak, melyeknek jelen pillanatban nincs alternatívájuk.Különösen fontos ez a döntés Románia számára, ahol jövő évben önkormányzati, parlamenti és elnökválasztások lesznek, a közvélemény-kutatások mutatói pedig retrográd, szélsőséges erők térnyerését jelzik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget is magában foglaló bukaresti koalíció most már bátran állíthatja, hogy teljesítette egyik legfontosabb ígéretét: megtette az első lépést az uniós csatlakozás rögös útján, még akkor is, ha ez a lépés nem esik egybe az életszínvonal emelkedésével. A döntést követően nehezen lesz összeegyeztethető a Románia allampolgáraival szembeni hosszú távú vízumkényszer és a csatlakozási tárgyalások folyamata. Ezáltal a schengeni egyezmény magyarországi kiterjesztéséig elvileg Bukarestnek le kellene kerülnie az EU-vízumkötelezettek listájáról. Közvetve tehát a magyar-magyar kapcsolattartás szempontjából is rendkívül fontos az unió tegnapi gesztusa.Másfelől ugyanakkor nehéz arra választ adni, hogy Magyarország csatlakozását mennyire befolyásolhatja a tegnapi helsinki döntés. Felkészültségünk az eddiginél is jobb megvilágításba kerülhet, ha mondjuk Bulgáriával hasonlítanak össze. Amennyiben viszont a bővítési folyamat egészét lassítja le a csatlakozási tárgyalásokat folytató országok bővülő köre, akkor hátrányosan érintheti hazánkat a helsinki csúcs gesztusízű határozata.