Cáfolt vádaskodás

Orbán Viktor miniszterelnök tegnap megkapta a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének levelét, amelyben a szervezet aggódását fejezi ki amiatt, hogy Magyarországon az ún. szociális párbeszéd huzamosabb ideje akadozik. Borókai Gábor kormányszóvivő szerint a levélben megfogalmazott állítások nem fedik a valóságot. Az ügy érdekessége, hogy a sajtóhoz tegnap eljuttatott levél eltér a hivatalos változattól, hiszen a dokumentumot nem írták alá, és a tördelése is más.A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ICFTU) mély aggódását fejezi ki a szociális dialógus tartós törése miatt Magyar-országon – áll Bill Jordan, a szervezet főtitkára által aláírt, Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében. A levél szerzője szerint a magyar dolgozók mind gyakrabban kényszerülnek a sztrájk fegyveréhez nyúlni annak érdekében, hogy hallathassák hangjukat. Az a béremelés – vélekedik a főtit-kár -, ami valójában reálbércsökkenést eredményez, és az átmenet terhét a dolgozókra hárítja, nem felel meg az európai normáknak. Bill Jordan támogatásáról biztosította a vasutas-szakszervezeteket. A szövetség sürgeti: a vasútnál kialakult vitát tárgyalásos úton rendezzék, és tiltakozik minden olyan egyoldalú módosítás ellen, amelyet a MÁV vezetése a kollektív szerződésbe bevezetne.Borókai Gábor kormányszóvivő több formai és tartalmi kifogást sorolt fel a levéllel kapcsolatban. Szerinte az olyan állításokat tartalmaz, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. A szóvivő példaként megemlítette: nem igaz, hogy a magyar dolgozók egyre gyakrabban kénytelenek a sztrájk fegyveréhez nyúlni. Ha ennek utánanézett volna az ICFTU, és nem hagyatkoztak volna magyarországi szakszervezeti információkra, akkor tapasztalhatták volna, hogy milyen kevés alkalommal sztrájkolnak Magyar-országon – tette hozzá Borókai Gábor, jelezve, hogy ez alól kivételt jelentenek a vasutasok, akik hosszú ideje minden évben ehhez az eszközhöz nyúlnak. A kormányszóvivő cáfolta a levél azon állítását is, miszerint reálbércsökkenés lenne az idén a vasutasoknál. Közölte: a MÁV bérjavaslata az inflációt meghaladó emelést kezdeményez. „A levél egyetlen pontjával lehet egyetérteni, miszerint tárgyalásos úton kellene rendezni a vasútnál kialakult vitákat, erre azonban láthatóan a szakszervezetek nem hajlandók” – fogalmazott Borókai.Lapunk kérdésére a szóvivő tegnap közölte: megérkezett a miniszterelnökhöz a levél. Megjegyezte: a VDSZSZ-en és a sajtón keresztül a még tegnap hozzájuk eljutott dokumentumhoz képest a hivatalos levél már nem tartalmaz alaki hibákat, ám a tárgyi tévedések itt is szerepelnek. (A kedden a sajtónak elküldött levél nem volt aláírva, mindkét dokumentum január 6-i keltezésű – a szerk.)Nem félreértésen, hanem vitathatatlan tényeken alapulnak a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége főtitkárának a szociális párbeszédért aggódó sorai – reagált Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője a kormányszóvivő kijelentésére. Az MSZOSZ közleménye szerint a vasutassztrájk és a MÁV menedzsmentjének magatartása jelzésértékű példa a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokra. „A közelmúlt történései, a munka törvénykönyvének egyoldalú módosítása, a foglalkoztatási törvény egyoldalú módosítása, a 2000-re szóló adó- és járuléktörvények kivétel nélkül azt bizonyítják, hogy a kormány a munkáltatók és a munkavállalók akaratával szemben, véleményüket teljességgel figyelmen kívül hagyva erőltetett keresztül döntéseket a parlamenten. ”A minimálbérekről szóló megállapodás utólagos tudomásulvételét leszámítva nincs példa arra, hogy a szociális partnerek véleménye befolyásolná a kormányzati akaratot. Ezért ma Magyarországon jóindulattal sem lehet az európai szociális modellel összhangban álló szo-ciális párbeszédet emlegetni – áll a szövegben.Az MTI sajtóadatbankja szerint a vasutasok, illetőleg a mozdonyvezetők 1989 óta, 1996-ot és 1997-et kivéve minden évben sztrájkoltak. 1989-ben egy, 1990-ben négy, 1991-ben három, 1992-ben kettő, 1993-ban hat, 1994-ben három, 1995-ben kilenc, 1996-ban hét, 1997-ben tíz, 1998-ban nyolc és 1999-ben négy alkalommal volt munkabeszüntetés Magyarországon.